Darazsak garázsai - A beporzók nélkül növényeink nem teremhetnek

A méhek eltűnése nem csak a méhészek által gondozott házi méheket, de csak Európában fajok további százait érinti. Ráadásul ezeknek a beporzóknak a többsége nem népes családokban, hanem magányosan él; partfalakba, talajba, korhadó fákba mélyíti bölcsőkamráit. Ezért megfogyatkozásuk kevésbé látványos, hatását tekintve viszont annál jelentősebb lehet.

A közvélekedéssel ellentétben a méhek védelméért nem csak az agrárgazdálkodók és a méhészek, de a lakosság, a kertvárosban élők mellett a társas- és panelházakban lakók, a munkahelyek is tehetnek – akár a sokadik emelet magasságában. Ráadásul a méhvédelmi módszerek egy része a lakosság közérzetét javító településszépítő és -zöldítő megoldás is.

Változatok méh-, illetve darázsgarázsra. Egy ablakpárkányon elhelyezett eszköz.

Az MME Madárbarát kert programja külön fejezeteket szentel a beporzó ízeltlábúak védelmének. A magányosan élő méhek, és a hasonló életmódot folytató, főleg mezőgazdasági kártevőket pusztító ragadozó darázsfajok szaporodását segítő módszer alapját egy egyszerű eszköz, a méh- és darázsgarázs jelenti.

Méh- és darázsgarázs lehet minden legalább néhány centiméter hosszú, 3-15 mm átmérőjű cső alakú tárgy, illetve bármely anyag, amibe ilyen lyukak mélyíthetők. Ilyen mesterséges költőüregek legkönnyebben fúróval kilyuggatott tűzifa kugliból és különböző vastagságú nádszálakból készíthetők.

Egy csípésmentesen működő nagyvárosi lakhely, mely budapesti tömbházban nyújt menedéket a beporzást végző rovaroknak.

A méh- és darázsgarázsok akár tetszetős kerti, sziklakerti „bútorok" is lehetnek. A elhelyezésénél szinte csak a képzeletünk szab határt.

A méh- és darázsgarázsok magányos lakói veszélytelenek, így ezeket az eszközöket akár óvodákba és iskolákba is kihelyezhetjük.

Esztétikus, házikóvá alakított kerti alkalmatosság.

Nélkülözhetetlen a megfelelő táplálkozóterület is, ami a beporzó rovarok esetében a számunkra gyönyörködtető virágokat jelenti. Fontos lenne, hogy a települési kertek, parkok, fasorok gondozásakor is egyre inkább elterjedjen a természetkímélő mezőgazdaságban alkalmazott „meghagyó kaszálás". Ez azt jelenti, hogy a nyírásra szánt területen mindig hagyunk virágos növényfoltokat, amik biztosítják a méh- és lepkefajok legelőjét (de búvóhelyet nyújtanak a fészket elhagyó madárfiókáknak is).

Fotó: Orbán Zoltán (MME)

És nem utolsó sorban a szúnyogirtások tervezésekor a kaptárakban élő házi méhek mellett a nem háziasított beporzó rovarok védelmére is gondolni kellene.