A hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívnak sokórás mániákus harcot

A tükörkép-támadások hátterében (mely egyébként nem azonos a sok madár elhullását okozó és egész évben megfigyelhető ablaknak ütközés jelenségével) a költési időszak kezdetével felerősödő területféltő magatartás, és ezzel összefüggésben a civilizációs környezet óhatatlan „tükörkép-szennyező" hatása áll. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonlóan gyakori, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetőségük evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre.

Barázdabillegető egy autó tetején. Ellenfélnek nézi a tükörképet Fotó: Orbán Zoltán/mme.hu

A probléma az, hogy a hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, sokórás mániákus harca természetellenes körülmények közt zajlik, hiszen az „ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt, az ablakban tükröződő „fajtárs" támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét, hogy egy épület több ablakát is betörte.

A szakemberek számos egyszerű ellenszert javasolnak a problémára. Parkoló autók esetében ilyen a visszapillantó tükrök behajtása, valamint az üvegfelületek, illetve a tető és a motorház takarása. Az épületek ablakaitól színes függönyökkel, riasztó „rém-zsinórral" tarthatók távol a madarak. Illetve bármely esetben hatásos lehet a bámuló ragadozómadár-arc - utóbbi az MME honlapjáról letölthető és kinyomtatható.