Állatvilág

2017.04.21. 21:44

Doromboló, farkcsóváló szívgyógyászok

Nagy Réka klinikai szakpszichológusnak nincs gondja a vérnyomásával. Remélhetőleg a jövőben sem lesz, amiben az is támogatja, hogy két kutya és egy cirmos gazdája.

Magyar Hajnalka

A szakember nemrégiben tartott előadást a házikedvencek egészségvédő szerepéről Zalaegerszegen, a Bársonytalp Zala Cicamentő Közösség összejövetelén.

- Az állatbarátok mindig is sejtették, hogy a kedvencek közelsége kihat az életükre. Az orvos- és egészségtudomány figyelmét azonban csak a 20. század második felétől keltette fel a háziállat és gazdája közötti kapcsolat pozitív hatása - mondja bevezetőül.

Korábban az állat és az ember együttélése más színben tűnt fel. A kapcsolat több ezer éves, ám az állattartás nagyon sokáig csak hasznos célt szolgált, legfeljebb néhány hóbortos arisztokrata jelentett kivételt. Az inkvizíció idején például az egyház szigorúan büntette a „gyanús” kapcsolatot, könnyen a máglyán találhatta magát a macskabarát „boszorkány”.

- Sőt, a középkorban nem volt ritkaság a macskák, s más állatok perbe fogása, s halálra ítélése sem - folytatja a szakpszichológus.

A házikedvencek tartásának egészségvédő hatása a szív- és érrendszeri betegségek élre törésével került a tudományos érdeklődés homlokterébe. A romló halálozási statisztikák okát firtató kutatások rávilágítottak, hogy a biológiai tényezők mellett az életmód, a stressz ugyanúgy megbetegítő lehet.

- A kutatók elkezdték hát vizsgálni, vajon van-e a tudomány által is mérhető alapja az állatok jó hírének - halljuk. - E törekvések nyomán az elmúlt harminc évben számtalan kardiológiai betegségekhez köthető vizsgálat bizonyította be, hogy háziállatok jelenlétében csökken a vérben a stresszhormonszint, alacsonyabb a koleszterinszint, növekszik viszont a boldogsághormonok (endorfin, oxitocin) mennyisége. Azóta az is igazolódott, hogy az állatok közelsége mérhetően gyorsítja a sebgyógyulást, és a fájdalomtűrést is pozitívan befolyásolja. Ezért a világ számos országában ma már beengedik a háziállatokat a kórházakba a krónikus betegekhez és a gyerekekhez.

A szakpszichológus konkrét példákkal is szolgál. Az amerikai kardiológusok 2009-es kongresszusán számoltak be egy szívbeteg brókerek közreműködésével végzett kutatásról. A köztudomásúlag stresszes életmódot űző alkuszok csoportjának egyik fele csak gyógyszert kapott a szívbetegségére, a másik felének azonban magához kellett vennie fél évre egy háziállatot. Kiviláglott: az utóbbi terápia sokkal hatásosabb, mint a pusztán pirulákból álló.

Infarktuson átesett embereken is tesztelték a hatást. A négy éves vizsgálat kimutatta, hogy az állatot tartók esetében sokkal ritkábban következett be a második infarktus. A különbség szignifikáns volt.

Nagy Réka klinikai szakpszichológus jó egészségének megőrzésébe a  menhelyről hozott kompánia is besegít

A Minnesota-i egyetem 4500 harminc és hetvenöt év közötti szív- és érrendszeri betegséggel küzdő embert vizsgált 10 éves utánkövetéssel - macskákra. Az eredmény: azok körében, akik mindvégig macskával éltek, 40 százalékkal ritkábban fordult elő szívinfarktus, vagy stroke. Sőt, állítják, hogy a dorombolás 20-140 Hertz közé eső frekvenciája a sebgyógyulást is elősegíti.

A kutatók egy ideig azt feltételezték, hogy a kutyatartók az állat által diktált fizikai aktivitásnak köszönhetik a jobb egészségüket. Ekkor a vizsgálatot kiterjesztették más állatokra is, s ugyanazt az eredményt kapták.

- A test mellett a lélek egészségén ugyanúgy őrködnek kedvenceink, depresszió és szorongásos zavarok esetén kiemelt jelentőségük lehet - folytatja Nagy Réka. - Egy depressziós, vagy szorongó ember ugyanis visszahúzódik, izolálódik a külvilágtól, bűntudat gyötri, értéktelennek érzi magát és gyakran kudarcként éli meg a dolgokat. A háziállat feltétlen szeretete, a róla való gondoskodás élménye pozitívan érintheti a beteget. Szorongó embereknél, például szociális fóbia esetében javulást hozhat egy kutya, akivel bátrabban mehet más emberek közé. Azt pedig mondani sem kell, hogy egy kedves állattal sétáló gazdi mennyivel könnyebben ismerkedik és talál új barátokat.

Fontos az is, hogy a háziállat a közös játékkal, sétával, vagy a róla való gondoskodással megtart bennünket az „itt és most”-ban. Emellett kiválóan hallgat, nem ad tanácsot, nem „segít”, de jelen van, megadja a csendes együttlét biztonságát.

- Gyerekeknél beszéd, mozgásfejlődési, tanulási, viselkedési zavarokban, vagy autizmus esetén igen jó eredmények érhetők el terápiás állatokkal, de az egészségesek is rengeteget meríthetnek az állatokkal való kapcsolatból - tér ki a serdületlen generáció sajátosságaira a szakember. - A gyerek a háziállat gondozása által tanulhatja meg a másik élete iránti tiszteletet, a türelmet és az empátiát, ami jobbá teheti az emberekkel való kapcsolatát is. Az állattól cserébe megtapasztalhatja a feltétel nélküli szeretetet élményét, a hűséget és a kiszolgáltatottságot is. Az idősek életében ugyanígy kulcsszerepet játszhat az állat, főként az Alzheimer és egyéb demencia betegségek terén zajlanak kutatások. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a háziállattal egy fedél alatt élő idősek ritkábban látogatják az orvosukat, mint a magányosak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!