Minden eszközzel erősíteni kell a természetvédelem intézményeit

Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra a Természet Helyzete 2015 című jelentését, amely az eddigi legátfogóbb értékelés az Európai Unió területén található természeti értékek helyzetéről, a tendenciákról és a fő veszélyeztető tényezőkről tudatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A dokumentumot a tagországok 2007-2012 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). A jelentésből kiderül, hogy a biológiai sokféleség továbbra is elfogadhatatlan mértékben csökken Európában. A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez. A természetvédelem jelenlegi szintjét, intézményrendszerét ezért minden eszközzel fent kell tartani, meg kell erősíteni a tagországokban.

A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek erdők, gyepek, vizes élőhelyek esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz kapcsolódó hatások, a szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.

- Az európai madárfajok 32 százaléka csökkenő állományú vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60 százaléka veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22 százalék helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint háromnegyedük kedvezőtlen, illetve rossz állapotban van, 30 százalék esetében itt is romló a tendencia - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

- A biológiai sokféleség csökkenését csak úgy lehet megállítani, ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak. Ehhez át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba kell integrálni a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból következően a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiának is, amit a napokban tárgyal az Országgyűlés - mondta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

- A természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak. A természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmat működtetni. Ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül - tette hozzá Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A három országos természetvédő civil szervezet a biodiverzitás nemzetközi napján, május 22-én a budapesti Margitszigeten rendezett egésznapos programot a Magyar Természet Napja címmel. E nevezetes nap meghirdetéséről internetes aláírásgyűjtés nyomán született döntés még a kora tavasszal: több mint 15 ezer ember gondolta úgy, hogy szükség lenne rá. És a program május 23-án nem ért véget: a magyartermeszet.hu oldalon a jövőben is folyamatos lesz az eszmecsere.