Elindult a vércse-expressz

Az idei tavasz eddig nem látott információkkal szolgálhat hazánk és az Európai Unió egyik legértékesebb, legkülönlegesebb madara, a telepesen fészkelő kék vércsék tavaszi vonulásáról írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Ráadásul egyedülálló módon a madarak mozgását bárki nyomon követheti az interneten, a satellitetracking.eu oldalon.

Tavaly a faj kutatásának történetében először a magyar költőállomány három egyede mellett műholdas jeladót helyeztek egy olaszországi, három Kelet-Romániából vonuló, és három közép-ázsiai, kazahsztáni madárra is.

Két kontinens madarai összehangolt jelölésének az volt a célja, hogy kiderítsék, a földrajzilag egymástól nagy távolságra levő fészkelőállományok milyen útvonalakat és éjszakázóhelyeket használnak az őszi és a tavaszi vonulás során. A fiatal madarak rendkívül nagy, akár 70-80 százalékot is elérő természetes pusztulási aránya miatt a darabonként egymillió forintos műholdas jeladókat minden esetben öreg, tapasztalt madárra szerelték a kutatók.

A tíz madárból hét élte túl a tavaly őszi vonulást a költőterületektől légvonalban is több mint 8000 kilométerre lévő dél-afrikai telelőterületekig. A kazah madarak egyike viszont közel 15 ezer kilométert tett meg, mivel nyugati irányba indulva először Kelet-Ukrajnába repült, és csak onnan fordult délnek.

A műholdadós magyar, olasz, kazah és kelet-romániai jelölésű madarak Angola, Namíbia, Botswana és Zambia térségében töltötték a telet. Volt, hogy mind a heten egy 200 kilométer átmérőjű körön belül tartózkodtak Botswanában, hogy aztán szétszóródjanak, és egy közel tíz Magyarországnyi területet kóboroljanak be. Március elején azután lassan észak, Közép-Angola, a tavaszi vonulás képzeletbeli startvonala felé kezdtek mozogni, ahol ismét összegyűltek. A hat madár közül az első kettő már el is indult, így hamarosan megtudjuk, hogy a három, tavaly ősszel Kelet-Romániában, már vonulásban befogott madár honnan is származik, hol van a költőterülete.

Az MME által működtetett satellitetracking.eu honlapra látogatók a kék vércsék (és további 13 madárfaj közel ötven aktív adós egyede!) mellett a közeli rokon amuri vércsék két példányának tavaszi vonulását is nyomon követhetik. Ezek a kékektől kissé keletebbre, Botswanában, Zambiában és a Dél-Afrikai Köztársaságban teleltek, és a hím már elindult az észak-kínai költőterületre vezető mintegy 13 ezer kilométeres úton.

A műholdas jeladózás évről évre újabb titkokat árul el a madarak vonulási viselkedéséről, az egyedek közti hasonlóságokról és eltérésekről. Jó példa erre az idei tavasz, hiszen miközben a jeladós madarak még csak most indulnak Afrika déli térségéből, március 31-én már sikerült megfigyelni egy öreg hím kék vércsét a Vásárhelyi-puszta szélén, Orosháza térségében.

A faj hazánkban fokozottan védett, egyedeinek eszmei értéke félmillió forint. Ragadozó, áldozatait (főleg nagyobb rovarok, de rágcsálók, békák is) nem a levegőben, hanem sebes zuhanás után a földön kapja el. Saját fészket nem épít, általában varjak otthonát foglalja el. Fészekalja 3-4 tojásból áll, 22-23 napig költ, majd a fiókák 27 naposan kirepülnek. A ritkásabb, síkvidéki erdőket kedveli, előszeretettel fészkel telepesen, akár más madárfajok közelében is. Itthon 2009-ben (a vetési varjúval együtt) volt Az év madara .