Gyurgyalag: a nyár három hónapján múlik az élet

A költöző madarak közül az utolsók között, május elején érkezik meg hazánkba, "cserébe! viszont az elsők között távozik, augusztus végén. A költési időszakot tölti itt, ám közben több veszély is fenyegeti: a költőhelyek megsemmisülésétől kezdve a szándékos pusztításig.

Utóbbi oka többek közt egy téves feltételezés, sokan gondolják ugyanis, hogy a gyurgyalagok pusztítják a házi méheket, pedig ez nem igaz. A madár csak hosszan tartó esős időszakokban vetemedik erre, alapvetően elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik, és így nagy hasznára van az embernek is. A madarászok ettől függetlenül igyekeznek elejét venni a konfliktusoknak: egyes gyurgyalagtelepek közelében például vadon élő rovaroknak "méhlegelőt" létesítenek, hogy a gyurgyalagoknak véletlenül se jusson eszébe felkeresni méhészeteket.

A gyurgyalagok társas lények, dróton vagy faágon örömmel ücsörögnek csapatba verődve. Hazánkban sajnos nincs belőlük annyi, hogy gyakran lehessen látni ilyen sokadalmat Fotó: termeszettar.hu

A gyurgyalag költőüregét régen kizárólag partfalakba vájta, manapság már enyhe lejtésű pusztagyepeken, útpadkában, működő vagy bezárt homokbányákban költ. Ezek a területek azonban benövényesedhetnek (így akadályozva a madarakat a röpködésben), a homokbányákban ráadásul anyagnyerési céllal lefejthetik a falat, vagy - nagyon is jellemző módon - kommunális hulladékkal tölthetik fel a felhagyott gödröket. A természetvédők fontos feladata a kevés fészkelésre alkalmas hely karbantartása, megóvása.

A növényvédő szereknek is áldozatul eshet a gyurgyalag, hiszen a táplálékául szolgáló rovarok közvetett módon megmérgezhetik a madarat, így vizsgálni kell a vegyszeres növényvédelem gyurgyalagokra gyakorolt hatását is.

A gyurgyalagok védelme összetett feladat. A sikerhez gazdálkodókkal, méhészekkel, bányatulajdonosokkal folyamatos szakmai együttműködésre van szükség, de elengedhetetlen a madárvédelmi kutatómunka is.