2017.01.31. 08:25
Kevesebb madarat észleltek, mint egy éve, de ebben a kedvezőtlen időjárás is szerepet játszott
Kerkaszentkirály – Kevesebb ragadozó madarat számláltak össze az idei, január 13. és 15. között lezajlott XIV. Országos Sasszinkron akció során, de ez betudható a kedvezőtlen időjárásnak is. Kevesebb résztvevővel dolgoztak, illetve a felmért terület is kisebb volt.
Minderről az akcióban személyesen is részt vett Lelkes András természetvédelmi őr, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nyugat-zalai tájegységvezetője számolt be lapunknak az eredmények országos összesítése után. Véleménye szerint közel sem arról van szó, hogy valóban lecsökkent volna a nálunk költő, illetve a Magyarországon telelő ragadozó madarak száma, ezúttal a körülmények nem voltak ideálisak.
– Emlékeztetnék rá, hogy a sasszinkron első napján, délután először az eső eredt meg, majd sűrű hóesésre változott a csapadék – magyarázta. – A madarak ebben az időben védett helyre bújnak, de amúgy is problémás ilyenkor a megfigyelés, hiszen távcsővel sem látni el nagyon messze. Bár a csapadék szombatra és vasárnapra elállt, akkor viszont ködös-párás idővel kellett szembesülnünk, olyankor is kifejezetten nehéz észlelni a madarakat.
Lelkes András még egy tényezőt említett: a ragadozók, különösen a sasok kerülik az ember által látogatott helyeket, így ahhoz, hogy fel lehessen őket fedezni, általában a földutakat kell róni. Az eső és hó miatt bizonyos helyeken ezek járhatatlanná váltak a sasszinkron idejére, így a vizsgált terület nagyságát is le kellett csökkenteni, ám ezzel együtt is sikerült az ország területének mintegy 17 százalékát lefedni. Természetesen a ragadozó madarak által leginkább kedvelt táplálkozóhelyeket részesítették előnyben, de az ismert fészkek környékét is szemügyre vették.
Lelkes András és egy elpusztult egerészölyv Fotó: a szerző
A sasszinkron akciók szervezője hagyományosan a Magyar Madártani Egyesület, de részt vesznek benne a nemzeti parkok munkatársai, további civil szervezetek képviselői, valamint amatőr és a madármegfigyelést gyakorlatilag professzionális szinten végző önkéntesek is. Az ország területét négyzetekre osztják fel – ezek oldalhosszúsága 2,5 kilométer, s ezeket vizsgálják át szisztematikusan. 2017-ben a legnagyobb hatékonysággal a békésiek dolgoztak, gyakorlatilag a megye szinte teljes területét lefedték, de Zalába is sikerült jó eredményt elérni.
– Ami az országos eredményt illeti, ez a 2014-es számlálás adataival volt közel azonos – tért át a statisztikára a természetvédelmi őr. – Az észlelt sasok száma 859 és 881 példány közé volt tehető. A különbség a feltételezett párhuzamosságokból adódik, mivel az akció során előfordulhat, hogy akár kétszer is látókörünkbe kerül ugyanaz a madár. Az elmúlt évben bőven ezer felett volt a felmérés során látott sasok száma, 2015-ben pedig 980 és 1020 között észleltünk.
Lelkes András hozzátette: a legtöbb példány természetesen a rétisasból került a látókörükbe, 554 és 562 közöttire teszik a számukat. Tavaly ebből a fajból 780-880 példány telelt hazánkban. Parlagi sasból 300-314 példányt sikerült észlelni, de láttak még három szirti illetve két fekete sast is, ez utóbbiak közül az egyiket éppen Zalában.
– Zalában ezzel együtt 42 darab sast láttunk, azaz 41 rétisas került még feljegyzésre, ezek mintegy fele a Kis-Balatonnál – folytatta a tájegységvezető. – Egynegyedük, azaz 9-10 példány a Miklósfai-tavak, illetve a Mura térségében bukkant fel, míg a többi a Zala folyó keleti és déli szakaszánál. Megszámláltunk ezenfelül 73 egerészölyvet, három kékes rétihéját, valamint egy vándorsólymot is, ezt utóbbit szintén a Kis-Balatonnál észlelték a kollégák. Bár nem került be a statisztikába, de említsük meg, hogy Zalában láttunk még vörös vércsét, és karvalyt is.
Lelkes András kérdésünkre azt is hozzátette: a ragadozómadár-állományt tekintve Zala erős közepes megyének nevezhető. Egy adatot említ összehasonlításként: Békésben például egerészölyvből ezer feletti példányt számláltak össze.