Mi zavarja a fekete gólyát?

A fészeképítés a keszthelyi Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közös akciója volt. Utóbbi munkatársai tartják számon a hazánkban – példányonként félmillió forint eszmei értékkel – fokozottan védett státuszú madár fészkelőhelyeit, és így ők fedezték fel azt is, hogy ez a bizonyos, tavaly lakott fészek a tél folyamán meglehetősen megviselt állapotba került. Előbbi szervezet vezetője, Fehér Csaba pedig nagy rutinnal (és a Nemzeti Együttműködési Alap egy pályázatának hála: megfelelő új felszereléssel) rendelkezik az ilyesfajta veszélyek elhárításához.

– A fekete gólya olyan, hogy ha Afrikából visszatérve a fészkét nem ítéli megfelelőnek, nem kezdi tatarozni, egyszerűen odébb áll – vázolta a Fehér Holló elnöke. – Mi, természetvédők azonban nem szeretnénk szem elől téveszteni, illetve nem biztos, hogy egy új fészek esetében is elég gyorsan garantálni tudnánk a nyugodt környezetet.

A madaraknak nem kell ehhez alpinista technika. A képen Fehér Csaba

A fekete gólyát – ezt már a nemzeti park természetvédelmi őre, Lelkes András említi – akár egyetlen agancsszedő is el tudja kergetni a fészkéről, még ha nem is törekszik erre, csak sétál a fa alatt, és esetleg észre sem veszi, hogy az ágak között gólyafészek búvik meg. Ezért különösen értékesek a már „bejáratot” fészkelőhelyek, ahol valóban nem jár ember, és ahol az erdőgazdálkodó is együttműködik: tudja, hogy a madarak körül mit és milyen messze szabad csinálni, valamint be is tartja ezeket a szabályokat.

Egyébként a madár fejével gondolkodni, avagy a gusztusát eltalálni nem könnyű. Lelkes András elmondta: tud olyan fészekről Zalában, amely lakott helytől 300 méterre van évek óta, az adott falu lakói pedig megesküdtek, hogy életükben nem láttak fekete gólyát a környéken.

– Zalában tíz fészkelő párról tudunk, ez nagyjából stabil – mondta a természetvédelmi őr. – A madárra amúgy a legnagyobb veszélyt a vizes élőhelyek visszaszorulása jelenti, táplálkozás szempontjából ugyanis ezekhez kötődik.

A fészek teherbírásával nem lesz gond – ember is költhetne benne

Azon a bizonyos „titkos” helyszínen egyébként nem volt elég felújítani a fészket: az alatta lévő ágat is gyengének találták a természetvédők, ezért az egész „lakást” áttelepítették egy másik fára. Ehhez kellett az alpinista technika: 25 méter magas eredeti helyről került a fészek a 18 méteres másik ágra. A fekete gólyák a fehérekkel azonos költözés végén térnek majd haza tavasszal.

Közben folynak az előkészületek utóbbiak „fogadására” is: Csiszár Viktor, a nemzeti park természetvédelmi őre vezetésével tegnap Botfán egy tavaly lakott villanyoszlopra szereltek fészektartó állványt, és arra fészket is raktak.