Becsehely csodálatos tája, történelmi-, s a jelen látnivalói mindenkit magukkal ragadnak

- Az ősi, Mindenszenteknek szentelt templom azért vészelhette át a történelem viharait, még a török pusztítását is, mert az elnevezésében benne volt, hogy ez minden szentnek a temploma. Továbbá, ha nem mehetett másként,  elődeink is megkötötték a kompromisszumaikat,  például a török időkben  a település kétfelé adózott, a királynak is megfizette a járandóságot és a töröknek is – mondja Németh Géza Becsehely polgármestere.   Igaz, az elmúlt évszázadok alatt többször felújították a templomot, mert azért történt pusztítás bőven a vidéken. Feljegyezték például, hogy 1568-ban  a császári csapatok végvárat alakítottak ki az egykori mezővárosból, de ezt a törökök hamar elpusztították , s ennek következtében megszűnt a falu önálló plébániája. Tudni kell, hogy az Árpád-korban a település a zágrábi püspökséghez tartozott, plébániáját 1334-ben alapították, itt székelt a főesperesség is, ami a középkori Zala megye jelentős részének  az egyházi elöljárója volt.

- A mostani község hajdanán két település volt, ezért Becsehelynek jelenleg két temploma van. Az egyik falurész neve Bekcsény volt, a másik Pola, s 1942-től lett a település Becsehely. A templomokról azt kell tudni, hogy a XIII. században épült polai román stílusú templomot 2008-ban újítottuk meg. Az akkori megyei múzeumigazgató, dr. Vándor László irányításával több új, addig rejtett részlet is előkerült az épületen.  Az 1758-ban épült  barokk templom felújítása pedig 2005-ben fejeződött be. Településünk fontos része az egyházi turizmusnak, sokan megállnak ugyanis Becsehelyen a Medjugorjébe tartó zarándoklatuk során. Ezért épített az egyházközség egy zarándokszállást is a faluban - mondja Németh Géza, akitől, még az egyházi emlékeknél maradva, megtudjuk, példáját ritkítja az a  nagypénteki határjáró keresztút, ami a faluban szokássá vált. A település határában 14 kőkereszt található, s  ezek mindegyikét felkeresik ilyenkor, mintegy tizennégy kilométert megtéve járják be Becsehely határát. A szépen rendbetett kereszteknél tábla hirdeti, hogy azt a tízedik nagypénteki határjáráskor állították,  2012 április 6-án, vagyis, már a tizennegyedik éve tart náluk ez a szép hagyomány.

A polgármesterrel elindulunk a szőlőhegyeket is bejárni, hiszen ott is találhatók pihenő állomások, s egyéb látnivalók. Ahogy autónkkal egyre feljebb kapaszkodunk gyönyörű táj nyílik ki előttünk. Egyik oldalon dombok zárják a kilátást, a másikon, Horvátország irányában sík vidéken szalad a szem, míg bele nem ütközik a tisztán kéklő varasdi hegyláncba.

- Becsehelyhez tartozik az országban a legnagyobb összefüggő zártkert. Lévén, itt a Zalai-dombság  széle, északról viszonylag magas dombok találhatók. Kis-hegy, ahova a kilátót építettük, a maga 314 méterével a megye legmagasabb pontjainak egyike. Mára  sokan felhagytak a szőlő műveléssel, mindenfelé látni elhagyott parcellákat. Többen is próbálunk tenni a szőlőkultúra  fejlesztésért, jómagam, civilben szőlőoltvány előállítással, forgalmazással foglalkozom. Hegyközségünk a Zalai Borút Egyesület tagja,  fontos feladat számunkra, hogy a borvidék borait népszerűsítsük. Ezzel párhuzamosan a pálinkakultúrán is javítottunk. Tudja, hogy itt főztek először az országban szabadon pálinkát? – kérdezi a polgármester, majd elmondja ennek történetét. 2010. szeptemberében felkereste egy helyi fiatalember, Hajdú Szilárd, aki azt mondta, ha kihirdetik a rendeletet, ő azonnal, már éjfél után alágyújt az üstnek. Éjfélig ugyanis elkobzandó volt a felszerelés, a főzésért pedig azoknak, akiket rajta kaptak súlyos bírságot is kellett fizetni. Amikor szeptember 27-én életbelépett a rendelet, éjfél után, pontosan 0 óra 3 perckor Hajdú Szilárd alágyújtott a berendezésének. Azóta persze nagyot fejlődött a pálinkafőzés tudománya, a minőség javítása érdekében tanfolyamokat, bemutatókat is szerveztek. Az idén február végére hirdettek pálinkaversenyt, amihez országos szintű szakmai értékelést szerveztek, s konzultációs lehetőséget is biztosítottak a magánfőzők számára.

Amint felérünk a hegyre, egy új egyházi létesítményt fedezünk fel. Egy frissen  eldózerolt telken hatalmas feszület magasodik. Megtudjuk, hogy a helyi Molnár Zoltán  állított fel itt nemrégiben fénykeresztet, amiből egyre több készül már Magyarországon is.

- A fénykeresztről azt illik tudni, hogy ezeket az 1996-os  Kármel-hegyi Boldogasszony ünnepén történt Krisztusi kinyilatkoztatásnak megfelelően kell felállítani és kivilágítani.  A keresztet szabályosan úgy kell állítani, hogy a két szára kelet-nyugat irányba mutasson, a magasságának pedig a Golgota hegy századának, vagyis  7,38 méternek kell lennie – mondja Molnár Zoltán, aki ahhoz, hogy megfelelő helyet találjon a keresztnek több telket is megvásárolt. Elmondja még, ahol ilyen kereszt áll és az ehhez kapcsolódó imát imádkozzák, ott minden katasztrófától megmenekülnek.

A zártkertek más részét, jelesül a Kis-hegyet, Iványi Józseffel, az önkormányzat munkatársával keressük fel. A tetőn, ahol a hivatalos határpont is található, széleskörű összefogással, a falu saját erejéből építette fel a kilátóját. Innét szétnézve, a ragyogó napsütésben igazán mesés csak a táj, még a Dráva  víztározójának tükre is megcsillan a távolban. A hegyormon két másik telefon és tv átjátszó torony is magasodik, s itt létesítette a Nagykanizsai Amatőrcsillagászok Egyesülete a Canis Minor Csillagvizsgálóját.

- Sokan keresik fel a kilátót, a csillagvizsgálót pedig rendszeresen látogatják az ég szépségében gyönyörködni vágyók – mondja  József, s mintha csak őt igazolnák, egy kocsi érkezik, utasai jókedvű nevetéssel elindulnak felfelé a kilátó lépcsőin.

Becsehelyen hagyományosan két nagy  rendezvényt tartanak meg minden évben népes helyi, s most már egyre inkább távolabbi érdeklődés mellett. Az egyik a Szüret és Borfesztivál, ami az ősszel immár a tizenegyedik évfolyamába lépett, s amit mindig szeptember első hétvégéjén rendeznek szigorúan az itteni hagyományok szerint. Kizárják  a bóvlik árusítását, csak kézműves termékeket lehet kínálni ezen a napon. A másik hagyományos rendezvény a farsang, amit az idén Disznóvágás és farsang 2016 címmel rendeztek meg februárban. Két disznót is vágtak, amire meghívták a falu óvodásait, hogy lássák a gyermekek miként  történik az állatok perzselése, feldolgozása, mert már falun sem tartanak a házaknál mindenütt disznóölést. Este a sokadalom a helyi fellépők farsangolásán nevethetett.

- Miként lépünk tovább?  Szeretnénk csatlakozni a Kanizsa-Letenye között létesülő kerékpárút építéshez. Várjuk a pályázati kiírást. Ha ez elkészül, újabb érdeklődői kör érkezhet el hozzánk. Várjuk őket is, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy az átutazóknak is érdemes megállni Becsehelyen – mondja Németh Géza.