Zsebben turkálás - mennyi az annyi az önkormányzati képviselőknél?

Országgyűlési képviselői javadalmazása (bruttó tiszteletdíj, választókerületi pótlék és lakhatási támogatás), valamint a polgármesteri illetménye együttvéve meghaladja a bruttó 1,6 millió forintot. A sor végén a jövedelmek szempontjából Pete Róbert (Jobbik) áll: gyorséttermi eladóként havi 39 ezer forintos keresetet tüntetett fel. Ő az egyetlen egerszegi képviselő, aki köztartozásról is beszámolt, s megjegyezte, hogy a bt., amelynek beltagja volt, felszámolás alatt áll.

A két hete áttekintett bevallások ugyanakkor nem adtak teljes képet a képviselők jövedelméről. Többször előforduló hiba, hogy az amúgy is nyilvános jövedelmeket (tanácsnoki díjazás például) elfelejtik feltüntetni. A két alpolgármester, Balaicz Zoltán és Doszpoth Attila is elmulasztotta bejegyezni illetményét és költségtérítését. Jelzésünkre azóta pótolták ezt.

A legtöbb ingatlant Sümegi László sorolta fel: több mint húsz, 2002 és 2006 között vásárolt erdő- és mezőgazdasági területet számoltunk össze a bevallásában. Legtöbb tartozása Zsuppányi Gyulának van, legtöbb megtakarítása és számlakövetelése pedig dr. Tóth Lászlónak. A nagy értékű ingóságok között lakberendezési tárgyakat és könyvgyűjteményt említ néhány képviselő.

Ebben a ciklusban először a településrészi önkormányzatok tagjainak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük egy 2007-ben elfogadott jogszabály szerint. Voltak, akik nem vállalták emiatt a munkát, például Nádaskay Zoltán, aki 12 évig dolgozott a csácsi részönkormányzatban. Nem mintha bármi titkolnivalója lenne, írta dr. Kovács Gábor jegyzőnek írt, lapunknak is eljuttatott levelében, de sérelmezi, hogy a jogszabály megalkotói kvázi potenciális bűnözőként kezelik.

- Tiszteletdíjat nem kapunk a munkánkért, a jogkörünk pedig arra terjed ki, hogy javaslatokat tegyünk, amelyeket felsőbb fórumok szoktak elbírálni, és sokszor teljesen figyelmen kívül hagyni. A városrészben felhasználható évi mintegy félmillió forint sorsáról ugyan a részönkormányzat dönt, de a kifizetést a polgármesteri hivatal végzi, így az ellenőrzés lehetősége eleve adott - jelezte Nádaskay Zoltán, hozzátéve: továbbra is szívesen részt vesz a közösségért végzett munkában, de most már civilként.

Nagykanizsán a hivatal egy zárható szekrényében őrzik a vagyonnyilatkozatokat. A borítékokat nem kell túl gyakran előszedni, az elmúlt négy évben lapunk munkatársain kívül csupán egyetlen állampolgár lapozta fel a papírokat.

- A kíváncsiság hajtott, és az is érdekelt, hogy ki veszi komolyan ezt a kötelezettséget - mondta Ferincz Jenő, aki belenézett a vagyonnyilatkozatokba. - Sajnos az összeset nem tudtam átnézni, Kanizsán ugyanis elég körülményes betekinteni ezekbe a dokumentumokba. Nekem is többhetes egyeztetésbe tellett, hiszen az ügyrendi bizottság két tagjának is jelen kell lennie. Néhány érdekességet azért így is felfedeztem, szerintem például a gazdasági törvény összeférhetetlennek minősíti azt, ha valaki alpolgármesterként (jelen esetben Karádi Ferenc) egy betéti társaság résztulajdonosa és ügyvezetője is egyben. Tudomásom szerint a törvény úgy rendelkezik, hogy a vagyonnyilatkozatokba minden jövedelmi forrást be kell írni, ám a bizottsági és egyéb, politikával összefüggő tiszteletdíjakról többen elfelejtettek beszámolni.

Ferincz Jenő a közelmúltban kezdeményezte, hogy más városokhoz (Hódmezővásárhely, Veszprém) hasonlóan a kanizsai vagyonnyilatkozatok is kerüljenek fel az internetre, ám ötletét elutasították, mondván a nyilvánosság így is biztosított.

Nemrég mi is belenéztünk a nyilatkozatokba, ám kiugróan nagy vagyongyarapodást nem véltünk felfedezni. A testület legszegényebb tagja - papíron - a 31 éves másoddiplomás egyetemista Bizzer András, akinek se lakása, se autója nincs, csupán 320 ezer forintja kincstárjegyekben. A testület egyetlen nő tagja sem áll jól anyagilag, Szőlősi Mártának egy 65 négyzetméteres lakás és egy Skoda Felicia mellett 10 milliós hiteltartozása van. A képviselők egy része viszont elég jól keres civil munkájával, Dénes Sándor 252 ezer forintot, Balogh László 305 ezer forintot, Bene Csaba 295 ezer forintot, Sajni József 280 ezer forintot visz haza tanárként, míg dr. Fodor Csaba ügyvédként csak 200 ezret, dr. Károlyi Attila szintén ügyvédként csak 156 ezer forintot keres.

A vagyonnyilatkozatok kapcsán amúgy időről időre felmerül a kérdés, van-e értelmük egyáltalán.

- Úgy gondolom, ez a rendszer megfelel az európai normáknak, jobbat még nem tudtak kitalálni - hangsúlyozta Cseresnyés Péter polgármester, a Fidesz parlamenti képviselője. - Szerintem a nyilvánosságnak van visszatartó ereje, sőt, a rendőrség vagy az adóhatóság a családtagok vagyonnyilatkozataiba is belenézhet, ha valakinél gyors és furcsa vagyongyarapodás tapasztalható. Ugyanakkor tény az is, hogy a jelenlegi rendszer csak arra jó, hogy a sajtó csámcsoghasson a képviselők vagyoni helyzetén.

OLDALTÖRÉS: Inkább el sem vállalják

Inkább el sem vállalják

Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere fideszes országgyűlési képviselőként módosító indítványt nyújtott be, hogy szűkítsék a vagyonbevallásra kötelezettek körét.

- A jelenlegi szabályozás alapján vagyonnyilatkozatot kell tenniük a településrészi képviselőknek és az önkormányzati közalapítványok kuratóriumi tagjainak is, ráadásul szigorúbbat, mint nekünk, képviselőknek, mert több évre visszamenőleg számot kell adniuk vagyoni helyzetükről - tájékoztatott Gyutai Csaba. -A közalapítványoknál azért alakulhatott így a szabályozás, mert a jogalkotó egy kalap alá vette az összeset, s láthattuk, milyen visszaélések történtek a Mozgókép Közalapítványnál vagy a Magyar Üdülési Alapítványnál

Az önkormányzati rendszerben azonban a közalapítványok csak néhány millió forintból gazdálkodnak - említette, miért nem tartja indokoltnak az utóbbiak tagjaira vonatkozó kötelezettséget.

- Az új szabály miatt nehéz köztiszteletben álló személyeket találni a kulturális, vagy cégvezetőket a felsőoktatási közalapítványba - folytatta. - Inkább lemondanak a tagságról, mint hogy vagyonnyilatkozatot tegyenek. A településrészi önkormányzatok tagjai hozzájuk hasonlóan térítés nélkül dolgoznak a közösségért. Közöttük vannak, akik egyszerűen macerának tartják ezt a papírmunkát.

 A módosító indítványt még nem tárgyalták, Gyutai Csaba Lázár János frakcióvezető segítségét kérte, hogy tárgysorra kerülhessen. A polgármester általánosságban úgy véli a vagyonnyilatkozatok rendszeréről: aki el akarja tüntetni a vagyonát, meg tudja tenni a családtagokon vagy céges megoldásokon keresztül, de szerinte a személyes vagyon átláthatóvá tételére alkalmas a mostani szabályozás.

OLDALTÖRÉS: Szerintem

Szerintem  (Szabó Judit jegyzete)

Rengeteg vagyonnyilatkozatot átböngésztem már, s egyre jobban sajnálom azt a sok papírt, amit felhasználtak az elkészítésükhöz. Meggyőződésem, hogy a bevallások leginkább arra jók, hogy időnként elcsemegézzünk olyan kérdéseken, hogy ki milyen kocsival jár, s fontosnak tartotta-e beleírni a nyilatkozatába, hogy az autóját bizony nem újonnan vette (ezt a tényt általában nem hagyják ki az érintettek). A nyilatkozatok szerintem nem alkalmasak arra, hogy eredeti céljuknak megfelelően kiszűrjék adott esetben a tisztességtelen, illegális vagyongyarapodást, már csak azért sem, mert a valóságtartalmukat nagyon nehéz ellenőrizni. S ha fény is derül időnként arra, hogy kimaradt valami a bevallásból, legfeljebb kiegészítik; szankció nincs, csak akkor, ha le sem adja a képviselő a nyilatkozatot. Ebben az esetben nem gyakorolhatja képviselői jogait. Az Élet és Irodalom egyik cikkében olvastam, hogy 2008-ig 400 ezer vagyonnyilatkozat készült el az országban, s csak hét esetben indítottak ezek alapján vizsgálatot, de egyszer sem állapítottak meg törvénytelen vagyongyarapodást. Jó lenne, ha ez az arány azt tükrözné, hogy tiszta a közélet Magyarországon.