Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta a visszaküldött törvényeket

Áder János a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő és a vallási közösségek jogállásával és működéséhez kapcsolódó törvényeket küldte vissza a parlamentnek.

A szövetkezeti integráció kapcsán a szocialisták kifogásolták, hogy a jogszabály kidolgozásába nem vonták be a takarékszövetkezeteket. Lamperth Mónika szerint ez az eljárás is azt támasztja alá, hogy a kormánypártok le akarják nyúlni, einstandolni akarják a takarékszövetkezeti hálózatot. Ipkovich György közölte, a hitelintézetek tényleges és érdemi konzultációt szeretnének.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a köztársasági elnök felvetései a törvény eredeti célkitűzéseit és alapvető, lényegi tartalmát nem érintették. Közölte azt is, hogy míg 20-25 éve kétmillió tagja volt a takarékszövetkezeteknek, most már csak százezer, a közelmúltban néhány tönkre is ment, ezért a kormány százmilliárd forintot beletesz a hálózatba, hogy az a céljait továbbra is megvalósíthassa.

A tulajdonjogra vonatkozó államfői felvetésre azt mondta, a ki nem hirdetett törvény nem módosította az azzal kapcsolatos szabályokat, így azok változatlanok.

Fónagy János elmondta, hogy volt egyeztetés a jogszabályról, de véleménye szerint a jelenlegi takarékszövetkezeti vezetők egy részének - kisebb részének - nem érdeke, hogy megfelelő garanciákkal és biztonsággal működő hálózat jöjjön létre.

Az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő változtatását az államfő a médiahatóság elnökhelyettesének rendeletalkotási joga miatt küldte vissza. A Navracsics Tibor miniszter által benyújtott módosító indítvány törölné ezt a rendelkezést, és módosítana a médiahatóság elnökével szemben támasztott feltételeken.

A vitában Lamperth Mónika házszabályellenesnek nevezte a módosító indítványt - ezzel a bizottság később nem értett egyet -, mondván, annak a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezésre kellene vonatkoznia. Úgy vélte, azért volt szükség a módosításra, mert Orbán Viktor miniszterelnök "még nem találta meg azt az alkalmas embert, akire rá merné bízni a médiahatóságot. Vagy nincsenek meg a szükséges előírások, vagy akinek megvannak, az nem elég lojális".

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, a törvénymódosítás azt mutatja, hogy már nagyon is megvan a jelölt, hiszen a képzettségi követelményeket változtatnák meg és 2010-ben is személyre szabott jogalkotás történt.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte, a módosító javaslat elhagyja az államfő által kifogásolt rendelkezést, az azon túli szabályok pedig pontosítják, bővítik azokat követelményeket, amelyek megoldják a médiahatóság elnökének kinevezését.

Ugyancsak támogatta testület az egyházügyi törvénymódosítás zárószavazás előtti módosító javaslatait.

Az alkotmányügyi bizottság általános vitára alkalmasnak találta a Magyarországot megillető egyenlő elbánásról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, a Tavares-jelentéssel az Európai Parlamenti túllépte hatáskörét, és a magyar Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás alapján erre választ kell adnia.

Répássy Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés egyik passzusa sérti a magyar országgyűlési képviselők szabad mandátumának elvét. A határozati javaslatot a kormány támogatja - mondta.

Staudt Gábor frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot, és azt kérte, a kormány hasonló vehemenciával lépjen fel a termőfölddel vagy a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban is. Lamperth Mónika és Steiner Pál (MSZP) úgy értékelte, az előterjesztés arról szól, a miniszterelnök megsértődött azon, hogy felhívták a figyelmét arra, hogy az európai közösségben vannak szabályok.