Brókerbotrány - Megszavazták a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt

A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára - amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház - 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel. Utóbbiak független képviselők voltak, Fodor Gábor, Kész Zoltán, Kónya Péter, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna.
A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.

A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.

Az egyik előterjesztő, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba, ők mérlegelhetnek: maradnak a polgári úton történő igényérvényesítésnél, vagy pedig elfogadják a 30 millió forintot, és lemondanak a követelésük többi részéről.

A törvény rendelkezése szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.

Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.

Az alap a likviditásának biztosítása érdekében - hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez - a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Ezen előleg megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lesznek kötelesek.

Rogán Antal a javaslat beterjesztésekor arról beszélt, hogy a Beva kártalanítását kiegészítő befektetési vállalkozások ezért cserébe megkapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd.

A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi, pénzeszközeit pedig az MNB-nél vezetett számlán kezeli.

A károsultaknak május 6. és június 5. között egy űrlapon kell kérelmezniük a kárrendezést, igazolva a követelésük összegét. A kérelmek a kijelölt kormányablakoknál és postán - tértivevényes levélben - is benyújthatók lesznek.

Az alap a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő azonban meghosszabbítható.

Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Rogán: megnyugtató megoldás született a kártalanítás ügyében

Megnyugtató megoldásnak tartja a Quaestor-károsultak kártalanításáról kedden elfogadott törvényt Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője a parlamenti határozathozatal után tartott budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy július végéig 30 millió forint erejéig kártalanítják a Quaestor azon ügyfeleit, akik oda fektették be a pénzüket. Azok esetében, akik a Quaestornál részvényeket vettek, a papírok túlnyomórészt megvannak, így az ő kártalanításukra nem érdemes külön jogszabályt hozni - tette hozzá a politikus a jegybank tájékoztatására hivatkozva.

"Megnyugtató megoldás született a Quaestor-károsultak teljes körű kártérítésére" - összegezte véleményét Rogán Antal.

A kártérítési törvénnyel kapcsolatos bankszövetségi aggályokra a frakcióvezető úgy reagált: a bankszövetségnek nem volt olyan jobb javaslata, amely a Quaestor-károsultak kártérítéséhez vezetett volna.

MNB: 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek

A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött - nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az MTI-nek kedden.

Hozzátette: légből kapottak, a közvélemény megtévesztésére alkalmasak azok az egyes sajtóorgánumokban megjelent találgatások, amelyek szerint a Quaestor brókercégének ennél jóval több, akár 120 ezer ügyfele volna. Ez utóbbi szám a brókercég nyilvántartása szerinti a valaha volt összes ügyfelét tartalmazza. A Quaestor Értékpapír Zrt.-nél a kötvényesekkel együtt ma összességében mintegy 36 ezer ügyfélnek van értékpapírszámláján egyenleg, ebből mintegy 32 ezren vásároltak Quaestor-kötvényt - fejtette ki a szóvivő.

Binder István beszélt arról is, hogy a Quaestor károsultak kárrendezési alapjának létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz hétfőn benyújtott módosítás lehetővé teszi, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport "csúcsintézményének" számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozik az alap maximum 30 millió forintos  kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején. Az Országgyűlés kedden megszavazta a törvényt.

Hozzáfűzte, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, ez azonban nem érinti az ügyfelek kártalanítását.

A szóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Jelezte, hogy az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok - például részvények, állampapírok - nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak.

Ezek az értékpapírok az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor Értékpapír tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását, nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, vagyis az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.

A Tebész szerint alkotmányellenes a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény

Dióslaki Gábor, a szervezet elnöke az MTI-nek kifejtette: véleménye szerint hiányzik a közérdek a rendelkezésből, amely egy konkrétan nevesített, magánkibocsátású tőkepiaci termékre vonatkozóan ír elő egyedi megkülönböztetést a kárrendezési folyamatban.

A kárrendezést egy erre általános felhatalmazással rendelkező szervezetnek (Beva) az általános szabályok szerinti eljárásban kell intéznie, miközben a kártérítési összegben jelentős különbség van a többi hasonló értékpapírhoz és károsulthoz viszonyítva.

Dióslaki Gábor szerint a kárrendezés egyedi módja indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést eredményez a mind időben, mind jogalapban azonos problémával küzdő más károsultakhoz képest, így ellentétes a jogállami jogbiztonság és egyenlőség elvével.

A Tebész elnöke hozzáfűzte: nem a 30 millió forintos kártalanítási összeget kifogásolja, az érdekvédelmi szervezet üdvözölné, ha minden megkárosított befektetőre ez vonatkozna.

Megjegyezte azt is: nem lenne meglepve, ha a most elfogadott törvény miatt egy Buda-Cash károsult az Alkotmánybírósághoz fordulna.

Az Országgyűlés kedden megszavazta a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító törvényt. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának felállítását, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi.

A károsultaknak május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kárrendezést. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.

A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.