2016.01.24. 15:40
A Kossuth téren tüntetnek az Alaptörvény-módosítás ellen
Körülbelül 800-1000 ember vesz részt a Bokros Lajos és pártja (MoMa) szervezte vasárnapi demonstráción, tüntetésen a Kossuth téren, hogy tiltakozzanak a kormány legújabb Alaptörvényt módosító javaslata ellen, amely a terrorhelyzet bevezetését tenné lehetővé.
„Tiltakozzunk a Fidesz újabb alaptörvény-módosítási terve ellen, amely végérvényesen véget vet a demokráciának!" - írják az esemény Facebook-oldalán.
Az eseményen a tervek szerint felszólal Pusztai Erzsébet, a MoMa alelnöke, Magyar György, ügyvéd, Glázer Attila, fotóművész, Katona Andrea, a KARD egyesület alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója és Bokros Lajos, a MoMa elnöke.
Fotó: Huszti István / Index
A tüntetés apropóját az adta, hogy a terrorveszélyhelyzet fogalmát írná az alaptörvénybe a Fidesz-KDNP. A Fidesz-KDNP azonban nem tud egyedül alkotmányt módosítani, az alaptörvény megváltoztatásához kétharmad, így pár ellenzéki képviselő támogatása is kell. Az első egyeztetési forduló már lezajlott, ilyen változásokat szeretne a Fidesz terrorveszélyhelyzetben:
A kormány szabadon, tehát parlamenti döntés nélkül lezárhatja a határokat;átírhatja a költségvetést;kijárási tilalmat vezethet be;az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek forgalmát szabályozhatja és korlátozhatja (ez lényegében az élelmiszer- vagy benzinjegy bevezetésének lehetőségét jelenti);korlátozhatja a média működését;elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését;betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket;meg is tilthatja a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalmát;elrendelheti az ország meghatározott területén a lakosság kitelepítését.
Az első egyeztetésen az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik és az LMP vett részt, az MSZP távol maradt. A szocialistáknak a javaslatban szereplő korlátozások elfogadhatatlanok voltak, saját javaslatukkal éppen ma, vasárnap álltak elő. Ebben kétszintű szabályozást javasolnak: elsőként a kormánynak legfeljebb nyolc napja lenne rendkívüli intézkedéseket bevezetni, azután az Országgyűlés kétharmados többsége dönthetne a Magyar Honvédség felhasználásáról és jelentősebb jogkorlátozások bevezetéséről. A kormány azonban még a parlament hozzájárulásával sem korlátozhatná az internetet vagy a sajtót, nem ellenőrizhetné a távközlést vagy a külföldiekkel való kapcsolattartást.
A Jobbik első reakciói szerint nyitott volt a kérdésben, és alapvetően támogatja az alaptörvény módosítását, legutóbb azonban kicsit keményebben álltak hozzá a kérdéshez ultimátumukkal: az összes módosításuk elfogadása esetén támogatják a módosítást csak, ennek egyik eleme, hogy a terrorveszélyhelyzet bevezetését négyötödös parlamenti felhatalmazáshoz kötné.
