Belföld

2015.09.03. 14:20

Országgyűlés - Az adótörvényekről szóló vitával zárult a csütörtöki ülésnap

A személyi jövedelemadóról, illetve és az adózás rendjéről szóló törvény módosításával kapcsolatos összevont vitával és napirend utáni felszólalásokkal zárult a parlament csütörtöki ülésnapja.

Megemlékezés

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke napirend előtt megemlékezett három, a nyáron elhunyt volt szocialista országgyűlési képviselőről, Várnai Lászlóról, Nagy Sándorról és Soós Győzőről. A képviselők néma felállással adóztak a volt politikusok emlékének.

Napirend előtt

Lázár: az Országgyűlés adjon felhatalmazást az ország déli határának védelmére!

A Miniszterelnökséget vezető miniszter napirend előtt azt kérte az Országgyűléstől, hogy segítse a kormányt és adjon felhatalmazást az ország déli határának védelmére.

Lázár János azt mondta, ez három dolgot jelent majd: a fizikai védelmet, amelyet biztonsági határzár segítségével valósítanak meg, illetve egy élőerős rendőri védelmet, amelyet a rendőrség bevetésével, megerősítésével hajtanak végre. Azt is kérte, a képviselők nyújtsanak segítséget a jogi védelem kialakításához is, a törvények módosításával, és a büntető törvénykönyv szigorításával.

Ha nem építik meg a kerítést, ha nincs élőerős és jogi védelem, a menekültek bárhol bejöhetnek az országba és bárhol táborozhatnak majd, bárhol összegyűlhetnek és követelésekkel léphetnek fel - mutatott rá Lázár János.

A miniszter beszélt arról is, hogy idén július 6-ig 73 ezer, míg szeptember 3-ig már 160 ezer ember lépte át illegálisan a magyar határt.

Közölte, azt kérik, hogy aki Magyarország felé tart, tartsa tiszteletben az ország és az EU határait, törvényeit, csak a kijelölt határátlépési pontokon lépjen be az országba. Együttműködést kérünk mindazoktól a millióktól, mindazoktól a százezrektől, akik Magyarország felé tartanak - fogalmazott.

Lázár János szerint a Keleti pályaudvarnál kialakult helyzethez hasonló bárhol az országban kialakulhat, amihez nem kell más, mint egy felelőtlen német nyilatkozat. Hozzátette: ennek a hatására 3500 ember gyűlt össze egy éjszaka alatt a pályaudvarnál. Megjegyezte, a rendőrség jó döntést hozott, amikor velük szemben nem volt hajlandó erőszakot alkalmazni, bár az összegyűltek minden együttműködést megtagadtak.

A miniszter elmondta, hogy hiába kértek segítséget Németország budapesti nagykövetségétől, az megtagadta, hogy tájékoztassák a pályaudvarnál összegyűlteket.

A miniszter felszólalására a KDNP-s Vejkey Imre úgy reagált: a parlament előtt lévő törvénycsomag nélkül Magyarország és az EU védtelen lenne, a zöldhatáron bárki ki-bejárhatna, ellenőrzés, dokumentumok nélkül. Ez megengedhetetlen - hangoztatta.

Schiffer András (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy hónapokon keresztül "csinálta a feszkót" a menekültügyben. Szerinte már hónapokkal ezelőtt törvénymódosításokra lett volna szükség. Globális megoldás mellett foglalt állást, és elismerte, hogy Németországnak is van felelőssége a helyzet kialakulásában. Hangsúlyozta, diplomáciai úton kellene választ kicsikarni a német kancellártól, hogy visszafordítják-e a menekülteket, akiket Magyarország útnak indít.

Tóbiás József (MSZP) is a kormány cselekvését hiányolta az elmúlt nyolc hónapban. Szerinte a kabinet nem tartotta be a schengeni megállapodást, ugyanis ha betartották volna a szabályokat, akkor ma Budapesten nem lennének menekültek. Biztosítani kellett volna, hogy a menekültek eljussanak a táborokba, hogy nagyon gyorsan döntsenek kérelmükről - mondta.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2015. szeptember 3-án. Mellette jobbról Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese, elöl balról Hende Csaba honvédelmi miniszter, középen Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára. MTI Fotó: Kovács Tamás

Vona Gábor (Jobbik) azt javasolta, hogy katasztrófahelyzetben tegyék félre a pártpolitikát és találjanak megoldást. Mint mondta, szerintük katasztrófahelyzet van, ezért unortodox megoldások kellenek. Példaként hozta fel, hogy hagyják abba a menekültek regisztrálását vagy zárják le határokat. Szerinte folyamatos válságtanácskozásra is szükség van, amibe be kell vonni az ellenzéki pártokat is.

Rogán Antal (Fidesz) szerint a kialakult helyzetért az Európai Unió elhibázott bevándorláspolitikáját terheli a felelősség. Hozzátette: felelőtlen brüsszeli, német, francia vagy magyar baloldali politikusokról van szó.

A magyar baloldal, Schiffer Andrástól, Tóbiás Józsefen keresztül Gyurcsány Ferencig bezárólag, azt szajkózta az elmúlt hónapokban, hogy a bevándorlás álprobléma - mutatott rá. Szerinte a kormány csak azt tette, hogy felhívta a figyelmet arra, vannak olyan törvények, amit mindenkinek be kell tartani.

Figyelmeztetés a képviselőknek

Az ülésteremben néhány jobbikos képviselő fehér pólót viselt, amelynek elejére az volt írva: "Ma Martonfa holnap az egész ország", míg a hátuljára az, hogy "Védjük meg a hazát".

Az elnöklő Latorcai János azt állapította meg, hogy az ülésteremben sérül a "szemléltetés szabálya". A megnevezésük nélkül arra figyelmeztette a képviselőket, hogy biztosítsák az Országgyűlés zavartalan működését.

Az LMP Karátson Gáborra emlékezett

Schiffer András (LMP) a közelmúltban elhunyt Karátson Gábor Kossuth-díjas íróról, műfordítóról, polihisztorról emlékezett meg. Mint mondta, életének két vezércsillaga volt az 1956-os forradalom és a Duna megmentése. Szerinte az író gondolatai arra intenek mindenkit, hogy a globális egyensúlytalanságok közepette is adósságunk van a jövő nemzedékéért.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint az autodidakta polihisztor, Karátson Gábor életműve olyan, amely a Ház falai között is tiszteletet érdemel.

MSZP: embertelen, erkölcstelen a kormány törvénycsomagja

Tóbiás József (MSZP) bírálta a kormányzat menekültügyben benyújtott törvénycsomagját, azt embertelennek, erkölcstelennek, számos elemében alapjogot sértőnek nevezte. Szerinte az szögesen szembenáll a nemzetközi törvényekkel. Egy probléma van, az előterjesztés a menekültkérdéssel kapcsolatban semmilyen érdemi lépést nem tartalmaz - értékelte. Véleménye szerint a kormány arra játszik, hogy egy diktatúrára "hajazó" működési rendet vezessen be Magyarországon.

Emlékeztetett arra, hogy minden mostani javaslat ott volt a Ház előtt már nyáron, csak a kormánypártok pártpolitikai célok miatt nem támogatták. Szerinte a magyar emberek azt szeretnék, ha nem lenne "átvándorlási hullám", de azt is szeretnék, ha nem bánnának embertelen módon a menekültekkel.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szocialista politikus megoldási javaslatát firtatta az átvándorlással kapcsolatban. Szerinte az országba történő szabályozott, ellenőrzött belépés a megoldás. Mint mondta, az emberiesség fontos, de az nem várható el, hogy ott, ahol ezek az emberek letáboroznak, menekülttábort létesítsenek.

Ismét a német kormány zavaros kommunikációját okolta a helyzet kialakulásáért. A Keletinél lévő embereket súlyosan félrevezetik, nem merik nekik megmondani, hogy válogatni fognak közöttük - mondta. Megjegyezte, az augusztus végéig ideérkező 160 ezer emberből 50 ezren vallották magukat szírnek.

Lázár János azt mondta az osztrák kancellár szavaira utalva, ha Magyarország nem tudja betartani a schengeni megállapodást, Magyarország fog kimaradni belőle. Ki fognak rakni minket Schengenből - fogalmazott.

KDNP: a multikulturalizmus megdőlt

Harrach Péter (KDNP) szerint a magyar határon olyan tömeg jelent meg, amely képtelen integrálódni és még a szándék sincs meg a tagjaiban erre. A probléma megoldására az európai vezetők képesek - folytatta - , az ő tehetetlenségük a multikulturális társadalomba vetett hitből fakad, ez a liberális dogma azonban már régen megdőlt.

Azt is meg kellene nézni, kik azok a nyugati országok, akik Irakban, Szíriában részt vettek a problémák előidézésében - jegyezte meg.
Lázár János válaszában azt mondta, a kormány részt vesz minden olyan akcióban, erejéhez mérten, amely a problémás országokon segít.

Beszélt arról is, hogy szükség van az európai határvédelem megerősítésére, illetve az európai határokon kívül kell olyan pontokat létesíteni, ahol a bevándorlók közül a fogadó országok kiválaszthatják azokat, akiket beengednek.

Megjegyezte, vannak olyan országok, akik a járulékfizetők számát akarják növelni, Magyarország azonban nemzeti megoldásban gondolkodik, hiszen olyan ország, amely "saját magával határos".

Lázár János hangsúlyozta, a kötelező kvótát elutasítja Magyarország, az önkéntes kvótával pedig nem fog élni.

Jobbik: konstruktív vitára van szükség

Vona Gábor (Jobbik) szerint higgadt, biztos diagnózisra, valós megoldásokra, konstruktív vitára van szükség a kérdésben. A probléma nem most ér véget, most kezdődik, ennél csak durvább lesz a helyzet - figyelmeztetett. Azt mondta, a humanitárius helyzet nem csak a bevándorlók, hanem a magyar emberek kapcsán is felmerül most már.

Mint mondta, összeurópai megoldás nem lesz, ha lesz is, akkor későn, és nem lesz jó Magyarországnak. Szóvá tette, hogy Magyarország még mindig ragaszkodik a menekültek regisztrációjához, mint egy "eminens hallgató", miközben Olaszország, Görögország már nem tartja be ezt a szabályt.

Vona Gábor közölte, a kerítésre szükség van, de az nem elégséges, élőerőt kell odavezényelni, a honvédség bevetésére van szükség. Ez ügyben alkotmánymódosítást javasolt.

Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszában ismertette a honvédség szerepvállalásáról szóló, a Ház előtt lévő törvényjavaslatot. Közölte, kétharmados törvényben, jogállami garanciákkal körülbástyázva, az élet kioltásának lehetősége nélkül biztosítja az előterjesztés a honvédség közreműködését, a rendőrség elsődleges felelősségének fenntartása mellett.

Fidesz: mindenkinek be kell tartani a szabályokat

Rogán Antal (Fidesz) megismételte azt, hogy az EU bevándorláspolitikája megbukott, mert a felelőtlen vezetők arra biztatták az embereket, hogy a jobb élet reményében induljanak el Európában. Szerinte a helyzet addig nem változhat, amíg az EU felelős vezetői nem mondják ki, mindenkinek be kell tartani a szabályokat.

A fideszes politikus azt mondta, a magyarok szabadságát veszélyezteti az, aki azt mondja, hogy engedjük tovább a bevándorlókat, mert akkor ismét határellenőrzésre kell készülni.

Aki a regisztráció elhagyására biztat, az az az uniós pénzeket veszélyezteti - hangsúlyozta. Arra kérte a baloldali képviselőket, támogassák azt, hogy a magyar kormány megkapja a felhatalmazást a határok védelméhez. Közölte, ma azért nem tudja határzár ellátni a feladatát, mert nem lehet eljárást indítani az illetéktelen határátlépőkkel szemben.

MSZP: miért lépett be az állam a Széchenyi Bankba?

Tóth Bertalan (MSZP) az adó- és pénzügyi világ botrányai közé sorolta a Quaestor- és Buda Cash ügyeket és gondatlanságnak minősítette azt is, hogy az állam beszállt a Széchenyi Bankba, ahol 3 milliárd forintért 49 százalékos tulajdonrészt szerzett. Értékelése szerint a pénzintézetnél már 2011-ben is szabálytalanságokat követtek el, a nemzetgazdasági tárca felelőssége pedig megkerülhetetlen az állami szerepvállalásban. Felvetette, hogy miért kellett az államnak belépnie és felelősnek érzi-e magát.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára azt felelte: mielőtt Tóth Bertalan korrupciót emleget, a saját pécsi közéleti tevékenységével számoljon el, alpolgármestersége után ugyanis 100 milliós károk maradtak. Az államtitkár a szocialista politikus esetleges miniszterelnök-jelölti ambícióival hozta összefüggésbe, hogy minél nagyobb valótlanságokat kell állítania. Tállai András a kormány céljaként beszélt a hazai bankrendszer megerősítéséről, stabilitásának fenntartásáról, s ezzel indokolta a tulajdonvásárlást is. Hozzátette, hogy az állam felelős tulajdonosként helyt állt a kártalanításban.

Tóth Bertalan nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 100 igen és 36 nem szavazattal igen.

Jobbik: ne adják el az állami földeket!

Magyar Zoltán (Jobbik) gyalázatosnak nevezte, hogy állami termőföldek eladását tervezi a kormány és ezzel határozott lépést tesz a "gyarmati státusz bebetonozására". Az eddig ismert részleteket elfogadhatatlannak ítélte és szerinte párthűség alapján épül az új földesúri rendszer. A nemzeti földvagyon melletti kiállásra buzdított és azt kérte: a kormány vonja vissza "ezt a gyalázatot".

Fazekas Sándor földművelési miniszter szerint a jobbikos politikus olyan értékesítéseket vizionál, amelyeknek nincs köze a valósághoz, a vita több hónapja zajlik szakmai körökben. Leszögezte: nem az állam akar eladni, hanem a gazdák akarnak venni, s régi igény, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Az igényekről szólva jelezte, hogy hatezren jelezték, hogy 3 hektár alatti földet vennének, az 50 ezer hektár érintett területből 41 ezer pedig 10 hektár alatt, vagyis nem nagybirtok. A földeket becsületes helyi emberek nyílt, nyilvános árverésen vehetik meg, s elkótyavetyélésről sem lehet szó, mert földek 80 százaléka továbbra is az államé marad, az eladás nem terjed ki erdőkre, védett területekre - hangoztatta. Felidézte azt is, hogy a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló jogszabályt 2010-ben a Jobbik is megszavazta, a döntés már akkor megszületett.

A választ Magyar Zoltán nem fogadta el, a Ház viszont igen, 102 igen, 26 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett.

LMP: mikor állnak el a kormány a földeladástól?

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány a közvagyon szétrablását valósítja meg állami földek értékesítésével. Szóvá tette azt is, hogy megkerülnék az Országgyűlést a kérdésben. Megkérdőjelezte a valós gazdálkodói igényt és azt is, hogy a családok hogyan tudnak majd földet venni. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, van-e olyan észérv, aminek hatására a kormány eláll az ötlettől.

Fazekas Sándor földművelési miniszter megerősítette, hogy a gazdák részéről megvan a szándék. Politikai hisztériakeltésnek minősítette, hogy amikor Sallai R. Benedek akart földet venni, akkor azt jónak tartotta, ha más, akkor nem. A tárcavezető kijelentette: a föld a magyar, helyi gazdáknál van a legjobb helyen. A befolyt pénzt a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják - mondta, hozzátéve: az NFA-törvényt 2010-ben az LMP is elfogadta.

Sallai R. Benedek nem fogadta el a választ, a képviselők azonban 102 igen, 32 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett igen.

Fidesz: milyen intézkedéseket tervez a kormány az autóhitelesekért?

Bánki Erik (Fidesz) össznemzeti érdekként beszélt a devizahiteles krízis megoldásáról, amit értékelése szerint több éves törvényalkotási folyamat után az adósok többségénél sikerült rendezni. Felvetette, hogy számos deviza alapú autóhiteles és személyi hiteles család is bajban van, sokan nem tudnak fizetni. A 200 ezer feletti szerződésszám mintegy 300 milliárd forintot tesz ki, s ezek közül 30 ezer hitel jelzáloggal terhelt - hívta fel a figyelmet a kormánypárti politikus.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára az utolsó lépcsőként hivatkozott az autóhitelesek megsegítésére. Jelezte: a kormány elfogadta a forintosítást és augusztus 19-én megállapodott a Bankszövetséggel. Az árfolyam kedvezőbb lesz, a bankok és az állam 31 milliárd forintot vállal át, s szeptember 30-ig elfogadhatják a részleteket. Az átváltás december 1-jén megkezdődhet - tette hozzá.

A választ Bánki Erik elfogadta.

Az ESZOSZ-károsultakról, az illegális bevándorlás közegészségügyi kockázatairól, valamint a kormány családbarát intézkedéseiről esett szó a parlament csütörtöki rendkívüli ülésén az interpellációk között.


MSZP: mikor kártalanítják az ESZOSZ károsultjait?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) újabb szövetkezeti mutyiként értékelte, hogy az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet (ESZOSZ) 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást vett fel hátrányos helyzetűek foglalkoztatására, semmit nem tartott be a vállaltakból, megkárosította az embereket, vezetői pedig elérhetetlenek. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a nélkülözőkkel mindent meg lehet tenni. Az ellenzéki politikus szerint 2800 becsapott ember napi megélhetési gondokkal küzd, a kormány közbenjárását kérte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy a régóta munkanélküliek tömeges foglalkoztatására a szervezet 2,9 milliárd forint támogatást kapott és 2,5 milliárdos önrészt ígért. A felvettek egy részét nem fizették, így az Emmi és a Miniszterelnökség is vizsgálatot indított. Amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, az utolsó fillérig számon kérik a kedvezményezetteket.
Bangóné Borbély Ildikó nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 104 igen és 38 nem szavazattal.

Jobbik: közegészségügyi kockázata van az illegális bevándorlásnak

A jobbikos Rig Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy az illegális határátlépők száma csúcsokat döntöget, és egyértelművé vált, hogy a Fidesz nem képes kezelni a helyzetet, ez katasztrófához vezethet Magyarországon. A kormány nem tudott előállni eredményes megoldással, pedig azonnal intézkedésekre lenne szükség, és szerinte beigazolódott, hogy a kerítés felhúzása is csak pénzpocsékolás volt, a menekültáradatot az nem képes megállítani.

Közölte, nem tudni, hogy a menekültek honnan jöttek, milyen egészségügyi állapotban vannak, kaptak-e már bármilyen védőoltást. Rig Lajos felhívta a figyelmet, hogy az országban tartózkodó több mint 100 ezer migráns más kultúrából és higiénés környezetből származik, és használják a köztereket, a játszótereket, vagy a tömegközlekedési eszközöket, ez pedig komoly közegészségügyi kockázatot jelent.

Hogyan kíván fellépni a kormány a járványügyi kockázatok csökkentése érdekében? - kérdezte a politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára  válaszában hangsúlyozta, hogy a meglévő járványügyi kockázatot a hatóságok megfelelően kezelik. Kiemelte, hogy a határátlépők által hátrahagyott vérrel vagy testváladékkal szennyezett tárgyakhoz, ruhadarabokhoz csak gumikesztyűben szabad hozzányúlni, és azokat el kell égetni. Az önkénteseknek, civileknek is fokozott körültekintéssel kell eljárniuk, alapos kézmosás, kézfertőtlenítés és a gumikesztyű is indokolt lehet - figyelmeztetett.

Rétvári Bence közölte: nincsen közvetlen járványveszély, de a nagyszámú bevándorlással annak kockázata növekedik. Kiemelte, hogy az illegális bevándorlók kis százaléka jelenik csak meg az egészségügyi szűréseken.

Mint mondta, a vizsgálatok alapján a gyomor- és bélrendszeri betegségek, valamint a bőrbetegségek azok, amik gyakrabban előfordulnak a bevándorlók körében, a gyermekek kötelező oltása pedig sok esetben hiányzik.

További kockázatot jelent a zsúfoltság, és az is, hogy más higiénés szokásokkal rendelkeznek ezek az emberek.

A kormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet - jelentette ki.

Rig Lajos nem fogadta el a választ, mert mint mondta: nem szeretnék, ha a magyar állampolgárok elkapnának olyan fertőzést, amelyek itthon ismeretlenek.

A parlament 105 igen, 25 nem és 3 tartózkodó szavazattal fogadta el az államtitkár válaszát.

Dunai Mónika: nem bevándorlókkal hanem magyar gyermekek születésével kell megoldani a demográfiai problémákat

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP számára a gyermek és a család a legelső. Szerinte a baloldali kormányzás elkövette az egyik legnagyobb főbűnt a gyermekeket nevelőkkel szemben: elvették a családi adókedvezményt, megszüntették a kedvezményes otthonteremtési lehetőségeket, és devizahitelekbe hajszolták a családokat. Kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltáskor családbarát fordulat végrehajtását vállalták, és hosszú távon a fő céljuk a népességfogyás megállítása.
Hangsúlyozta, hogy nem bevándorlókkal hanem magyar gyermekek születésével kell megoldani a magyar nemzet demográfiai problémáit, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek.
Azt kérdezte, melyek a családbarát kormányzás eddigi eredményei.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, több év távlatból látszik, hogy a kormányzati intézkedések segítettek a családokon, a családi adózás sokat lendített a gyermekes családok anyagi helyzetén, majd felsorolta a családokat segítő kormányzati intézkedéseket, köztük a gyed-extrát, és kitért az ingyenes étkeztetésre is.
Dunai Mónika elfogadta az államtitkári választ. Mint mondta, a gazdaság erejéből egyre több területen tudják a gyermeket nevelő családokat segíteni.

Az ülés egy részén részt vett a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Borut Pahor szlovén köztársasági elnök és Áder János államfő.

Az azonnali kérdések megtárgyalásával folytatódott a parlament csütörtöki ülésnapja, a képviselők egyebek mellett az illegális bevándorlók ellátásról, uniós támogatásokról, gyermekétkeztetésről kérdezték az illetékeseket.


MSZP: nincs kizárva a bűnüldözés politikai befolyásolhatósága

Bárándy Gergely (MSZP) a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében azt mondta, a Transparency International egy korrupcióval foglalkozó elemzése szerint Magyarországon a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, majd hozzátette, a Velencei Bizottság már 2012-ben a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítását sürgette a legfőbb ügyész jogkörei miatt.

A képviselő azt kérdezte Polt Pétertől: élve törvénymódosítást kezdeményező jogával, szükségesnek tartja-e a szabályok változtatását?

Polt Péter szerint az elemzés kedvező volt az ország szempontjából, mert Magyarországot jó színben tünteti fel. Hozzátette: a dokumentum megemlíti, hogy speciális képzésre van szükség a nyomozóhatóságoknál, de azt ő nem tudja értelmezi, hogy a tanulmány szerint az ügyészség "de facto" politikai függetlensége nem szabályozott.

Bárándy Gergely viszonválaszában azt mondta, furcsa, hogy legalább annyit nem mond Polt Péter, hogy a megfogalmazott kritikák helytállóságát ellenőrzik.

A legfőbb ügyész közölte: részletes választ adtak a Velencei Bizottságnak, a szabályozás megfelelő, európai és jogállami.

Jobbik: többet ér egy migráns, mint egy munkanélküli?

Z. Kárpát Dániel és Apáti István (Jobbik) a migránsokkal kapcsolatban kérdezték a belügyminisztert. Apáti István elmondása szerint az általuk kikért adatok azt mutatják, míg egy "betolakodó" migráns ellátása 4300 forintba kerül naponta, addig egy munkanélkülire 2300 forintot fordítanak, egy menekült élelmezése 1300, a kórházi étkeztetés pedig 550 forintba kerül. A képviselő azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány ebben a "vérlázító" helyzetben.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára válaszában arra kérte a képviselőt, hogy ne nevezze a bevándorlókat betolakodóknak. A továbbiakban közölte: a menedékkérők ellátást uniós irányelv írja elő, a velük kapcsolatos tevékenység uniós kötelezettségből ered.

Z. Kárpát Dániel erre reagálva azt követelte, hogy a kormány húzzon felső plafont az ellátásban, illetve vagy állítsák le a regisztrációt, vagy zárják le a határokat.

Kontrát Károly viszonválaszában kifejtette: bízik abban, hogy az élőerős védelem, a műszaki határzár és a jogi védelem hozzájárul majd ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek.

LMP: folyamatosan romlanak a kkv-k működési feltételei

Schmuck Erzsébet (LMP) azzal fordult a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) működési feltétele folyamatosan romlik, és kérdéses, hogyan tudnak az uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni. Szerinte sokkal kevesebb esélyük van a tendereken és jóval kevesebb pénzt is nyerhetnek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a képviselőnek adott válaszában azt kérte, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az előző 7 éves uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználásával kapcsolatos tapasztalatairól szóló vitát. Kifejtette: a Nemzetgazdasági Minisztérium programjában 500 milliárd forint áll rendelkezésre a kkv-k versenyképességének javítására és ebből a multinacionális cégeket kizárták.

Schmuck Erzsébet szerint sokszor túl nagy a legkisebb igényelhető összeg a tendereken, emiatt vagy nem pályáznak a cégek, vagy felülértékelik a beruházást.

Lázár János erre azt mondta, szeretné, ha minden képviselőtársa eljuttatná a tapasztalatait a szaktárcának.

Fidesz: jelentősen emelkedett a gyermekétkeztetés támogatása

Dunai Mónika (Fidesz) az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjét kérdezte a gyermekétkeztetéssel és az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatban. Mint mondta, 2015-ben 5 milliárd forinttal, 58 milliárdra emelkedett a gyermekétkeztetés támogatása, így 5 év alatt megduplázódott az erre fordított összeg. Emellett felmenő rendszerben kiterjesztik az ingyenes tankönyvek rendszerét. Ezt követően azt kérdezte, hány gyermek étkezett ingyenesen a nyáron és hány kap ingyen tankönyvet ebben az évben.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt mondta, nem a szociális segélyezés, hanem a családtámogatás része az ingyenes tankönyv biztosítása, amelyet először az első, második és harmadik osztályos gyerekeknél vezetnek be és alanyi jogon jár majd mindenkinek. A nyári ingyenes gyermekétkeztetésről azt mondta, 3 milliárd forintot fordítottak erre és 141 ezer gyerek vett részt a programban.

Dunai Mónika erre azt mondta, öröm, hogy a korábbiaknál nagyobb számban pályázhattak ingyenes nyári étkeztetésre.
Rétvári Bence viszonválaszában hozzátette: 1485 önkormányzat adott be pályázatot és minden támogatást elfogadtak.

A Quaestor-törvény betartásáról, a paksi erőműről, a felsőoktatás átalakításáról és Farkas Flórián miniszterelnöki megbízottról volt szó az azonnali kérdések között csütörtökön a parlamentben.


MSZP: miért nem tartják be a Quaestor-törvényt?

Szakács László (MSZP) azt kérdezte, hogy miért nem tartja be a kormány a Quaestor-törvényt? Felidézte, hogy a törvény elfogadása után többféle nyilatkozat hangzott el, 90 napos kártalanításról, majd az Ab-beadványra hivatkozva a felfüggesztésről. Arra volt kíváncsi, mi a szakmai álláspont, végre kell-e hajtani a parlament által elfogadott törvényt, amivel szemben ugyanakkor Ab-eljárás van folyamatban. Szerinte utólagos normakontroll nem állítja meg egy törvény végrehajtását - rögzítette.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: a kormány mindent megtett, hogy a károsultak mihamarabbi kártalanításához a jogi eszközöket biztosítsa. A törvény alapján az Quaestor-alap jogi személy, irányítását a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósága látja el, és nem kötődik a kormányhoz. A kormánynak és az igazságügyi tárcának nincs közvetlen ráhatása a jegybank hatósági, felügyeleti tevékenységére. Felhívta a figyelmet, hogy kérdéseit a jegybankhoz közvetlenül is tudja intézni. A törvény végrehajtásában a kormány nem tud közreműködni, nem felelős a végrehajtásáért. Hozzátette: érvényes törvényről van szó, s amíg az Ab nem döntött, azt végre kell hajtani.

Jobbik: lecserélik a paksi menedzsmentet külföldiekre?

Kepli Lajos (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy valóban kívánják cserélni a paksi atomerőmű menedzsmentjét külföldiekre, ha igen, mikor váltják le a jelenlegi vezetést. Mit várnak ettől a lépéstől, miben javulhatnak paksi erőmű teljesítmény-mutatói, lesz-e csoportos létszámleépítés és milyen más egyéb következményekkel jár majd a paksi dolgozókra és a lakosságra nézve? - sorolta kérdéseit. Megjegyezte: hónapok óta halasztják az információk megadását, és a fenti kérdésekre szerinte eddig a helyiek nem kaptak választ, holott a miniszter a héten Pakson járt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: személyesen tájékoztatta a vezérigazgatót sorsáról a menedzsment jelentős részének jelenlétében, és erről a döntésről a szakszervezeti vezetőket, valamint közel 40 polgármestert, közte a paksit is. A kormány döntött, változás lesz a menedzsmentnél, s kiválasztották azt a német menedzsert, akit a legrövidebb határidőn belül megbíznak az erőmű vezetésével. Az a cél, hogy az erőmű minél hatékonyabban, biztonságosabban átláthatóbb feltételek mellett működjön - közölte. Paks I. lesz majd Paks II. működtetője is, erről is döntöttek, és ez válasz minden ott dolgozónak, akiknek 60 évre megvan a munkahelyük - rögzítette a miniszter, hozzátéve: az, akit vezérigazgatónak kineveznek, nem egy hasonló technológiájú erőművet vezetett.

KDNP: milyen előnyökkel jár a felsőoktatás átalakítása?

Földi László (KDNP) kiemelte: a felsőoktatási stratégia alapján a cél, a felsőoktatási intézményrendszer minőség irányába ható átalakítása, hatékonyan működő egyetemek, főiskolák létrehozása. Kiemelte: 8 felsőoktatási intézményt érintenek az átalakítások, három új jön létre és kilenc képzési hely kerül máshová. Azt kérdezte: milyen előnyökkel jár az átalakítás,
és ez milyen többletforrásokat igényel.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte: a felsőoktatási kerekasztalon a rektori konferenciával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, és gazdasági szereplőkkel olyan lépésekben egyeztek meg, amelyek az ország érdekeit szolgálják. Ennek jegyében az intézményi struktúrát Magyarország térszerkezetéhez igazítják, és olyan képzéseket támogatnak, erősítenek meg, illetve hoznak létre, amelyek hozzájárulnak a munkaerő helyben maradásához. Az a cél, hogy mindez ne igényeljen többletforrásokat - jelezte.     

LMP: nem kellene azonnali hatállyal Farkas Flóriánt felmenteni?

Ikotity István (LMP) azt firtatta, megdolgozik-e Farkas Flórán miniszterelnöki biztosi fizetéséért. Mint mondta, százmilliós pazarlással valósítja meg a Híd a munka világába uniós projektet, tétlenül nézi, hogy romaintegrációs programokban menetrendszerűen dobnak ki 10 és 100 milliókat luxusrendezvényekre. Megjegyezte: az Ezer roma nő képzése programnál 10 millió forintot "buliztak el" egy nap alatt. Felvetette: nem kellene végre azonnali hatállyal felmenteni Farkas Flóriánt?

Balog Zoltán szerint ez az a terület, ahol érdemes pontosan fogalmazni, és a populista felhangot kizárni. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme - rögzítette és azt kérte, várják meg a vizsgálatok végét. Jelezte: minden ügyben, ahol szabálytalanság merül fel, a maximális szigorral igyekszik eljárni. Ugyanakkor szerinte a képviselő összekeverte a foglalkoztatásra irányuló, rendkívül sikeres programot azzal, amelyiknél valóban problémák merültek fel.

Farkas Flórián elvégzi a munkáját, vele folyamatos szakmai kapcsolatban állnak, és amit tesz, arra szüksége van a kormánynak - jelentette ki.

A Jobbik a közbiztonságról

Staudt Gábor szerint a kozmetikázott statisztikák ellenére a közbiztonság romokban hever. A korrupciós bűncselekményeknél sokszor még eljárás sem indul, de még ennél is jobban irritálja az embereket a kettős mérce. Példaként hozta, hogy betörtek országos rendőrfőkapitány 13. kerületi lakásába, s az ügyre több tucat nyomozó állt rá, két nap alatt el is fogták az elkövetőket. Azt kérdezte: megszokott eljárás ez egy egyszerű betörésnél?

Kontrát Károly államtitkár közölte: a rendőrség valamennyi településen minden bűnözővel szemben határozottan fellép a közrend helyre állítása érdekében, senki nem állhat a törvények felett. Nem alkalmaznak kettős mércét, a törvények előtt mindenki egyenlő - mondta.

Az MSZP az újpesti kórház jövőjéről, a Jobbik a BCG-oltásokról, az LMP a hátrányos helyzetű településekkel kapcsolatban, a Fidesz pedig a kiskereskedelmi forgalom bővüléséről kérdezte a kormány képviselőjét csütörtökön a parlamentben, a kérdések között.


MSZP: mi lesz az újpestiek és a rákospalotaiak kórházi ellátásával?

Horváth Imre (MSZP) azt kérdezte, hogyan lesz képes megoldani a Honvédkórház Újpest és Rákospalota mintegy 160 ezer lakosának aktív kórházi ellátását.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta: biztosított az érintett betegek hosszú távú biztonságos ellátása, az átalakítással megszűnhet az - egyébként ezután is feladatokkal rendelkező - újpesti kórház veszteséges gazdálkodása. Megjegyezte egyúttal, hogy a Károlyi Sándor Kórház 2007-ben veszítette el aktív ágyainak nagy részét.

Jobbik: ki a felelős a Határtalanul! program "botrányos" működéséért?

Szávay István (Jobbik) arról érdeklődött, hogy ki a felelős a Határtalanul! program szerinte botrányos működéséért, és mikor fogják végre elbírálni az egyébként is későn kiírt pályázatokat.

Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint "nem kell botrányról beszélni ott, ahol nincs". Csak a szakközépiskoláknál halasztották el a pályázatok kiírását - közölte.

LMP: rendezik-e a leghátrányosabb helyzetű települések besorolását?

Sallai R. Benedek (LMP) azt a kérdést tette fel, hogy - a közfoglalkoztatási programmal összefüggésben - lesz-e megoldás a leghátrányosabb helyzetű települések besorolásának rendezésére.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: jelenleg 1230 település számít kedvezményezettnek, de a kormány nyitott arra, hogy ha szükséges, települések ki- vagy bekerüljenek a kedvezményezetti körbe.

A kiskereskedelem bővüléséről beszélt a Fidesz

A hazai kiskereskedelem bővülésének hátteréről érdeklődött Varga Gábor (Fidesz).

A kormány nevében Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára azt felelte: a kiskereskedelmi forgalom 6-7 százalékos növekedése elvitathatatlan, ez azt jelenti, hogy többen több pénzből tudnak költeni például a rezsicsökkentés, a devizahitelek rendezése miatt.

MSZP: a jobbikos Novák Előd kirekesztő

Heringes Anita (MSZP) azzal kapcsolatban kérdezett, hogy szerinte a jobbikos Novák Elődnek a Magyarországon élő kisebbségeket kirekesztő, velük szemben gyűlöletkeltő felszólalása volt még a nyáron a parlamentben. Ilyen szavak elhangozhatnak az Országház falai között? - kérdezte a kormány képviselőjét.

Rétvári Bence államtitkár közölte: már az adott ülésnapon reagáltak a kormánypártok Novák Előd felszólalására, az MSZP viszont hallgatott akkor.

Novák Előd a kérdések végén visszautasította, hogy a két hónappal ezelőtti felszólalásában bármi gyűlöletkeltőt mondott volna.

Jobbik: meddig tart a BCG-oltás oltóanyagának hiánya?

Lukács László György (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy hiány alakult ki a BCG-oltáshoz szükséges oltóanyagból, így az újszülöttek ezen oltás nélkül kerülnek haza a kórházból. Meddig tart az oltóanyaghiány? - kérdezte.

Az Emmi államtitkára, Rétvári Bence válaszában közölte: az oltóanyaghiány világszerte probléma, de Magyarország rendelkezik egy fél évre elegendő tartalékkészlettel. Megoldás lehet az oltások átütemezése is - tette hozzá.

MSZP: hogyan állnak a különleges gazdasági övezetek Szabolcs megyében?

Hol tart a különleges gazdasági övezetek ügye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, hány munkahely jött létre ezeknek köszönhetően? - firtatta Tukacs István (MSZP).

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt felelte: Szabolcsban 2013-ban 38 nyertes vállalkozás 1,2 milliárd forintból 441 új munkahelyet hozott létre, 2014-ben pedig 72 vállalkozó 1,6 milliárd forintból 665 munkahelyet hozott létre a versenyszférában.

Jobbik: visszaállítják-e a körmendi kórház megszüntetett osztályait?

Bana Tibor (Jobbik) azt kérdezte, visszaállítják-e a megszüntetett osztályokat a körmendi kórházban?
Rétvári Bence államtitkár az intézményben jelenleg is zajló fejlesztéseket ismertette.

Változnának az adótörvények

A személyi jövedelemadóról, illetve az adózás rendjéről szóló törvény módosítását kezdeményezték fideszes képviselők. Selmeczi Gabriella, Völner Pál, Bánki Erik és Dunai Mónika azt javasolják, hogy az adóazonosító jelnek a családi adókedvezmény igénybevételével összefüggő, 2016. január 1-jétől kötelező használata a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében egy évvel későbbre tolódjon.

Bánki Erik ismertetőjében elmondta: a javaslat emellett előírja, hogy az adóhatóság a magánszemélyek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében jövőre hivatalból képezze meg azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek ilyennel.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány támogatja a javaslatot.

Az ellenzék nevében az MSZP és a Jobbik szintén azt közölte, támogatják a változtatásokat, ugyanakkor a szocialista Gúr Nándor és a jobbikos Novák Előd a kormány adópolitikájával kapcsolatos, korábban többször hangoztatott fenntartásaiknak is hangot adtak.

A vitát az elnöklő jobbikos Sneider Tamás lezárta.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően az LMP-s Sallai R. Bendek a termőföldek privatizációjának visszavonását követelte, a jobbikos Z. Kárpát Dániel azt kifogásolta, hogy "a kormány jobban simogatja a migránsokat, mint az adófizetőket", míg frakciótársa, Kepli Lajos vízgazdálkodási fejlesztéseket sürgetett.

Az utolsóként felszólaló Novák Előd (Jobbik) azt fejtette ki, hogy "a cigánybűnözés igenis létezik". Az ellenzéki politikustól korábban levezető elnökként Latorcai János (Fidesz) és Hiller István (MSZP) is megvonta a szót ezen kifejezés használata miatt, az éppen elnöklő jobbikos Sneider Tamás azonban nem emelt kifogást.

Az ülésvezető Novák Előd felszólalása után lezárták az ülésnapot, az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!