OGY - Ezekről vitáztak a képviselők hétfőn a Parlamentben

Napirend előtt

Megemlékezés a kuláküldözés áldozatairól

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke megemlékezett arról, hogy 2012 óta ez a nap - Péter, Pál napja, az aratás kezdete - a kuláküldözés áldozatainak emléknapja. Az Országgyűlés akkor elítélte a kommunista diktatúra idején a középparasztsággal szemben tanúsított üldöztetést - tette hozzá. Mint mondta, az emléknap fontos célja az is, hogy a soron következő nemzedékek is megismerjék, kik voltak és milyen megpróbáltatáson mentek keresztül a kuláknak bélyegzett gazdák. Az alelnök elmondta, a kuláküldözés az 1948-as kommunista hatalomátvétellel vette kezdetét, amikor a Rákosi-rezsim harcot indított a magyar agrártársadalom ellen. Közölte, a támadások kereszttüzébe a módosabb parasztok kerültek, akik a nagyobb területeken és az átlagosnál eredményesebben gazdálkodtak. De mondvacsinált ürüggyel bárkiből kulák lehetett az 1950-es évek elején - jegyezte meg. Jakab István azt mondta, több mint 400 ezer gazdát ítéltek el ebben az időszakban a bíróságok, a beszolgáltatás, az irreálisan megszabott teher anyagilag lehetetlenné tette a középparaszti réteget. Az alelnök szerint a kuláküldözés a magyar történelem egyik legaljasabb gaztette volt.

Illegális bevándorlás - Szijjártó: a brüsszeli döntések megfelelnek a magyar érdekeknek

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az illegális bevándorlással kapcsolatos múlt heti európai tanácsi döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek. Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt". E kihívás megoldása azonban semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem azon kívül keresendő - mondta a tárcavezető. Kifejtette: az Európai Tanács ülésén sikerült megállapodásra jutni arról, hogy el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, utóbbinak még az EU területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban és Görögországban gátat kell szabni. Nagy jelentősége van annak - folytatta -, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, hiszen világosan látszik, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók már legalább egy EU-tagállamon keresztülhaladtak.

A fontos brüsszeli megállapítások közé sorolta azt is, hogy az EU külső határait védeni kell. "Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára. Ez nem Szerbiáról, nem a kétoldalú ügyeinkről szól" - mondta Szijjártó Péter, jelezve, hogy mostanra 66 474-re emelkedett a magyar határt illegálisan átlépők száma, közülük 65 934-en a szerb-magyar határon érkeztek. Ennek gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik erre, egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást - közölte.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az illegális bevándorlással kapcsolatos múlt heti európai tanácsi döntésekkel kapcsolatban napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. június 29-én. MTI Fotó: Soós Lajos

A miniszter arról is beszélt, végre polgárjogot nyert az Európai Tanácsban az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldásra van szükség. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a balkáni bevándorlási útvonalon ma már legalább annyian érkeznek, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is lenne fontos szerinte egy budapesti konferencia a témában.

Szijjártó Péter közölte továbbá: a menekültkvóták kérdését még nem sikerült véglegesen rendezni. Görögország és Olaszország segítséget kap, 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen az uniós tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik - ismertette. Annak az elismertetéséért meg kellett küzdeni - hangsúlyozta -, hogy az képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban.

Az Európai Tanács tavaszi ülésén arról született döntés, hogy a befogás, a kvóták önkéntes alapon működnek, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Végül a parlamenti pártok képviselőit konstruktív vitára kérte a kérdésben, amely szavai szerint Magyarország és az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkező években.

MSZP: nem a gyűlöletkeltés a válasz a menedékkérők problémájára

A külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalására reagáló MSZP-s Tóth Bertalan arról beszélt, hogy a Magyarországra az idén belépett több mint 60 ezer migráns csaknem 90 százaléka már nem tartózkodik Magyarország területén. Az Európai Tanácsban létrejött egyezség alapján várhatóan nem küldenek vissza menedékkérőket Magyarországra, de ennek az az ára, hogy Magyarország itt tartja és regisztrálja a határt átlépőket - fejtette ki. A szocialista politikus szerint a kérdésre "nem a gyűlöletkeltés a válasz", a problémára a kerítés nem ad megoldást, hanem fokozza az emberekben a félelmet. A képviselő azt kérte a Háztól, hogy tárgyalja meg és fogadja el pártja javaslatcsomagját, amely alapján 22 milliárd forintból megerősítenék a bevándorlási hivatalt, az ellátószervezetet és a határrendészetet.

KDNP: meg kell védeni Magyarországot

Támogatva a kormány migrációs politikáját, Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy Magyarország jelentős külpolitikai sikere az, hogy az "oktrojált" migrációs kvóta magyar ellenzése európai szintű támogatásra talált. Közölte, a menekülteteket a kereszténydemokrata alapelvek jegyében támogatni kell, de akik a jobb élet, a megélhetés reményében jönnek, azoktól meg kell védeni a Magyarországot. Egyetlen megoldás a népvándorlással szemben, hogy meg kell védeni az ország határait - hangoztatta.

Jobbik: a magyar diplomáciának el kell gondolkodni a migrációs probléma valós okain

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint a szocialisták és a liberálisok újra bebizonyították, hogy "a multikulti dicsőítésén túl" semmilyen valós érdemi válaszuk nincs a társadalmat érdeklő kérdésekre. A kormány migrációs politikájáról azt mondta, "lám, lám, a kormány ha végveszélyben érzi népszerűségét", akár küzdeni is tud a magyar nemzeti érdekért. Bírálta a határőrség "felszámolását", feladatainak a rendőrséghez utalását, mert szerinte ezeket a feladatokat a rendőrség nem tudja hiánytalanul ellátni. Gyöngyösi Márton szorgalmazta azt is, hogy a magyar diplomácia gondolkodjon el a migrációs probléma valós okain. Azon - folytatta - , hogy Magyarország milyen szerepet játszott nyugati szövetségeseivel együtt abban, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kirobbanjanak a válságok, amelyeknek a migráció következménye.

LMP: Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól, akik valóban a halál torkából menekülnek

Schiffer András (LMP) szerint szembe kell nézni azzal, hogy az elmúlt 15-20 év globális politikája mennyiben van összefüggésben a mostani bevándorlási hullámmal. Szerinte nem lehet úgy beavatkozni egyes régiók életébe, hogy "a felvilágosult Nyugatnak" nincs terve arra, hogyan megy tovább az élet ezekben az országokban. Az ellenzéki politikus azt mondta, egyetért Orbán Viktor miniszterelnök 2007-ben elmondott szavaival, hogy a bevándorláspolitikában nincs önálló nemzeti út. Magyarországnak létérdeke, hogy legyen egy mély és működőképes bevándorláspoltika - hangsúlyozta. Az LMP-s képviselő szerint nagyon világosan különbséget kell tenni bevándorlók és menekültek között, és azok a törvények, amelyeket most beterjesztenek, azt jelentik: Magyarország megtagadja a segítő kezet azoktól, akik valóban a halál torkából menekülnek.

Fidesz: több mint egymillióan küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet

Rogán Antal (Fidesz) bejelentette, hogy a bevándorlás ügyében kezdeményezett nemzeti konzultációban már több mint egymillióan vettek részt. Az eddig feldolgozott válaszok alapján a válaszadók 80 százaléka lényegesen szigorúbb intézkedéseket követel - közölte. Felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontjuk különbözik a baloldali pártokétól, mivel nem befogadni szeretnék a bevándorlókat, nem a migrációs táborokra akarnak pénzt költeni. Mint mondta, le akarják zárni a népvándorlás előtt a magyar határt, amely egyben uniós külső határ is. Úgy értékelt, a szocialisták bevándorláspárti javaslatokat tettek.

LMP: Magyarországnak offshore kormánya van

Schiffer András (LMP) szerint a múlt hét két nyertesének nevezte Garancsi Istvánt és Andy Vajnát. Ezt azzal magyarázta, hogy egy törvénymódosítás újra lehetővé teszi a lámpaoszlopokon hirdetőtáblák elhelyezését, míg az online kaszinókról szóló javaslat egyik nyertese Andy Vajna lehet. Véleménye szerint kormányzati eszközökkel nevezik ki a nemzeti burzsoáziát, ezen cégekkel pedig az a probléma, hogy nem járulnak hozzá a belföldi tőkeképző-képesség megerősítéséhez, viszont offshore szálak vannak mögöttük. Magyarországnak offshore kormánya van, amely kockára teszi a gazdaság értékteremtő képességét - hangoztatta.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a hirdetőtáblákkal kapcsolatos törvénymódosításról elmondta, ma is és jövőben is tilos lesz olyan táblákat elhelyezni, amelyek veszélyeztetik a közlekedőket.

MSZP: a kormánynak nem a szavazatokért és nem a Jobbikkal kellene versengenie

Tóbiás József (MSZP) a kormány bevándorláspolitikát bírálva azt mondta, a kormánynak nem a szavazatokért és nem a Jobbikkal kellene versengenie. Jó lenne, ha eljönne a józan ész kora - hangoztatta. Hozzátette: ha egyszerű választ ad a kormány egy nagyon bonyolult problémára, akkor nem tesz mást, minthogy verseng a szélsőjobboldallal abban, hogy ki tud primitívebb, butább választ adni erre az egész Európát érintő kérdésre. Bírálta a kerítésépítés tervét, mondván a kormánynak garantálnia kell az EU-ban a szabad mozgás lehetőségét is. Közös uniós megoldást szorgalmazott, és azt kérte, hogy a parlament támogassa pártja költségvetési törvénymódosítását, amellyel 22 milliárdot adnának a határrendészeti szerveknek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: a kormány szerint a szabad mozgás lehetősége nem a határsértés szabadságára vonatkozik. Hozzátette: az ideiglenes biztonsági határzár a törvény- és a határsértéseket akadályozza meg. Szerinte ezt a kérdést Európa területén kívül kell kezelni, az unió által nyújtott fejlesztési források felhasználását bizonyos változásokhoz kell kötni annak érdekében, hogy az ottélők ne akarják elhagyni az országot.

KDNP: közel 80 ezren tettek érettségit

Hoffmann Rózsa (KDNP) arról beszélt, hogy pénteken befejeződtek az érettségi vizsgák, közel 80 ezer diák érettségizett. Azt kérte, hogy ünnepeljék a sikeres vizsgát tett diákokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy 79 ezer végzős középiskolás érettségizett és 36 300-an tettek legalább egy tárgyból vizsgát, ők idősebbek, korábban már érettségiztek. Hozzátette: közzel félmillió vizsgát tettek ebben az időszakban, ebből 42 ezer emelt szintű, míg 383 ezer közép szintű vizsga volt.

Jobbik: mi lesz a paksi atomerőmű sorsa?

Kepli Lajos (Jobbik) a paksi atomerőmű sorsa iránt érdeklődött. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi menedzsment helyére nyugati vezetőséget kívánnak ültetni, mert nem elég magasak a hatékonysági mutatók. Elmondta, az öt legmagasabb rendelkezésre állási mutatóval rendelkező európai atomerőművi blokk közül három Pakson üzemel. Mint mondta, rémhírek szólnak nyolcszáz ember elbocsátásáról, amelynek szerinte katasztrofális következménye lenne. Szóvá tette azt is, hogy a Magyar Villamos Művek felfüggesztette a 2500 dolgozónak járó béren kívüli juttatások kifizetését, és megtiltották, hogy az erőmű Paksnak oktatási, sport vagy egyéb támogatást adjon.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára kijelentette: az atomerőmű sorsa világos és egyértelmű, négy blokk üzemidejét meghosszabbították. Döntöttek arról is - folytatta -, hogy bővítik az erőmű kapacitását. Hozzátette: ezek a döntések biztosítják a paksiaknak, hogy hosszú távon lesz munkahelyük.

Fidesz: Magyarországnak a saját útját kell járnia

Rogán Antal (Fidesz) az illegális bevándorlás mellett a görög helyzetet nevezte az EU és Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásnak. Értékelése szerint Görögország azért került a jelenlegi helyzetbe, mert a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU ajánlásait követte. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországot és Görögországot 2010-ben még úgy emlegették, mint az EU beteg embereit. Úgy folytatta: Magyarország nem fogadta el az IMF és az EU véleményét, az ország a saját útját járta. Ha komolyan vették volna azt, amit az EU kér, akkor Magyarországon megszorításokat kellett volna bevezetni - mutatott rá. A kormánypárti politikus szerint az EU az országspecifikus jelentésében ismét megszorításokat javasol Magyarországnak. Azt kérte, hogy ne fogadják el az unió véleményét és az ország a saját útját járja.

Szijjártó Péter elmondta, az ország a jelentés két pontját biztos nem fogja elfogadni. Ezek között említette azt, hogy az EU azt javasolja, közmunka helyett segélyt adjon Magyarország. A kormány azzal sem ért egyet, hogy az EU megszorításokat akar erőltetni az országra - közölte. Beszámolt a magyar gazdasági eredményekről is. Úgy értékelt, Magyarország visszakerült az EU élvonalában, tavaly 3,6 százalék növekedett a gazdaság, amely második legmagasabb növekedés az EU-ban. Mint mondta, 5216 milliárd forintot költöttek a vállalkozások tavaly beruházásokra, ez 14 százalékos növekedés egy év alatt, amire 17 éve nem volt példa. A miniszter hozzátette: 16 hónapja dolgoznak 4 milliónál is többen Magyarországon.

Napirend

Az Országgyűlés 155 igen és 3 nem szavazattal döntött arról, hogy a 33. olimpiai és 17. paralimpiai játékok 2024-es pályázatáról szóló előterjesztést házszabálytól eltéréssel tárgyalják. Az összevont vitát kedden tartják, a határozathozatal július 6-án lesz.

Arról is döntöttek a képviselők 153 igen, 6 nem és 2 tartózkodás mellett, hogy a Budapesten rendezendő vizes világbajnokság megvalósításához szüksége létesítményfejlesztésről szóló törvénymódosítás tárgyalásakor térjenek el a házszabálytól. Ez esetben az összevont vita kedden, a határozathozatal július 6-án lesz.

A kormány kezdeményezésére 115 igen, 47 nem  szavazattal jóváhagyták, hogy kivételes eljárással tárgyalják az információs önrendelkezési jogról és információs szabadságról szóló törvény módosítását. Összevont vitát kedden tartják, a zárószavazást pedig július 6-án.

Interpellációk

MSZP: mikor lesz újra gyógyítás a tatabányai Szent Borbála kórház üres pavilonjában?

Lukács Zoltán azt kérdezte, miért áll üresen a tatabányai Szent Borbála kórház hónapok óta megépített új pavilonja.  Felidézte, hogy még a szocialista kormány döntött az új belgyógyászati tömb építéséről. A műszaki átadás nyolc hónapja megtörtént, de a pavilon azóta is üresen áll, semmilyen gyógyító munka nem folyik - jegyezte meg, majd kitért arra is, hogy jelenleg egy kamion hátuljába rángatják a betegeket CT-vizsgálatra. Mikor lesz újra gyógyítás az érintett tömbben? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkár közölte: Komárom-Esztergom megye legnagyobb kórházáról van szó, ahol közel ezer ágy van. Óriási létesítmény, a megfelelő műszerellátottsággal - mutatott rá, és felidézte, hogy több mint négymilliárdot különítettek el fejlesztésekre. A szerződést 2011-ben kötötték meg, végül a projekt teljes költségvetése 5,23 milliárdra nőtt - jelezte az államtitkár, aki részletesen ismertette az egyes évek projektjeit. A gyógyító tevékenység elkezdése szeptember 30-ra várható. Kitért arra is, hogy a kormány hatvan milliárdból megváltotta a kórházak adósságait. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 105 igen, 39 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: az alapszintű internetellátást ingyenessé tételéért

Novák Előd (Jobbik) az alapszintű internetellátás ingyenes tételét sürgette. Közlése szerin a Jobbik kezdeményezése mellett több 100 ezren álltak ki aláírásukkal, de a kormány mégsem támogatja azt, többszöri felvetésük ellenére sem. Ők ugyanakkor nem adják fel - rögzítette, majd kitért arra, hogy szerinte a kormány nem érti az internet világát. Javaslatuk fellendíthetné a távmunkát, a távügyintézést, az elektronikus közigazgatást, egyúttal csökkenteni lehetne a gépkocsiforgalmat, a felesleges sorban állást - sorolta az ellenzéki képviselő. Novák Előd - aki felidézte az internetadó bevezetésének tervét - félrevezetőnek tartotta, hogy 2020-ra mindenhol lesz szélessávú internet-hozzáférés, szerinte csak ott valósulhat, ahol meg tudják ezt fizetni.

Kara Ákos államtitkár, aki rögzítette: internet adó nincs és nem is lesz, emlékeztetett arra, hogy az internetügyeket érintő átfogó konzultáció indult, s megkezdődött az ország valamennyi háztartásának szélessávú lefedését célzó program. Legkésőbb 2020-ra lehetővé teszik a legalább 30 Mbit/szekundum sávszélességű csomag megrendelését. Kitért arra: nem csak néhány jobbikos településen, hanem számos településen ingyenesen - akár köztereken, közintézményekben - wifi-kapcsolat áll rendelkezésre. A köznevelésben 2016 végétől élvezhetik a szélessávú internetet, ebben a hónapban a kormány a szükséges forrást jóváhagyta. Megjegyezte: nem tudja mennyire végiggondolt az a javaslat, ami a leggazdagabbaknak is ingyenessé tenné az internetet, és nem tisztázott, mit értenek alapszintű ellátáson. A képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők 104 igen, 37 nem és 3 tartózkodással jóváhagyták.

LMP: vizes világbajnokság megvalósítási tanulmányok nélkül

Ikotity István (LMP) kiemelte: egyetértenek a 2017-es vizes világbajnokság megrendezésével, de szóvá tette, hogy az ezzel összefüggő, rapid törvénymódosításokat megvalósítási tanulmányok nélkül terjesztették be, és fogadták el. A módosítások semmibe veszik a természetvédelmi, tájképvédelmi és műemlék- és árvízvédelmi szempontokat egyaránt - mondta, s megjegyezte: szabadon lerombolhatják a műemlék-jellegű Dagály-fürdőt, amit most vettek állami tulajdonba a fővárostól. A változásokkal megágyaznak a korrupciónak - közölte, s szóvá tette azt is, hogy a tervezett költségek a duplájára nőttek.

Fónagy János államtitkár úgy fogalmazott: "jó szándéktól és bizalomtól csöpögő" támogató szavait köszöni. Hozzátette: világbajnokság nem várt lehetőség, az idő rendkívüli rövidsége miatt nagyon fegyelmezett munkavégzést igényel, így természetes, hogy a beruházás szabályait speciális törvényben határozzák meg. A tervezés és a kivitelezés a mintegy 97 százalékos többséggel elfogadott Dagály-törvény, a vonatkozó rendeletek alapján történik. A beruházás során műemléki épületet nem bontanak el, csak irodaépület, és két medence bontása szükséges. Ezek nem állnak műemléki védettség alatt. Emellett az árvízvédelemre is külön hangsúlyt fektetnek, a Dagály-fürdőt nem kell majd homokzsákokkal védeni 2017 után - jegyezte meg. A szerződéskötés folyamata törvényes és jogszerű volt - rögzítette. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 21 nem és 19 tartózkodással jóváhagyta.

Fidesz: a gazdasági bevándorlókat nem tudjuk befogadni

Bánki Erik (Fidesz) kijelentette: "annak beismerése, hogy a gazdasági bevándorlókat nem tudjuk befogadni, nem jelenti, hogy idegengyűlölők lennénk", az idegengyűlölet és a magyar érdekek képviselete nem mosható össze. Szerinte ártanak az országnak azok a liberálisok és baloldaliak, akik "rosszul értelmezett humanizmusból vagy politikai haszonhúzásból" ezt összekeverik. Feltette a kérdést: módjában áll-e az országnak befogadni a bevándorlókat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában a több mint hatvanezer határátlépővel kapcsolatban "aláhúzta" az illegális szót. Rámutatott arra is: Nyugat-Európából mintegy 15 ezer illegális határátlépőt terveznek visszaküldeni, a szándékot azonban Magyarország vitatja, mivel a Balkánon keresztül érkezők Görögországba vagy Bulgáriába már beléptek, így őket oda kell visszaküldeni. Hangsúlyozta, hogy a politikai menekült státus és a gazdasági bevándorló közötti különbségtételt az unión kívül kell meghozni. Felvetődött egy Budapest-konferencia megrendezésének gondolata  - erősítette meg -, ahol az unió, a balkáni országok, és a Közel-Kelet országainak vezetői vitatnák meg a bevándorlás kérdését.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: csalás és hazugság jellemzi az állami földek hasznosítását

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint csalás és hazugság jellemzi az állami földek hasznosítását. A politikus egy nagyesztergári esetről beszélt, ahol egy már régóta az állami földeken jelentős állatállományt tartó vállalkozás elesett a földtől, ahhoz "fideszes kapcsolatokkal rendelkezők" jutottak hozzá.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára kijelentette: nem látott bírósági döntést, de még eljárást sem hasonló ügyekben. Rámutatott arra is, azt a területet, amelyen korábban egyetlen kft. gazdálkodott, most tíz nyertes között osztották szét. A pályázatok során előnyt élveznek a fiatal gazdák, ahogy az említett esetben is.

A politikus nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 105 igen szavazattal, 36 ellenvoks mellett.

A Jobbik az ország energiabiztonságára kérdezett rá

Kepli Lajos (Jobbik) szerint rosszak Közép-Európa kilátásai az energiabiztonság terén, miután Oroszország bejelentette: 2019-től nem szállít gázt Ukrajnán keresztül. Eközben Románia és Horvátország sem tesz eleget uniós és kétoldalú megállapodásokból adódó kötelezettségeinek, és nem alakítja ki a gázszállítás lehetőségét Magyarország irányába. Rámutatott: Magyarország a jövőben orosz gázt kizárólag Nyugat-Európából szerezhet be. Emiatt kettős mérce alkalmazása miatt bírálta az uniót. Azt kérdezte: az unió miért akadályoz minden olyan törekvést, ami lehetővé tenné a gázszállítást dél felől. Mit tesz a magyar energiadiplomácia? - kérdezte.

Szijjártó Péter válaszában leszögezte: szükség van egy új stratégiai gázvezeték kiépítésére, Törökországot össze kell kötni térségünkkel. Kijelentette: Közép-Európa energiabiztonsága európai uniós felelősség. Délről blokád alatt vagyunk - fűzte hozzá azzal kapcsolatban, hogy Románia és Horvátország nem tette kétirányúvá a gázszállítást. De, mint mondta, könnyen előállhat, hogy 2019-től kelet felől is blokád alá kerül az ország. Trendfordítónak nevezte, hogy a Gazprom, az OMV, a Shell és a E.ON egyetértési megállapodást írt alá az Északi Áramlat kapacitásának erősítésére. Szerinte könnyen előállhat, hogy lesz egy megerősített északi útvonal és egy déli gázfolyosó, közte pedig Közép-Európa egy leállított ukrán tranzittal és egy meg nem valósított észak-déli irányú befektetésekkel.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház szavazta meg azt 107 igen szavazattal, 29 nem és 2 tartózkodó voks mellett.

KDNP: kik élhetnek az új otthonteremtési támogatással?

Móring József Attila (KDNP) arra kérdezett rá: kik élhetnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel. Örömtelinek nevezte, hogy idén, az első három hónapban az új lakásépítési engedélyek száma 44 százalékkal volt nagyobb a tavalyi hasonló időszakénál, Budapesten pedig a szám megháromszorozódott.

Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár kiemelte: a támogatási rendszert úgy szélesítették, hogy használt ingatlanra ugyanolyan támogatást nyújtanak, mint új építésűre. Az akár bővítésre is igénybe vehető - folytatta -, és már egy gyermek vállalása esetén is felvehető. A programban maximálták a négyzetméterárat és az ingatlan méretét - mutatott rá.

A képviselő a választ elfogadta.

Azonnali kérdések

Matolcsy György jegybankelnök vagyonnyilatkozatáról, az egészségügy helyzetéről, a vidékfejlesztési programról és az uniós forráslehívásokról is beszéltek a képviselők a hétfői, azonnali kérdések során a parlamentben.

MSZP: miért nem bűncselekmény, ha Matolcsy nem vallotta be jövedelmét?

Burány Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy Matolcsy György és Gerhardt Ferenc, a jegybank elnöke és alelnöke mintegy 26 millió forintot kaptak különböző alapítványoktól, de ezt nem tüntették fel a vagyonnyilatkozatukban. A bűncselekmény tényét az ügyészség is elismerte, de közleményükben azt írják, hogy a "feljelentett személyek a tiszteletdíjjal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg. Így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna nem lehet" - idézte a határozatot a képviselő. A politikus azt kérdezte, hogy az ügyészség szerint Matolcsy György valóban nem volt tudatában annak, hogy mintegy 14 millió forintot keresett illetve ha tudatában volt és nem vallotta be, akkor az miért nem bűncselekmény.

Polt Péter legfőbb ügyész azt felelte, hogy az V. és XIII. kerületi ügyészség bírálta el a feljelentést és azt elutasították. Szavai szerint a költségvetési csalásról szóló feljelentést tényállásszerűség hiányában utasították el. A magánokirat-hamisítás esetében pedig a bűnösségnek is jelentősége van, de ez ebben az esetben hiányzott, erre utal a képviselő által idézett mondat is - folytatta. A feljelentett személyek jóhiszeműen cselekedtek, emiatt a bűncselekmény nem valósulhatott meg - szögezte le.

Jobbik: szegénységi bizonyítványt állított ki magáról a kormány

Lukács László György (Jobbik) azt mondta, az egészségügyben olyan helyzet alakult ki, amit leginkább a szegény szóval lehet jellemezni. Az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjai kedden Budapesten, a József nádor téren a magyar egészségügy helyzetét jelképező szegénykórházat állítottak fel, amivel arra akarnak rámutatni, milyen állapotok uralkodnak az egészségügyben - folytatta. A kórházakban a gyógyulni vágyók kritikán aluli ételeket kapnak, mert annyira alacsony a fejkvóta, hogy abból nem lehet megfelelő adagokat készíteni - jelentette ki. Miközben sok pénzt költöttek az épületekre, azokban vagy nincs ellátás, vagy "leharcoltak" az eszközök - közölte. A kormány és a miniszterelnök egy szegénységi bizonyítványt állított ki magáról - fogalmazott a politikus.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta a magyar kórházi infrastruktúra többnyire a második vagy akár még az első világháború előtt épült ki, ezeket az intézményeket fel kell újítani. Hangsúlyozta, hogy egyetlen egy kórházat sem lehet bezárni. Megkezdődött az egészségügyi dolgozók bérrendezési folyamata és 500 milliárd forintot invesztáltak a kórházi infrastruktúrába - emlékeztetett. Hozzátette, a jövőben az egészségmegőrzésre és a betegségek elkerülésére kívánnak fókuszálni.

LMP: hogy áll a vidékfejlesztési program?

Sallai R. Benedek arról beszélt, hogy Bulgária, Csehország, Horvátország, Írország, Olaszország, Románia, Németország, Spanyolország, Svédország és Nagy-Britannia már elfogadta saját vidékfejlesztési programját és az ott élők már május óta felhasználhatják az ilyen jellegű forrásokat. A képviselő azt kérdezte, hogy áll a magyar program. Hangsúlyozta, hogy az eredeti magyar program 940 oldalas volt, amihez az egy hónapos határidő ellenére rekord mennyiségű vélemény érkezett. Az utolsó változat 876 oldalas és teljesen át van dolgozva - tette hozzá.

Lázár János azt felelte, 2014-ben egyetértés volt abban, hogy a korábbi nagyüzemtámogatási modell helyett a kis- és közepes gazdaságok számára kell helyet és lehetőséget biztosítani a vidékfejlesztési operatív programon belül. Azért kellett változtatni, hogy nyolcvan százalékban a kisvállalkozások kapják a támogatást és csak húsz százalékát a nagyok - mondta.

Fidesz: mi áll az uniós forráslehívások sikere mögött?

Manninger Jenő (Fidesz) azt emelte ki, hogy a 2007-2013-as uniós támogatási ciklus magyarországi forrásainak 87 százaléka 2014 végéig eljutott a kedvezményezettekhez. Ez 25 százalékpontos növekedést jelent a 2013-as kifizetési arányhoz képest - folytatta a politikus, aki hangsúlyozta, hogy Magyarország a források lehívása alapján a második helyen áll a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott tagországok között. A képviselő azt kérdezte, mi áll az uniós forráslehívások tavalyi sikerének hátterében, hogyan sikerült felgyorsítani a lehívásokat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, a költségvetés és a gazdaság jelenlegi viszonyai alapján Magyarországon az uniós források nélkül nem lettek volna fejlesztések az elmúlt hét esztendőben. A három-négy százalékos gazdasági növekedésnél is jóval nagyobbra volna szükség ahhoz, hogy ezeket a forrásokat pótolni lehessen, ha azok elvesznének - tette hozzá. Az ország érdeke, hogy a forrásokat jól osszák el - közölte, megjegyezve, reméli: az Országgyűlés 2015 végén vagy 2016 elején értékelheti, hogy a 2007-2013 között kiosztott mintegy 8200 milliárd forint jó helyre került-e vagy sem - közölte. Hangsúlyozta, ki fogják tudni osztani a forrásokat, pedig 2012-ben és 2013-ban az EU tisztviselői azt jósolták, hogy 2015 végére Magyarországon 5-600 milliárd forintos forrásvesztés következik be - hangsúlyozta. Ehhez képest egy, a kormánytól független tanulmány szerint nincs forrásvesztési kockázat - szögezte le.

MSZP: kik ellen fakadt Tiffán Zsolt?

Tóth Bertalan (MSZP) azt firtatta, kik azok, akik ellen kifakadt a fideszes Tiffán Zsolt a támogatások felhasználása miatt. Indítanak-e vizsgálatot az ügyben? - kérdezte. Szóvá tette azt is, hogy lassan halad a 25 milliárd forintos Ős-Dráva-program.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, nem beszélt még az ügyben Tiffán Zsolttal, aki szerinte karakteres személyiség, mint a borai. Ez azt jelenti, hogy őszintén és világosan beszél mindig - mondta. Hozzátette: az országgyűlési képviselő az Ős-Dráva-program megvalósítása kapcsán komoly küzdelmet folytat, hogy a kormány ígéreteit megtartsa. Közölte, a program késése miatt ő is hibás, mert a közbeszerzési felügyelet vagy tucatszor tagadta meg a közbeszerzés elindítását. Ugyanakkor a miniszter jelezte, nem tudja, kikre utalt Tiffán Zsolt, de fontosnak tartotta, hogy felmeri vállalni a véleményét.

Jobbik: miért vannak szabadlábon azok, akik Tiszabezdéden halálra vertek egy férfit?

Apáti István (Jobbik) arról kérdezett, miért vannak szabadlábon azok, akik Tiszabezdéden június elején olyan súlyosan bántalmaztak egy 53 éves férfit, hogy életét vesztette. Közölte, a 3-4 eperjeskei cigány származású bűnelkövetőt elfogták, egy kivételével azonban szabad lábra helyezték őket. Azt is kérdezte, hogy miért testi sértésnek, és miért nem halált okozó testi sértésnek, vagy emberölésnek minősítették az esetet. Hozzátette: az elkövetők feltételezhetően herbált vettek be. Kijelentette: akkor is szóvá tette volna az ügyet, ha 3-4 magyar ember vert volna egy cigány embert. Nem mi tehetünk róla, hogy ezek az elkövetők is a legnagyobb hazai kisebbséghez tartoztak - közölte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a folyamatban lévő eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt részleteket közölni. Azt azonban elmondta, hogy még nem készült el a boncolásról a szakvélemény. Annak ismeretében is átminősíthetik a bűncselekményt - mutatott rá. Azt kérte a képviselőtől, hogy ha tudja, kik árulnak drogot ezen a településen, segítsen és mondja meg a rendőrségnek.

KDNP: mit tesz a kormány azért, hogy a női méltóságot ne tiporják sárba?

Hoffmann Rózsa (KDNP) emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban egy gyorsétteremből a biztonsági őr kitessékelt egy szoptató kismamát. Azt kérdezte, a kormány tehet-e valamit az ilyen esetek elkerülése érdekében és mit tesz azért, hogy a női méltóság ilyen mély sárba tiprása ne ismétlődjön meg?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, az uniós gyakorlatot nézve Magyarország kielégítő helyen áll a szoptatás támogatásában. A minisztérium támogatott egy olyan mobiltelefonos alkalmazását, amely az úton lévő kismamáknak segíthet - mondta. Hozzátette: a Családháló gondozásában jött létre a pelenkázó és szoptató helyeket térképen megjelenítő alkalmazás.

LMP: a közszféra egyharmada a létminimum alatt keres

Szél Bernadett (LMP) emlékeztetett arra, hogy július 1-je a köz- és a kormánytisztviselők napja, de szerinte több mint 100 ezer embernek közül nincs oka az ünneplésre a bérük miatt. Mint mondta, több mint nyolc éve nem emelkedett a bérük, és a közszféra egyharmada a létminimum alatt keres. Hozzátette: a jövő évi költségvetés legalább 500 milliárd forint luxuskiadást tartalmaz, amelyből rendezni lehetne a közszféra helyzetét.

Lázár János ismertetése szerint mintegy 1-1,1 millió ember, aki az állam körül dolgozik, ebből 750-800 ezer tisztviselő. Eddig négyszázezer köztisztviselőnek rendezték az életét az életpályamodellekkel - közölte. A kormánytisztviselőkről azt mondta, a 2016-os költségvetésben 25 milliárd forint van a jövő év július elsejével bevezetendő béremelésre. Ennek törvényi feltételeit, az új kormánytisztviselői életpályát a 2015 októberében terjesztik be a Ház elég - jelezte. Elmondta azt is, hogy az önkormányzatoknak semmi nem tiltja ma sem, hogy megfizessék az embereket.

MSZP: megnehezítik az adatkérők helyzetét

Szabó Sándor (MSZP) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításáról kérdezett. Szerinte a javaslat jelentősen megnehezíti az adatkérők helyzetét. Elmondta, hogy a közfeladatot ellátó hatáskörébe tartozó döntést előkészítő adat tíz évig nem lenne nyilvános. A jövőben fizetni kell azért az adatkérésért, amely aránytalan munkavégzéssel jár - tette hozzá.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt kérte, a törvényalkotási bizottság nap folyamán tartandó ülésén, illetve kedden, a plenáris ülésen vitassák meg a javaslatot.

MSZP: három hónap alatt négy meghibásodás, baleset a légierőnél

Három hónap alatt négy meghibásodás, baleset a légierőnél - mondta az MSZP-s Demeter Márta, aki szerint nem egy szerencsétlen véletlensorozatról van szó, a történtek súlyos rendszerhibák tünetei. Mit tesz e folyamat megállításáért, ugye, nem várja meg, hogy a kialakult körülmények pilóták életébe kerüljenek? - kérdezte a honvédelmi minisztertől.

Hende Csaba tárcavezető azt felelte: 2010 óta folyamatosan nőtt a repült órák száma, az az idő, amelyet a pilóták gyakorlással tölthettek szimulátorban. 2009-hez képest mintegy kétszer annyit gyakorolhatnak a Gripen-pilóták. Jelenleg a repülőbaleseteket nyolc különböző eljárásban vizsgálják magyar és külföldi hatóságok - tájékoztatott a honvédelmi miniszter.

Kérdések, bizottsági jelentések

A szolnoki papírgyárról, nagykanizsai fejlesztésekről, a debreceni befogadóállomásról és az alacsony egészségügyi bérekről is szó volt hétfőn a parlamentben, a kérdések között. Ezután a Ház megkezdte azon törvényjavaslatok bizottsági jelentéseinek vitáját, amelyekről kedden lesz zárószavazás.

Jobbik: csaknem 9 milliárd forintnyi közpénzt nyelt el a szolnoki papírgyár

Lukács László György jobbikos képviselő arról beszélt, hogy egy nem törlesztett fejlesztési banki hitel miatt csaknem 9 milliárd forintnyi közpénzt "nyelt el" a szolnoki papírgyár.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta: a hitelt még 2010 előtt, az akkori kormány idején folyósította a fejlesztési bank. 2011-ben, amikor nem fizetett a cég, a bank a hitelt felmondta, Kehi-vizsgálat zajlott, a kormány pedig büntetőfeljelentést tett - tájékoztatott.

LMP: természetvédelmi károkkal jár egy győri beruházás

Az LMP-s Sallai R. Benedek egy győri rekreációs fejlesztésről beszélt, ami szerinte természetvédelmi károkkal, természetpusztítással jár.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált: a tervezett kajak-kenu-pályával kapcsolatban jelenleg az előkészítés zajlik, amelyben részt vesz a természetvédelmi hatóság is.

Fidesz: hogyan segíti Nagykanizsa fejlődését a Modern városok program?

A fideszes Cseresnyés Péter azt kérdezte, hogyan segíti Nagykanizsa és térsége fejlődését a Modern városok program.

Lázár János válaszában megemlítette a tervezett iparipark- és útfejlesztést, valamint uszodaépítést.

MSZP: már így is "megszámlálhatatlanul" sok az állami vezető

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s politikus azt kifogásolta, hogy már így is "megszámlálhatatlanul" sok állami vezető, államtitkár, helyettes államtitkár van Magyarországon, most pedig újabb fejlesztési miniszteri biztosokat nevez ki a Miniszterelnökség vezetője.

Lázár János miniszter erre azt mondta: a megyei fejlesztési miniszteri biztosoknak - akik országgyűlési képviselők - ugyanannyi pénzért többet kell majd dolgozniuk, mert nem kapnak többletjuttatást.

Jobbik: zárják be a debreceni tábort!

Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője a debreceni befogadóállomás bezárását sürgetve arról beszélt, hogy hétfő délután komoly incidens tört ki a táborban.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a Debrecenben tanúsított jogsértő magatartás is bizonyítja, milyen súlyos problémát jelent az illegális migránsok magyarországi tartózkodása. A rendőrség a jogsértő magatartást határozott fellépésével megszüntette - közölte.

Az Autósokra támadtak a debreceni migrációs tábor lakói (videóval frissítve) cikket itt olvashatja el!

LMP: alacsonyak a bérek az egészségügyben

Ikotity István LMP-s politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egészségügy napján a szakdolgozóknak a fizetésükért kell tüntetniük az alacsony bérek miatt. Lesz-e béremelés? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában az elmúlt évek egészségügyi béremeléseit ismertette.

A szövetkezetekről szóló törvény módosítása

Szakács László (MSZP) a szövetkezetekről szóló törvény módosításának vitájában jelezte, hogy nem támogatják a javaslatot, mert a diákminimálbér bevezetését piactorzító hatásúnak tartják, és értékelésük szerint a kormányhoz közel álló érdekkörök kaphatják meg a piacot. Szóvá tette azt is, hogy a hatósági árasítás többletterheket ró a vállalkozókra.

Kósa Lajos (Fidesz) előterjesztőként arról beszélt, hogy 130-150 ezer nappali tagozatos diák vállal biztonságosan munkát közvetítőkön keresztül, a kapott pénzből tanulmányait finanszírozza, a diákmunka pedig fontos tapasztalatokat ad nekik a munka világáról. Kijelentette: senki nem akarja lenyúlni a piacot, az inkább a szocialista kormányokat jellemezte, amelyek például a területről szerzett forrásokból finanszírozták a Fiatal Baloldalt.

A bírósági végrehajtásról szóló és azzal összefüggő törvények

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, hogy szkeptikusak a javaslattal szemben, mert alapvetően az állami végrehajtásban hisznek, ugyanakkor támogatni fogják a szigorításokat, mert a jelenlegihez képest előrelépésnek tartják. Az ellenzéki politikus a végrehajtók elszámoltatását is szorgalmazta.

Schiffer András (LMP) is jelezte, hogy megszavazzák a jogszabály-módosítást, de átfogó végrehajtási törvénycsomagot tartanak szükségesnek. Álláspontja szerint a magánvállalkozóknak nincs keresnivalójuk a végrehajtásban. Az indítványt helyes iránynak nevezte, de kis lépésként értékelte.

Rubovszky György (KDNP) is azt hangoztatta, hogy korlátozni kell a magánvállalkozásokat, s ebben a fokozatosság elvét érvényesítik. Szavai szerint a módosítás nem végleges és sokat segít a rendszerben tapasztalt feszültségek megoldásában. Üdvözölte, hogy a kormány fokozott ellenőrzést gyakorol a végrehajtói kar tevékenysége felett.

Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a tisztán állami és magán végrehajtás között létezik átmeneti megoldás. Kifejtette, hogy a közfeladatokat a jövőben is a kar látja el, azonban közvetlen állami felügyelet alá kerül és módosul a szervezeti felépítés is.

Pártfinanszírozás

A bújtatott pártfinanszírozás megelőzéséről és az Európai Unió intézményei iránti bizalom megóvásáról szóló határozati javaslat vitájával folytatta munkáját a parlament hétfőn.

A kormány nem támogatja a módosító javaslatokat

Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta, a kormány a határozati javaslatban foglalt, számára megállapított feladatokat végrehajthatónak minősítette, a benyújtott módosító javaslatokat viszont nem támogatja.

MSZP: a Fidesz nem értette meg a módosító indítványt

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP többség nem értette meg a módosító indítványukat. Ennek alapján a parlament felkérte volna a kormányt, hogy vizsgálja meg a Fidesz politikai tevékenységét 2010 és 2015 között, annak feltárása érdekében, hogy az "állami földmutyi, a trafikmutyi" a takarékszövetkezeti szektor és a más gazdasági terület átrendezése következtében a gazdasági élet nyertes szereplői összeférhetetlen módon támogatták-e a kormánypártot - közölte. Emellett az MSZP megvizsgáltatta volna, hogy a Fidesz politikai tevékenységét az "Orbán Viktor miniszterelnök baráti körébe tartozó személyek" támogatták-e a szabályokkal összeférhetetlen módon. Az MSZP nemmel fog szavazni - szögezte le.

Az LMP nem fog gombot nyomni

Schiffer András (LMP) azt mondta, az eredeti problémát értik és egyetértenek azzal, hogy nem helyes, ha az Európai Bizottság bármely tagállam vezető politikusának cégével szerződést köt. Szavai szerint azt nem érti, hogy kerül elő a pártfinanszírozás kérdése. Az LMP azt javasolta, hogy a DK finanszírozására vonatkozó részt hagyják el - hívta fel a figyelmet. Bírálta, hogy eközben viszont "elszabotálták" a 2010 előtti rezsim elszámoltatását. Hozzátette, határozatban kellene kötelezni a kabinetet, hogy ne utaztassa a "Gyurcsány-érdekeltséget" kormányzati delegációban. A parlament kötelezze a kormányt a Civil Összefogás Fórum elszámoltatására, valamint "a kormányzati propaganda" tilalmára, ugyanis az előző választási kampányban folyamatosan a Fidesz mellett kampányoltak - ismertette saját felvetésüket. Az LMP nem fog gombot nyomni a határozathozatal során.

Jobbik: olvasatlanul szavazták le a módosító javaslatokat

Novák Előd (Jobbik) azt mondta, pártjuk hét módosító javaslatot nyújtott be, azokat olvasatlanul leszavazták, de a három legfontosabbnak ítéltet kikérték szavazásra. Ezek közül felhívta a figyelmet arra, amelyik alapján el kellene végezni Gyurcsány Ferencnek és kormányának a 2010-es kampányban megígért elszámoltatását. Arra is kitért, hogy a közelmúltban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter "utazásaitól volt hangos a sajtó", a politikus négy éjszaka alatt közel kétmillió forintos hotelszámlát hozott össze. Lázár János "nem ma kezdte az efféle lopást", az első képviselői ciklusában ő volt a számla nélkül felvett költségtérítések rekordere, 2002-2006-ban 18 millió forintot vett fel utazási és szállásköltségeire - fogalmazott. Összességében négy év alatt 41,4 millió készpénzhez jutott, miközben csak hét alkalommal szólalt fel - tette hozzá. Novák Előd megjegyezte, "a Fidesz holdudvarán keresztül véghezvitt bújtatott pártfinanszírozást" is szerették volna kivizsgáltatni.

Fidesz: elképesztő, hogy egy volt kormányfő cége vizsgálja a jelenlegi kabinet uniós pályázatait

A vitában elhangzottakra válaszolva Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, az ellenzék szófordulatai alapján teljesen jogosan lehet kijelenteni, hogy a "Novák házaspár eddig 120 millió forintot lopott a magyar néptől". A jobbikos logika alapján ha egy kormánypárti parlamenti képviselő fizetést vesz fel, azt lopásnak titulálják - tette hozzá. Hangsúlyozta, szerinte viszont Novák Előd és felesége nem loptak, hanem ennyit kerestek az elmúlt öt évben parlamenti képviselőként. Hozzátette, eközben viszont beléptek egy zártkörű csoportba, mert a rendszerváltozás óta összesen öt házaspár volt a parlamentben, a "családi álláshalmozás keretében". A Jobbik is ludas volt abban, hogy diplomata útlevélhez juttatott egy "nyilvánvalóan KGB-ügynök embert", aki nem is bújtatva, hanem nyíltan finanszírozta a pártot, amit EP-képviselői hellyel jutalmaztak - folytatta. Kósa Lajos azt is kijelentette, hogy többen összekeverik azt, ha valaki egy politikát támogat, azzal, hogy finanszírozza azt. A jelenlegi párt- és kampányfinanszírozási rendszer lehetővé teszi minden párt számára, hogy eséllyel vívja meg a választási küzdelmet - szögezte le. Arra is kitért, hogy Gyurcsány Ferenc korábban többször is azt mondta, a DK-t az Altusból megkeresett pénzekből finanszírozta. A határozati javaslattal arra az "elképesztő ügyre" reflektálnak, hogy egy volt miniszterelnök családtagjának a cége nyert egy olyan uniós pályázaton, ahol a jelenlegi kormány által kiírt uniós pályázatok megvalósítását kell vizsgálnia - emelte ki. Ezt követően a levezető elnök a vitát lezárta.

Novák Előd ügyrendi kérdésben kért szót és azt mondta, esetükben nem lehet 120 millió forintról beszélni, mert feleségével, Dúró Dórával a legkevesebbet kereső képviselők közé tartoztak. Az is alaptalan, hogy öt házaspár lett volna tagja a parlamentnek - tette hozzá. Számla nélküli költségvetési rekordról beszélt, amit nem lehet összehasonlítani azzal, hogy valaki a tiszteletdíját veszi fel - nyomatékosított.

Családi csődvédelem, világörökség, menedékjog

Egyebek mellett a családi csődvédelem bevezetéséről, a világörökségi, valamint a menedékjogi törvény módosításáról szóló előterjesztések bizottsági jelentéseinek tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés hétfői ülésnapja.

Vita a családi csődvédelem bevezetéséről

Az MSZP, a Jobbik és az LMP felszólalói is több ponton bírálták a kereszténydemokrata képviselők családi csődvédelemről szóló javaslatát. A szocialista Korózs Lajos azt mondta, a kormányoldal az összesen 182 ezer jelzáloghiteles közül legfeljebb 25 ezernek segíthet a javaslattal, ráadásul nem annak a társadalmi csoportoknak, amelyiknek a legnagyobb szüksége lenne a támogatásra. Az ellenzéki képviselő emellett "pancsermunkának" nevezte az előterjesztést, amiért az eredeti alig több mint 100 oldalas indítványt 71 oldalon módosítanák.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel úgy fogalmazott, a KDNP javaslata agresszív és "megerőszakolja a családok életét". Példaként említette erre, hogy van olyan modellje a tervezett családi csődvédelemnek, amelyben az egy családtagra maradó, szabadon elkölthető jövedelem kevesebb egy közmunkás kereseténél. A Jobbik ugyanakkor a rendszer önkéntessége miatt támogatni fogja az újfajta csődvédelem bevezetését - közölte Z. Kárpát Dániel, megjegyezve, korábban az árfolyamgátra is ezzel az indokkal mondtak igent.

Schmuck Erzsébet az LMP véleményét ismertetve elmondta, a KDNP javaslata egyrészt túl bonyolult, másrészt túl kevesen vehetik majd igénybe. Közölte, a kormány korábban nem támogatta azon kezdeményezésüket, hogy a csődvédelmet minden adósságfajta esetében, akár már félmillió forintos tartozástól igénybe lehessen venni, a jelenleg meghatározottnál kisebb törlesztőrészlet mellett.

A Fidesz felszólalója, Kósa Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a KDNP javaslata a kormány azon komplex családvédelmi rendszerébe illik, amelynek korábbi elemei között említhető például a rezsicsökkentés, a munkahelyvédelmi akcióterv, valamint a gyermekétkeztetési támogatások kiterjesztése. A kormánypárti képviselő szerint emiatt nem fogadható el az ellenzék azon kritikája, hogy a kabinet nem támogatja elég széles körben a bajban lévőket, továbbá megjegyezte, a jövőben további törvényjavaslatok segítik majd a családokat.

A kormány álláspontját kifejtő Vízkelety Mariann igazságügyi államtitkár közölte, téved az, aki adósrabszolgaságot vizionál a kereszténydemokraták javaslatába. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kabinet azért nem támogatta például a kisebb összeggel tartozók bevonását az új rendszerbe, mert az rombolta volna a társadalom adósságfizetési hajlandóságát. Az államtitkár kiemelte továbbá, nem korlátok közé akarják szorítani az eladósodott családokat, nem segítséget kívánnak nyújtani azoknak, akik türelemmel és fegyelemmel állnak helyzetük javításához.

A vita végén az előterjesztők nevében Vejkey Imre kért támogatást a javaslat elfogadásához.

Világörökség

A világörökségről szóló törvény módosításának vitájában Kiss László (MSZP) azt mondta, tartózkodni fognak a szavazásnál, mert a javaslatnak vannak olyan elemei, amelyek "nem az ördögtől való kezdeményezések lennének", de egyelőre nem látnak tisztán az ügyben.

Hiller István levezető elnök a vitát lezárta.

Az elhangzottakra reagáló L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár azt mondta, költséghatékony megoldásokat kerestek az adófizetők pénzének érdekében.

Menedékjog

A menedékjogról szóló törvény módosításának vitájában B. Nagy László (Fidesz) azt mondta, hogy 2012-2014 között hússzorosára nőtt Magyarországon a menedékkérők száma, ami idén még tovább emelkedett. 2015-ben eddig mintegy hatvanezren lépték át a határt, ami az év végéig várhatóan 150 ezerre fog emelkedni - folytatta. A zöldhatáron érkezők többsége biztonságos országon keresztül érkezik, ezért nemcsak a származási, hanem a tranzitországot is vizsgálni kell - jelentette ki.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hétfőn Debrecenben botokkal, téglákkal kövekkel felfegyverzett "úgynevezett menekültek" autókat támadtak meg. A valódi menekülteknek segíteni kell, de az is látszik, hogy sokan a határátlépéskor eldobják a papírjaikat - emelte ki. Ki lehet és ki kell jelölni a biztonságos harmadik országokat - mondta.