Orbán Brüsszelbe megy a migránshullám miatt

Az Európai Bizottság tisztában van azzal, hogy Magyarországnak is egyre növekvő migrációs nyomással kell szembenéznie, éppen ezért más tagállamokhoz hasonlóan Magyarországot is aktívan támogatja - közölte az uniós javaslattevő-végrehajtó testület. Közben a magyar döntéshozók aktívan mutogatnak Brüsszelre, hogy a migránshullám kezelésében elbukott az uniós rendszer. Orbán csütörtökön megy Brüsszelbe mindezt megvitatni a Bizottság elnökével.

Miközben a magyar döntéshozók az EU "bukott rendszerére" mutogatnak a migránshullám kezelésében, az Európai Bizottság újra hangsúlyozta: Magyarország más tagállamhoz hasonlóan kap segítséget az EU-tól. Az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján megerősítették, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelbe utazik és találkozik Jean-Claude Junckerrel a Bizottság elnökével, hogy részleteiben megvitassák, az EU milyen segítséget nyújthat Magyarországnak a migránshullám kezelésében.

A kormányfő egyébként Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az EPP elnökével folytat megbeszéléseket - derült ki Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatásából. Orbán péntek délután részt vesz a visegrádi négyek prágai rendkívüli csúcstalálkozóján is.

A nyáron bekövetkezett drámai események rámutattak, hogy a közös menedék- és menekültügyi politikát sürgősen alkalmaznunk kell a gyakorlatban is. Gondoskodnunk kell arról, hogy az összes uniós tagállam haladéktalanul elfogadja az uniós intézkedéseket, és ezeket végre is hajtsa - idézte az EB által kedden kiadott közlemény az Európai Bizottság elnökét.

Natasha Bertaud, a bizottság szóvivője a sajtótájékoztatón elismerte: a schengeni rendszer jelenleg nem működik megfelelően, de nincs itt az ideje az egymásra mutogatásnak, a migránshullám kezelésének problémája nem fog magától elmúlni, pont ezért állt elő a Bizottság új javaslatokkal. Az Európai Bizottság által már idén májusban előterjesztett európai migrációs stratégia fontos eleme egy állandó áthelyezési mechanizmus kialakítása. Ez automatikusan működésbe lépne súlyos helyzetek esetén, s így egy-egy adott tagállamba nagy számban érkező menekültek esetén egy részüket át lehetne helyezni más tagállamokba. Juncker szeptember 9-én az EU helyzetéről szóló beszédében további konkrét jogalkotási javaslatokról is beszélni fog.

Bertaud a brüsszeli déli sajtótájékoztatón többszöri visszatérő kérdésre hangsúlyozta: az EB egységes uniós választ preferál a migránsválság kezelésére. A magyar kerítéssel kapcsolatban - amely szintén többszöri visszatérő kérdés a brüsszeli tudósítók körében - újra kiemelte: bár az EU nem támogatja a falak építését, mert a testület szerint ez nem a megfelelő üzenetet közvetíti különösen a szomszédos államok felé és nem jelent megoldást a problémára, Magyarországnak joga van ahhoz, hogy a határait az általa megválasztott módon védje meg. A határőrizeti intézkedéseknek azonban arányosnak kell lenniük amellett, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a visszaküldés tilalmának elvét. (Korábban az is elhangzott, hogy a magyar-szerb határra épített kerítésnek nem lesznek jogi következményei, miután a határvédelem nemzeti kompetencia.)

Magyarország kap támogatást

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén közös európai megoldást sürgetett a migrációs válság kezelésére. Egyúttal közleményben emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as időszakban az Európai Bizottság 85 millió euróval támogatja Magyarországot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból, melynek révén Magyarország bővítheti befogadó létesítményeit és fokozhatja külső határigazgatásának hatékonyságát. Ezen túlmenően uniós sürgősségi segélyben is részesül az ország az akut válsághelyzet kezelésére, nyolcmillió eurós sürgősségi finanszírozás iránti kérelmével a Bizottság gyorsított eljárás keretében foglalkozik.

Az Európai Bizottság közleménye továbbá kiemeli: Magyarország kérése esetén az EB itt is készen áll felállítani azokat a helyszíni "hotspotokat" működtető szakértői csoportokat, amelyek egyelőre Olaszországban és Görögországban működnek. Az uniós határügynökség, a Frontex jelenleg mintegy 50 határőrrel, valamint műszaki felszerelésekkel segíti a magyar-szerb határ megfigyelését.

Egyre több tagállam áll Merkel mellé

Angela Merkel kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélést. Az ezt követő közös sajtótájékoztatón a spanyol miniszterelnök is hitet tett a közös európai megoldás és egyben a kvótarendszer mellett - derül ki az MTI tudósításából. Merkel elmondta, spanyol kollégájával egyetértenek abban, hogy az európai uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán alapuló méltányos eljárás szerint szét kell osztani. Németország és Spanyolország egyetért abban is, hogy az Európai Bizottságnak össze kell állítania a biztonságos származási egységes listáját, Görögországban és Olaszországban pedig fel kell állítani a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat.

Mariano Rajoy kiemelte: külön kell kezelni a háborús menekültek, politikai üldözöttek kérdését és a "gazdasági okok által kiváltott migráció" kérdését. A gazdasági migrációval kapcsolatban együtt kell működni a bevándorlókat kibocsátó országokkal, segíteni kell nekik a gazdasági fellendülés beindításában és ezt a segítséget össze kell kötni a bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezményekkel. Továbbá a kibocsátó országokkal együttműködve kell fellépni az embercsempész hálózatok ellen - fejtette ki a spanyol miniszterelnök.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól, a kancellár azt mondta: "ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben". A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami "a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie" - mondta a német kancellár.

Németország "természetesen" a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat "teljesen nyilvánvalóan" nem tartják be. Ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a "kölcsönös vádaskodással" kell foglalkozni, hanem "változtatni kell a dolgokon" - fejtette ki Merkel.