Quaestor-ügy: vádat emeltek tizenegy ember ellen (frissítve)

2016. február 05., 14:03 forrás: MTI
hozzászólás
A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

Hozzátette: tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban "99,9 százalékos valószínűséggel" belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen - ismertette a főügyész.

Elmondta: az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése - mondta a fővárosi főügyész. Piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre - tette hozzá.

Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el 2007-2012 között - ismertette Ibolya Tibor.

A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007-2012 között. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből - a lelepleződés elkerülése érdekében - megtérítették.

A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált, és valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés reális esélye nélkül, 2007-2015 között. A fővárosi főügyész elmondta azt is, hogy ennek a pontnak mintegy 30 ezer sértettje van, de 232 esetében haladja meg a kár az 50 millió forintot, összesen 20 milliárd forintra rúg.

Hangsúlyozta: az ügyészség csak ennek a 232 sértettnek a sérelmére elkövetett bűncselekvényt teszi a vád tárgyává annak érdekében, nehogy túlságosan elhúzódjon az eljárás, ahogy a tapasztalatok szerint a soksértettes ügyekben szokott. Ha a többi, mintegy 30 ezer sértettet is belevették volna a nyomozásba, az a főügyész szerint még mintegy négy évig tartott volna és a bírósági szakaszt is rendkívüli mértékben elhúzta volna, hasonlóan a Baumag vagy a Postabank ügyéhez. Mint mondta, büntetés-kiszabási szempontból is "hatalmas öngól" lett volna, mert az eljárás elhúzódása nyomatékos enyhítő körülmény lett volna a vádlott számára.

A negyedik vádpont: 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, amivel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.

Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 124 alkalommal 2007 júliusa és 2013 októbere között.

"Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy" - fogalmazott Ibolya Tibor.

A zár alá vett és lefoglalt vagyon értéke több mint 44 milliárd 405 millió forint - ismertette.

Felidézte: 2015. március 11-én rendelték el a nyomozást, amely december 16-ára befejeződött - a nyomozati költség 9,5 millió forint volt -, és mostanra benyújtották a fő vádiratot.

Elmondta: az ügynek mintegy 32 ezer sértettje van, 2963 feljelentés érkezett, 677 tanút hallgattak ki, 42 házkutatást végeztek, lefoglaltak például 750 ezer ímélt is. A vállalatcsoport teljes cégállományát átvizsgálták 2007-től, óriási mennyiségű, több petabájtnyi adatot foglaltak le - számolt be a fővárosi főügyész.

Kérdésre válaszolva kifejtette: jogos felvetés, hogy "hol a pénz". Hozzátette: a pénz a veszteséges vállalatcsoportok működésében van, a lefoglalt 44 milliárd forintnyi vagyonban, és a sértetteknél is ott van egy része, akik az elérhetőnél jóval több kamatot kaptak. Hangsúlyozta, hogy még tart a nyomozás pénzmosás miatt külföldi szálakkal.

Meg lehetett volna akadályozni vagy jóval korábban le lehetett volna leplezni a bűncselekményt - közölte. A Quaestor 2009-es célellenőrzése során például kiderült, hogy a vállalat másfél évre visszamenőleg valótlan adatokat közölt a felügyelettel, amely emiatt 3 millió forintos bírságot szabott ki, de ezt, a mostani harmadrendű vádlott kérésére, nem hozta nyilvánosságra - fejtette ki. Ibolya Tibor kérdésre válaszolva azt mondta: hivatali bűnpártolás lehet, ha valaki elnézi, hogy a Quaestor másfél évig a "bolondját járatja vele", és nem tesz feljelentést, majd hoz egy hárommillió forintos, nem nyilvános bírságot.

Kérdésre válaszolva Ibolya Tibor kijelentette: a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM) kapcsolatban nem nyomoztak, a Quaestorban lévő pénz kivétele nem volt bennfentes értékpapír-kereskedelem, hanem "valamilyen információ alapján" kivonták az állampapírokat onnan. Hozzátette: ha a KKM annak ellenére nem vette volna ki az állam pénzét a Quaestorból, hogy információi szerint "valami nem stimmel", akkor merülhetett volna fel bűncselekmény, hűtlen kezelés gyanúja.

hozzászólás

Hozzászólások