Belföld

2017.07.31. 19:50

A halászattal foglalkozó vállalkozások stabil szereplői a hazai cégvilágnak

A 2016-os pénzügyi beszámolók alapján nincs okuk panaszra a hazai halászattal és halgazdálkodással foglalkozó cégeknek, állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Zalai Hírlap

Tavaly a főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások több mint 82 százaléka adott le pénzügyi beszámolót. Bár a 2015-ös évhez képest a nettó árbevétel visszaesett 14 247 364 eFt-ról 14 109 609 eFt-ra, de ezzel együtt a működő vállalkozások száma enyhe növekedést mutat. Ugyanakkor a 2016-os cégfluktuációs index (CFI) az országos 9 százalékos átlagnál némileg magasabb, 13 százalék, elsősorban az új alapítású cégek relatíve magas száma miatt.

Hosszabb időszakot vizsgálva megállapítható, hogy 2012-től a működő vállalkozások száma kisebb visszaeséssel ugyan, de növekedett. Ezzel párhuzamosan pedig 2015-ig az árbevétel is évről évre emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében a 2012-2014 közötti drasztikus csökkenést egy mai napig tartó folyamatos növekedés követte. Jelenleg több mint 1500 alkalmazott dolgozik a szektorban, részletezi az Opten lapunkhoz eljuttatott elemzése.

Szintén a cégek stabilitását támasztja alá a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban összesen egy ilyen cég akadt), valamint azon cégek csekély száma is, amelyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2016-ban 23 ilyen társaság volt, ami a piaci szereplőknek csak 8 százalékát teszi ki.

A közelmúltban több olyan jogszabályi változás történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait, Fotó: Archív

Tavaly a piaci szereplők közül 3 cég árbevétele haladta meg az 1 milliárd forintot és ezek a vállalkozások adták a szektor összes árbevételének 27,1 százalékát. A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételi sávban 23 vállalkozás található, melyek 52,7 százalékát hozták az összárbevételnek. A 100 millió forint alatti bevétellel rendelkező 207 cég a maradékon osztozott.

A szektort érintő árbevétel-csökkenés az elemzők szerint kizárólag ez utóbbi csoportot érintette, összárbevételük ugyanis a 2015-ös 3 053 745 eFt-ról, 2016-ban 2 828 372 eFt-ra csökkent. Ezzel szemben a másik két szegmens tudta növelni bevételeit.

A közelmúltban több olyan jogszabályi változás is történt, ami alapvetően befolyásolja a piaci szereplők jövőbeni kilátásait. 2016. január 1-jétől a természetes vizek kereskedelmi célú halászati hasznosítása megszűnt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a vizeken "kisszerszámos" halászati eszközökkel folytatott, illetve az ökológiai célú, szelektív halászat továbbra is engedélyezett, de a vendéglátóipart és a kereskedelmi hálózatokat alapvetően már az akvakultúrás haltermelés látja el.

A másik fontos változás, hogy bejelentették: a hal áfája 5 százalékra mérséklődik 2018-tól, ami lehetővé teszi, egyrészt a pontyexport növekedését, másrészt a halhús árának versenyképessé válását más húsfajtákkal szemben. A hazai halfogyasztás, ami 2015-ben 6 kilogramm körül volt egy főre vetítve évente, bár az elmúlt években enyhén növekedett, még mindig messze elmarad az évi 20-22 kilogrammos uniós átlagtól.

A halászattal és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások jelentős európai uniós támogatásokra is számíthatnak a jövőben, derül ki a közleményből. Az ágazat számára a 2014-2020-as programozási időszakban a MAHOP keretében az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg - hazai társfinanszírozással együtt mintegy 15,5 milliárd forint (39,09 millió euró uniós forrás + 12,73 millió euró nemzeti forrás) - áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia. E támogatás optimális felhasználása esetén a szektor szereplői számára további növekedési lehetőségek nyílnak meg a jövőben, hangsúlyozza az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!