Biokertészet

2016.11.28. 17:11

A gumós triumvirátus

Krumplit együnk vagy édesburgonyát?- tette fel a kérdést egyik kedves olvasónk.

Fincza Zsuzsa

Természetesen mind a kettőt, hiszen annál jobb, minél többféle zöldséggel halmozzuk el szervezetünket. Az már az érem másik oldala, hogy az édesburgonya, alias batáta, miként olvasónk is hangsúlyozza, lényegesen drágább mint a krumpli, ezért legyen hát az utóbbi mindennapi étkünk, a másikat pedig tegyük csemegeként az asztalra. A batáta amúgy csak külsőleg hasonlít a burgonyára, az íze fajtától függően inkább a sütőtökre vagy a gesztenyére hajaz. Akkor viszont – maradva az eredeti gondolatmenetnél – a jóval olcsóbb kabakossal is beérhetjük. Amit olvasónk leginkább nehezményez: felkent egészségőrök a drága édesburgonyát, mint a cukorbetegek égi mannáját emlegetik. Ami természetesen erős túlzás, az viszont tény, hogy beépíthető a diabetesszel küszködők diétájába – akárcsak jó öreg barátunk, a krumpli. A batáta mentségére legyen mondva, alacsony a glikémiás indexe, a szénhidrátot olyan formában tartalmazza, amely nem váltja ki a vércukorszint gyors emelkedését, majd zuhanását. Feltéve persze, ha mindenféle konyhapraktikákkal, agyonfőzéssel, pürésítéssel nem tesszük könnyen emészthetővé. Egyébként ez a krumplira is igaz, a péppé főzött burgonyapürének valóban magas glikémiás indexe, míg ha rostos marad, nehezebben szívódik fel és nem durrantja be az inzulin automatánkat. Megjegyzem, a szakirodalomban fennhangon hirdetik, a batáta kivonata gyógyítóan hat a kettes típusú diabetesszel élőkre – ennek tudományos magyarázatába azonban ne bonyolódjunk bele. S ha már e kellemetlen betegségnél és a gumóformájú zöldségeknél tartunk, vesztegessünk pár szót a csicsókára is, amit egyenesen a „cukorbetegek krumplijaként” emlegetnek, s tény, a három közül ez a legrostosabb. Előnye, hogy inzulint tartalmaz, amit, miként a cellulózt, nem tudja cukorrá bontani a szervezetünk.

A vastagbél baktériumflórája aztán szétcincálja, ami viszont gázképződéssel és puffadással, esetleg hasmenéssel járhat – szóval a csicsókát csak mértékletesen szabad fogyasztani. Kis mennyiségben és más ételekbe keverve azonban több a haszna, mint amennyi kellemetlenséget okoz. A fogyasztásra javasolt zöldségek sorába tehát nyugodtan vegyük be a harmadik földalatti gumóst, a csicsókát is. Azzal a megjegyzéssel persze, hogy figyelembe vesszük a zöldségek specifikus tulajdonságait. Megéri, hiszen mind a három gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban. A csicsóka a C-, a B1-, B2-vitamin és a béta-karotin, valamint a kálium-, kalcium-, magnézium- , foszfor-, és a cink tartalmával jeleskedik, a batáta a C-, a B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, és E-vitaminban valamint káliumban, rézben és mangánban gazdag, a sárga húsú béta-karotinban is bővelkedik. A krumplinak sincs szégyenkezni valója, belőle sem hiányoznak a fentebb felsoroltak, azzal a megjegyzéssel, hogy jelentős C-vitamin forrás, ami ráadásul egész évben a rendelkezésünkre áll. Ásványi anyagokban, nyomelemekben sem szűkölködik, még vasból is elegendőt tartalmaz. E zöldségek, bár mindhármat burgonyaként, krumpliként emlegetjük, rendszertanilag távoli rokonságban sem állnak egymással. A csicsóka őszirózsaféle és a napraforgó retyerutyája, a krumpli a paprika, a paradicsom és padlizsán a rokona, a batáta viszont a szulákfélék családjába és a hajnalka nemzetségbe tartozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!