A málna betegségeit is jobb megelőzni

Ez nekem csak néha jön össze, tavaly például nem, mindig akadt valami bokrosabb tennivalóm.  A rest persze a málnásban is kétszer fárad,  az idén nem elég, hogy kész dzsungel várt a metszőollómra, még az elszáradt kórókkal is bajlódnom kellett. De hát ilyen növény a málna, a fiatal vesszők tőből  tavasszal, gyökérről nyáron hajtanak ki, a következő esztendőben gyümölcsöt érlelnek, majd elpusztulnak.  Tavaszra hál' isten el is száradnak, a fiatal vesszők viszont hajtanak, így a magamfajta botcsinálta málnakertész is meg tudja különböztetni őket.

A hozzáértők hangsúlyozzák, azért is fontos időben eltávolítani a levitézlett vesszőket, mert a betegségek könnyen elszaporodnak bennük. Lekopogom, ezt eddig nem tapasztaltam, pedig nálunk a málnát sem védi vegyi arzenál.  Számomra a szimpatikus tanács: neveljük olyan körülmények között a málnát, ahogyan a természetben  élne.  Vadon az erdőszéleken, a tisztásokon terem, tehát szereti , ha nem kell reggeltől estig  a tűző napon kornyadoznia, nem bánja, ha elfogják előle  a tépázó szeleket és meghálálja,  ha  a föld színéhez közeli gyökereit talajtakaró védelmezi a kiszáradástól.

A málna meghálálja a szakszerű gondoskodást - ontja a jóízű, vitamindús, gyógyhatású gyümölcsöt

Metszéskor mindenesetre alaposan vegyük szemügyre a málnavesszőket, hogy csak az egészségeseket és az erőseket hagyjuk meg. Én csak két-három gubacsosat találtam, ezekben állítólag a málna-gubacsszúnyog lárvája lakik, fel is boncoltam a göböket, de nem találtam bennük semmit.  Ettől a rovartól egyébként nem kell kétségbe esni,  állítólag kevésbé veszélyes, mint mondjuk a málna-karcsúdíszbogár, amelynek a lárvái a nyár elején kelnek ki és a szár belsejébe rágják magukat egy orsó alakú megvastagodást okozva.  A málnavessző-szúnyog is nagy zsivány, sőt, a legjelentősebb sarjkártevő. A nőstények a fiatal sarjak kérge alá petéznek, a kikelő 2-3 milliméteres nyüvek a kéreg alatti fás részt szívogatják, aminek hatására barna, besüppedő foltok keletkeznek.  A növény ettől még nem pusztul el,  de könnyebben megbetegszik, a seben át ugyanis a málnaszárba akadálytalanul bemasíroznak a gombaspórák. A leptoszféria például teljes szárelhalással jár, ezt  könnyen észrevesszük, mert  a szár alsó része  olyan, mintha korommal lenne bekenve. A didimellás vesszőfoltosság is gombafertőzés, de ez az ép kérgen keresztül is beférkőzik a növénybe. Ez előbb szürke, később ibolyás-barna foltokat produkál, majd a kéreg hirtelen felrepedezik és elhalnak a hajtások. Ha ilyen kórságokat tapasztalunk,  ne halogassuk a beavatkozást, azonnal vágjuk ki a fertőzött vesszőt és égessük el. Marie-Luise Kreuter  világhírű német biokertész mindenféle málnabaj megelőzéseként álladó talajtakarót, zsurlófőzettel való permetezést , pillangósokkal végzett zöldtrágyázást és kondíciónövelés céljából erjesztett csalánlével  való öntözést  javasol. A  Biokert című könyvében ugyanő írja, hogy a málnaültetvényt a sekélyen kapaszkodó gyökerek miatt sohasem szabad  kapálni vagy ásni, helyette gondoskodjunk egészséges aljnövényzetről, például ültessünk közé  kerti körömvirágot vagy akár büdöskét is. Nálunk medvehagyma és a vele együtt  idekerült erdei növények laknak a málnásban.

Nekem mindenesetre  egész napomba került rendbe tenni és megmetszeni a málnaültetvényt, igaz, az itt-ott rogyadozó kordont is gatyába kellett ráznom. Nem sajnálom  a fáradtságot, elvégre a legnépszerűbb szörpalapanyagunkat termi. Igaz, az utóbbi években e mézédes bogyós nagy részét a helyszínen felfaljuk, hiszen így egy makulányit sem veszít gazdag C-vitamin  készletéből.  Ízletes kis bogyósunkról zengett dicshimnuszok között a gyógyhatásáról is olvastam: állítólag kitűnő vértisztító, javítja a látást, csökkenti a magas vérnyomást és csillapítja a lázat.  A népgyógyászok megfázás esetén szobahőmérsékletű málnaszörp kortyolgatását  írják elő.