Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Az ébredező almafák esete a korán kelő katicákkal és sarkantyúka doktorral

2012. február 27., 14:18 szerző: Fincza Zsuzsa, zaol.hu
Mint minden évben, az idén is már a tél utolsó napjaiban pánikszerűen ránk tört a tavaszi kerti munkák árja. Bemelegítésként körbejártam az almafákat, a kétesztendős növendékeket - mielőtt további beavatkozással a megfelelő koronaalakításra késztetném őket – alaposan szemügyre vettem, mert a gyümölcsfák metszése olyan művészet, amely jókora beleérzési képességet feltételez.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']:
G->reklam_mentes: 0

Tavaly jól visszavágtam az almafa-ifjoncok jövőbeni karjait, erre duzzogva sok és erős vesszőt növesztettek, most van, mivel gazdálkodni. Még négyéves korukban is alakítgatjuk a koronát, megakadályozni az elsűrűsödését, tőből lemetsszem a sudárágon növekvő, felfele törekvő erős ágakat, vesszőket. Az idősebb, termő fákhoz már több segédeszköz, köztük létra is szükségeltetik. A hideg is kirázott a gondolattól, de kicipeltem a falajtorját, aminek csak két baja van – három méter hosszú és dög nehéz, felállítani sem egyszerű mutatvány, hát még ide-oda vonszolni a fa körül, az ágak között. Aztán eszembe jutott, tavaly metszéskor megfogadtam: megfogadok minden jó tanácsot, példának okáért, hogy a jó munkához jó szerszám kell.

Dr. Sarkantyúka a veszélyes vértetvektől óvja gyümölcsfáinkat - Fotó: Fincza Zsuzsa


Lajos szomszéddal íziben autóba pattantunk és szakértő segédletével vettem egy kétágú, ötfokú, megerősített szárú falétrát – jó drága volt mondhatom, de mindennél fontosabb a biztonság, metszés közben az erősebb ágak likvidálásakor gyakran jelentős erőt kell kifejteni, kapaszkodni ritkán lehet, s a billegő állványról könnyen lezuhan az ingatag kertész. S ha már a szakértésnél tartunk, megjegyzem, még most sem átallok segítséget kérni, ha megakadok valahol, sőt, gyakran átlopakodom a szomszédba, ellesni a metszési fortélyokat. Az általános szabály, amit már kezdő gyümölcskertész koromban megjegyeztem, a koronának fényre és levegőre van szüksége, ezért mindegyik befele növő ágat le kell vágni. Az olyan ágak közül, amelyek súrolják, vagy keresztezik egymást, az egyiket el kell távolítani, de ne hagyjuk meg a függőlegesen növekvő (talponálló) fattyúvesszőket sem. Arra is figyeljünk, hogy a metszőollót mindig egy kifelé álló rügy fölé igazítsuk, hogy arrafelé hajtsa az új vesszőt. A legfontosabb azonban, hogy addig neki se álljunk a gyümölcsfa metszésének, amíg nem ismerjük a termőrészeit. S ne metszünk sablonszerűen, minden gyümölcsfa egyéniség, erre figyelve előrelátóan nyúljunk hozzá.

Annak például előrelátóan nagyon örültem, hogy a tavaszias napsütésbe apró katicabogarak sütkéreztek az ágak hónaljában, úgy látszik a biokert levéltetűirtó szakmunkásai is felébredtek már a téli tespedésből, s bizonyára találnak magukban gyanútlanul punnyadó kártevőpetét a fakéreg alatt. A katicák az idén segítőtársat is kapnak, áprilisban a fák töve köré, az úgynevezett fatányérba sarkantyúkát vetek majd. E Peruból származó gyógy- és fűszernövény ugyanis kertdoktori végzettséggel is rendelkezik, a fák töve köré ültetve távol tartja a vértetveket, de a csóró kis zöld levéltetveket sem kíméli, sőt sikerrel elüldözi a hangyákat, a hernyókat, a csigákat és a pockokat.



Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Fincza Zsuzsa, zaol.hu

2012. február 27., 14:18 szerző: Fincza Zsuzsa, zaol.hu

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...