2016.07.04. 14:50
Biokertészet hókuszpókusz nélkül - A népgyógyászok gyógyszerként írták fel a ribizlit
Hadd dicsérgessem egy kicsit szegény méltatlanul mellőzött piros ribizlinket! Igaz, nem nálunk őshonos, Európában a XV. század körül, miután a kolostorkertekben már meggyőződtek kedvező tulajdonságairól, vált népszerűvé.
Igazságtalanság, hogy rákmegelőző és univerzális gyógyhatásuk miatt kizárólag az egzotikus gyümölcsöket istenítjük, s közben elhallgatjuk a ribizli érdemeit. Sokan nem átallják a termő, erejük teljében lévő bokrokat kivágni, mondván: a savanykás, apró bogyókkal sok a macera, szüret után még egyesével le kell csipegetni a fürtről, ráadásul a feldolgozása sem a legegyszerűbb. Igaz. Az érem másik oldala viszont, hogy általa még a zsebkendőnyi kerttel rendelkezőknek is teremhet saját gyümölcsük, hiszen kicsi helyen elfér, könnyen gondozható, s piros bogyóival akár díszbokorként még az udvaron is megállja a helyét.
Az is igaz, hogy nem édes, mint a márc, de mitől is lenne, hiszen csak a legválogatottabb és az egészségünkre legjobb hatású gyümölcssavakkal - (alma-, citrom-, borostyánkő-) tankolta tele parányi puttonyát. Szerencsére nem az potyogós fajta, éretten is a fürtön marad, így hagyhatjuk, hogy a júliusi napsütésben felhalmozzon egy kis cukrot. Magas C-vitamin tartalmára alapozva a népgyógyászok anno, mint medicinát írták fel a skorbut ellen, megjegyezve, hogy a gyümölcsből hidegen készített szörp és bor is ugyanolyan kedvező hatású. A népgyógyászatnál maradva: különböző bőrbetegségeket, például allergiás ekcémákat enyhítettek vele - ezt egyébként, akinek hasonló gondja van, friss ribizli péppel otthon ki is próbálhatja. Növényi zsírjai hasonlóak a bőrünkben található zsírokhoz, így a testünket borító hámszövet könnyen felveszi és hasznosítja, nem véletlen, hogy a ribizliolaj, vagy a vele dúsított kozmetikumok nyugtatják a száraz, érzékeny bőrt. Ha bogyósunk garantáltan bio, és még nyomokban sem tartalmaz permetszert, készítsünk belőle arcpakolást!
Ribizli - piros bogyóival díszbokorként is megállná a helyét, de az sem baj, leeszik róla a gyerekek
Az egyik recept szerint a leszűrt gyümölcslét ugyanannyi friss tejjel hígítsuk, a másik egy maréknyi pépesített ribizlihez egy teáskanál mézet javasol - a kencéket mindkét esetben 30 percig hagyjuk hatni, majd bő vízzel mossuk le, így egy művelettel tisztítjuk, tápláljuk és frissítjük a bőrünket. A hivatásos orvoslás is elismeri, hogy ásványi anyag összetételének köszönhetően a gyümölcsök közül a piros ribizli segíti leghatékonyabban a fogak és a csontok felépítését. Kiemelkedően gazdag a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a foszfor és a nátrium készlete, s ezeket az elemeket a szervezetünk számára legideálisabb arányban tartalmazza. Sokan a jókora magja miatt berzenkednek a ribizlitől, pedig azzal is csak jót tesz velünk, méretével és összetételével ugyanis gyorsan hat a bélperisztaltikára, s rövid időn belül beindítja a punnyadó bélmozgást. Buja rosttartalma főleg vízben nem oldódó pektinekből áll, amivel szintén segíti a salakanyagok kiürülését. A pitypang és a petrezselyemlevél mellett a legjobb vízhajtó, így ribizli-szezonban szervezetünk teljes méregtelenítését is megejthetjük.
Flavonoidjainak és karotinjának köszönhetően rákmegelőzésben sem marad le egyetlen csodabogyó mögött sem, vitaminbőségével pedig erősíti az immunrendszerünket. A már dicsért C-vitamin mellett érdemes megjegyezni, hogy B1-vitaminjával hozzájárul a sejtek, különösen az idegsejtek megfelelő működéséhez, növeli az energiaszintet, javítja a koncentráló képességet . A B2-vitamin segíti a zsírsavak lebontását, a B6- hozzájárul a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséhez, elűzi az álmatlanságot, az E-vitamin pedig az immunrendszerünket izmosítja.
Amennyit lehet, a piros ribizliből is együnk meg nyersen, mézzel vagy egy kis porcukorral enyhítjük a savanyúságát, keverjük gyümölcssalátákba - próbáljuk ki például sárgadinnyével!