Ne hagyjuk éhezni a paradicsomot!

Köszönhetően Milley Istvánné Marikának, aki tavaly a Magyarország legszebb konyhakertje verseny zalaegerszegi megmérettetésén éppen a paradicsomgyűjteményére tekintettel kapta a zártkert kategória 1. helyezését, s nemrég valamennyi fajtából kaptam tőle palántát. Én magam persze nem indulok semmiféle vetélkedésen, valószínűleg csak egy zsák fekete ponttal jutalmazna a zsűri, nem ragaszkodom ugyanis a katonás rendhez, a kertben a tarkaság gyönyörködtet, nem regulázom túl a növényeket. Ráadásul nem követek vakon minden szabályt. A paradicsomnak például nem ritkítom meg a lombját, mint ahogy tanácsolják, mert lehet, hogy úgy több energiát fordítana a gyümölcsérlelésre, viszont az erős napsütéstől megégne, napfoltok keletkeznének rajta. Amúgy, ha kiültetés előtt nem eddzük a palántákat, a leveleket is megperzselheti a napsugár.

Egy nagyon ijesztőnek látszó paradicsombetegséget, a bogyó csúcsrothadást is egyszerűen megelőzhetjük: ne hagyjuk, hogy kalciumhiányban szenvedjen a növényünk! S miben van sok kalcium? Hát a fahamuban. Tehát időnként kapjon paradicsomunk a földjébe egy keveset a szürke égéstermékből. Ezzel a sárgatalpasságot is kivédhetjük, mert azt meg a káliumhiány okozza, s a hamu abban is dúskál. A paradicsomra is igaz, hogy az erős, egészséges növény jobban ellenáll mindenféle betegségnek, ezért hetente egyszer az öntözővizébe keverjünk növényi trágyalevet, ami minél többféle összetevőből készült, annál jobb. Ha tehetjük, vagdossuk bele fűszer- és gyógynövényeket is. Csak vigyázzunk, mert a túltrágyázás, főleg nitrogénnel, túl gyors növekedésbe hajszolja a növényt, s ugyanúgy legyengíti, mint a tápanyaghiány.

A tavalyi meleg, csapadékban szegény nyár kedvezett a paradicsomnak
Fotó: Fincza Zsuzsa

A rothadáshoz vezető bogyórepedésért az egyenetlen nedvességi körülmények hibáztathatók, amikor a hosszas szomjazás után sok eső- vagy öntözővizet kap paradicsomunk. Mindezt az egyenletes öntözéssel megelőzhetjük. A levélsodródás, a levél felcsavarodása a fő ere körül, az oldalhajtások eltávolítása miatti reakció. Minél jobban megkopasztjuk a növényt, annál intenzívebben felcsavarodnak a levelei, főleg, ha a növény tetejét skalpoljuk le. Állítólag ez a termést csak kis mértékben növeli, az intenzív napsütés viszont kiégetheti a levelek alsó oldalát és megperzselheti a bogyókat. Megnyugtatásul mondom, a zöld levélsodródás kevésbé veszélyes, mint a vírusos sárga levélgöndörödés.

A veszélyes gombafertőzések nagy részét is megelőzhetjük. Az első szabály, hogy sohase a növényt, hanem csak a földjét öntözzük. A leveleket időnként permetezzük zsurlólével. A tejből készült főzet (6 liter vízhez 1 liter tej) állítólag a legtöbb sajátos paradicsombetegség, köztük a paradicsomvész, sőt, a lisztharmat ellen is használ. A magyarázat szerint a tej bevonatot képez a növényen, s ezzel egy „fizikai" gátat emel a gombák terjedése ellen. A tejben lévő laktoferrin pedig köztudottan természetes antimikrobális szer. A tejtől megváltozik a levélfelület pH-értéke, s ez is lassítja a gombák fejlődését. A tej kiváló lombtrágya is, jól jön a paradicsom magas kalciumigényének kielégítésében. A forralt tejjel a paradicsom mellett a kabakosainkat is permetezhetjük.

A paradicsomföldön a legjobb talajtakaró az új-zélandi spenót, jó szomszédja a sarkantyúka és a fokhagyma, jól elvan a zellerrel, de krumpli mellé sose ültessük és kíméljük meg az édesköménytől is.