Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Vérehulló fecskefű, a fökénymolesztáló, hályogoszlató ''legendás gyógyír''

2012. április 23., 14:16 szerző: Fincza Zsuzsa
Már régóta tervezem, hogy egy szerényebb kivitelű dicshimnuszt zengek a szép nevű gyógynövény, a vérehulló fecskefű jótékony hatásairól. E boglárkavirágú mákfajzat gyermekkori jó barátom, annak idején a szentgyörgyi orvos e növény nedvével irtotta ki sikerrel a mindenféle doktori próbálkozásnak, patikusi praktikáknak, sőt sebészi beavatkozásnak is ellenálló fökényt a kézujjaimról.

Most van szerencsém friss élmények hatása alatt megosztani kuruzslói tapasztalataimat – egy hónapos intenzív kenegetés után már múlt időben emlegethetem a bal kezem mutató ujján ősz óta éktelenkedő fökényt. Március 19-én kezdtem a kísérletbe, addigra cseperedett akkorára a fecskefű, hogy már le tudtam tépni a levelét, s kicsorduló nedvével kenegethettem az apró púpot az ujjamon. Bár azóta minden nap kétszer, háromszor vérét vettem, a buzgó növény győzte friss hajtással, s mire a virágzással elérkezett ereje teljéhez, eltűnt a fökény. Első látásra kissé ijesztőnek tűnhet a produkció, a növény sárga nedve a kezelt bőrön először mérges narancssárgává, majd feketeszegélyű sötétbarnává változik, de hamar lekopik, a víz is lemossa, ilyenkor pótolni kell. Az első napokban „magasodik” a szemölcs, mint pöttyök, láthatóvá válnak a gyökerei - úgy látszik, mintha húzná ki a bőrből a gyógynövény nedve – aztán elkezd „kopni”, míg végül teljesen eltűnik. Nekem kerek egy hónapig tartott a kúra, a szakirodalom szerint előfordul hogy rövidebb idő is elegendő hozzá, de azt mindenütt hangsúlyozzák, hogy két hétig akkor is folytatni kell a kenegetést, ha már néhány nap alatt feladta hadállásait a fránya fökény. Itt mondom, az anyajegyet véletlenül se vegyék egy kalap alá a szemölccsel – alias fökénnyel -, mert az édes szülénkről elnevezett bőrelváltozást életveszélyes mutatvány lenne vérehulló fecskefűvel molesztálni.

Vérehulló fecskefű sárga boglárkavirággal - Fotó: Fincza Zsuzsa


A kedves, sárga virágú herbafű görög eredetű költői nevében a Chelidonium a fecskére utal,  az egyik magyarázat szerint ugyanis e madarak megjelenésekor kezd virágozni, egy másik történetben viszont a bölcs fecskemama e növény nedvével gyógyítja a fiókái beteg szemét. Mindenesetre e feltevés sem alap nélküli, hiszen a fűvérből készült szemcseppet már a 19. században látásjavításra használták, Maria Treiben is ajánlja gyengénlátásra, megerőltetett szemre, de még szürke hályogra is. A Nagy füvészkönyv szerint az utóbbi szembaj kezelésére egyenesen „legendás gyógyír”.  Ettől függetlenül én maradok a szemorvosnál, miként belsőleg sem kuruzsolom magam vérehulló fecskefűvel, hiszen hatóanyagai között vannak mérgezőek is, jobb tehát, ha óvatosan kísérletezünk vele.

Ez persze semmit se von le a gyógynövény érdemeiből, hiszen a gyógyszeripar felhasználja, s homeopátiás szert is készítenek belőle. A fecskefű „vére” nagyon bonyolult kémiai vegyület, a benne tobzódó alkaloidák száma megközelíti a harmincat, akadnak köztük erős hatásúak és erősen mérgezőek is – a mérték természetesen a mennyiségtől függ. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a növény kivonata fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású, képes gyógyítani mindenféle epebajt, oszlatja az epekövet, a hivatalos orvoslás gyomor-, epe- és vesebántalmak esetén fájdalomcsillapítóként használja. A gyökérkivonat megakadályozza a szérumkoleszterinszint emelkedését, s tudományos kísérletek alapján nagy jövőt jósolnak neki a neurológiai zavarok kezelésében is. Ráadásul az egész gyógynövény gazdag ásványi anyagokban és vitaminokban, vértisztító és vérképző tulajdonságokkal rendelkezik, a természetgyógyászok a leukémia kezelésére is javasolják. A kozmetikaiparban fejkorpásodás és minden egyéb száraz, hámló bőrhiba kezelésére alkalmas kencét kotyvasztanak belőle. Házi patikaszerként fökény- és tyúkszemirtásra, körömgomba kezelésre felügyelet nélkül is használhatjuk, kúrálhatunk vele epebetegséget, idegrendszeri bántalmakat, de ezt előtte beszéljük meg szakemberrel.



Biokertészet hókuszpókusz nélkül

Fincza Zsuzsa

Facebook