Kilencszáz éve halt meg Könyves Kálmán

Az egyik legismertebb életrajzi adat Kálmánnal kapcsolatban, hogy apja, Szent László király papot akart neveltetni belőle. Kálmánt pappá is szentelték, majd váradi vagy egri püspök lett. I. László utódjául Álmos herceget jelölte. A „lovagkirály" halála után kirobbant trónviszály eredményeként azonban Kálmán ragadta magához a hatalmat. A könyves jelző gúnynévként ragadt rá, mégis igaz, hogy a kor egyik legműveltebb uralkodója volt. Ennek jogán, és nem utolsósorban elsőszülöttsége miatt úgy gondolta, hogy őt illeti a korona.

Megvakíttatta saját testvérét s annak fiát? Ez bizony igaz, bár a korban egyáltalán nem számított kuriózumnak, ha a trónviszályokat ilyen kemény eszközökkel zárják le. Álmos rendre szervezkedett Kálmán ellen, mire ő 1107-ben elvette tőle a dukátust, s visszavonulásra kényszerítette a közélettől. 1115-ben Álmos ismét szervezkedett ellene. Ez volt az a bizonyos utolsó csepp, amire válaszul jött az említett véres megtorlás.

Jóval kevesebben tudják azt, hogy Kálmán komoly összetűzésbe került az első keresztes hadjáratba induló lovagok előfutáraként szolgáló, gyülevész paraszti hadakkal, ugyanis az ország szárazföldi útvonal volt számukra. Ezek a szervezetlen seregek Magyarországon is folytatták az addig (leginkább zsidók, s gyengén védett várak ellen irányuló) pusztításukat. Kálmán hadaival ellenük vonult, s lecsapott rájuk. A szervezett francia, német és normann lovagok megérkezésekor vezetőjükkel, Bouillon Gottfrieddel Sopronnál állapodott meg a keresztes csapatok átvonulásának feltételeiről.

Sok általános iskolásoknak szóló tankönyvben szerepel említés Könyves Kálmán előnytelen külsejéről (púpos, sánta stb..). Ezek az állítások már csak azért is gyanúsak, mert a korban ilyen „testi adottságokkal", kiváltképp egy hódító király örököseként aligha lehetett volna valaki uralkodó. S ugyancsak ezt erősíti az is, hogy bár Kálmán műveltségéről vált híressé, a halicsi hadjáratot leszámítva, sikeres hadvezér is volt, ami aligha mehetett volna a róla lefestett testi adottságokkal. Ennek a szinte szörnyként való beállításnak egészen kézenfekvő okai lehetnek. Kálmán fiának halála után, a megvakíttatott Álmos utódai kerültek trónra. Érthető, ha nem festettek túl szép képet „jótevőjükről"...

A boszorkányokkal kapcsolatos törvénye a legismertebb. „De strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio fiat" – lidércek ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen. Érdekes, hogy uralkodása alatt, több jóval fontosabb törvényt is hozott. Ide sorolhatók a magántulajdon védelmére, bíráskodásra és tanúskodásra, birtokokra vonatkozó, valamint az egyházi életet szabályozó törvényei. A középkorban csak elvétve voltak boszorkányperek a Magyar Királyság területén, s  Nyugaton is csak a 16. századtól váltak tömegessé.

Az összeesküvés-elméletek, mint a legtöbb nagy királyunk halálánál, Könyves Kálmán esetében is megjelentek.

Kálmán 1116-ban halálakor, körülbelül negyvenkét éves lehetett. A leírások szerint egy hosszan tartó fülgyulladás gennyesedett el, s ebbe halt bele. Ugyanakkor egy régóta beteg embert nem lehetett túl nehéz megmérgezni sem...