2016.10.13. 07:41
Színek kavalkádja az őszi erdőben
A több napos esős, rossz idő után alig vártuk, hogy kisüssön a Nap. Amint elfújta a szél a szürke felhőket sokak kaptak kerékpárra, vagy vették fel futócipőjüket, s indultak el kedvenc kiránduló útvonalukon.
Az erdőt járva, lépen nyomon tetten érhető, egyre inkább hódít a tájon az ősz. Az öreg fák még csak csúcsaikon színesednek, lentebb még haragos zöldben pompázik az aljnövényzet, de a széleken bizony már megcsípte a dér a leveleket, a melegigényes bokrokat.
A kecskerágó bogyói kihasadtak, a kárminpiros héjakból sárgán kandikálnak ki a magbelsők, a madárbirs levelei sárgán peregnek alá az ágakról. Az avaron, az ösvények mentén egyre több az új, még friss színű, fákról lepergett levél, készül az új lepel, ami mindaddig élénk marad, míg be nem lepi az első hó.
A búcsúzó Nap utolsó sugarai megvilágítják, egy kicsit meg is festik az bokros domboldalt, elcsalogatják rejtekükről az ősz színeit, s még inkább élénké varázsolják a keleti égbolt kékjét, egy kicsit megszínezve a derengő felhőket.
