Zsíros kenyér és borkóstolás - Vendégségben a Somlón

Egy kellemes, napsütéses délutánon itt, a bazalt-oszlopok tövében lilahagymás zsíros kenyér és somlói borok kóstolgatása közben a 77 éves Puchinger Feri bácsival beszélgettünk a borvidék múltjáról, jelenéről – a változásokról. A tőkéken még színes leveleket ringat a szellő, alattunk a Szent Margit kápolna, mellette táblán olvasható a hegy és a kápolna története, leírás a jellegzetes növény- és állatvilágról, a szőlőfajtákról.Feri bácsi elmondta, hogy a II. világháború előtt az egész hegyet művelték, az oldalban leginkább apátsági, püspöki, főúri szőlőbirtokok, a tetőn gabonaföldek voltak. Gyerekként sokszor bújócskáztak a gabonavetésben. Sok család lakott a hegyen.

Szépen rendbe tett teraszokat, új telepítéseket is látni a hegyen (Fotó: Szalay Csaba)

– Az 50-es évek elején a terület gazdája a Badacsonyi Állami Gazdaság lett. Ekkor a gépi művelés miatt a magasabban lévő ültetvények kipusztultak, elvadultak, a hegy lábánál kialakított ültetvények már nem adták a régi minőséget – tekintett vissza a régi időkre.

Végre 1983-ban kormányrendelet született, amely kimondta, hogy a „hegyet” művelni kell. A területet parcellázták és a tanács tartósbérletbe adta. Ekkor kezdték a vadont kiirtani, a talajt feljavítani, majd 1985-ben kordonos szőlőt telepíteni. 1987-88-ban az addigi bérlők olcsón megvehették az ültetvényeket. Kalákában dolgoztak a szőlőművelésben és a pinceépítésben.

Puchinger Feri bácsi a pincéjében (Fotó: Szalay Csaba)

Vendéglátónktól megtudjuk: a nagyobb területek felvásárlása a kárpótlással kezdődött. Ekkor jött létre néhány, azóta híressé vált nagy borászat, a pálinkafőző, elkezdődött a teraszok felújítása, új telepítések jöttek létre. 2011-12-ben az ÚMV Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 195 millió forintos támogatásával megoldódott a csapadékvíz elvezetése, egyben új utak épültek. A háború előtt a magasabban lévő területeken kékszőlőt termeltek, most ismét kis területen egyre több a kékszőlő, a shiraz, a kékfrankos és a merlot – itt mindig a vegyes bor volt a jellemző.

– A fehérszőlők közül főleg a furmintot, a rizlinget és a juhfarkot termesztik. Tekintettel arra, hogy az „eredeti” juhfark nagyon savas és későn, november végén érik, ezma a Bakonyi Károly által juhfarkból nemesített „Koronát” telepítik, ez lágyabb és szeptember végi érése miatt nagyobb biztonsággal termeszthető – mondta Feri bácsi, aki búcsúzáskor szomorúan említette, hogy még mindig sok az utóbbi években elhagyott szőlő, a szebb napokat látott, pusztuló pince.