Régi házak kutatója - Beszélgetés Tarnóczky Attilával

- Mi jut eszébe a műemléki világnapról a lokálpatriótának?

- Az épített környezet védelme, ami némileg tágabb fogalom a műemlékvédelemnél. Sőt, a számomra értékes épületek építészeti szempontból teljesen jelentéktelenek is lehetnek, ezek értékét legtöbbször az adja, hogy az adott hely históriájában fontos szerepet töltöttek be. Sőt, tovább megyek: nem is mindig régi épületekről van szó, ritka ugyan, de van olyan, a közelmúltban épült kanizsai ingatlan, amit mondjuk, száz év múlva is szívesen látnék. Sajnos, az új házak többsége a pénzhiány miatt mind anyagát, mind szellemi tartalmát tekintve meglehetősen szerény minőségben készül el.

- Miként látja napjainkban a kanizsai műemlékvédelem helyzetét? Egyáltalán, hogy állunk műemlékeink számát tekintve? 

- A mai Kanizsa megalapozói a törökök kivonulása után telepedtek le a város jelenlegi helyén. Ez azt is jelenti, hogy korábbról származó, vagy török-kori épített emlékünk nincs. Hacsak nem tekintjük annak a földben rejtőző városfalat... És az 1848-as szabadságharcig tartó időszak építészeti emlékei is hiányoznak Kanizsa mai képéből, ezeket jobbára elvitte a XIX. század második felének építési lendülete, amikor megjelentek az eklektikus, a településre ma is jellemző épületek. S hogy milyen a műemlékvédelem napjainkban? A helyi védelem ugyan lehetőséget adna arra, hogy eldöntsük, mit akarunk megőrizni az utókornak, azonban az erről szóló rendeletbe annak készítése során ötletszerűen, teljesen feleslegesen kerültek házak, mások meg kimaradtak belőle. Szomorú tapasztalatom abból az időből, amikor még magam is a közgyűlés tagja voltam: ha a tulajdonos kérte, hogy szüntessük meg a házára vonatkozó helyi védelmet, mert le akarja bontani az épületét, valahogy mindig összejött a magszavazásához szükséges kéz. Ennek ellenére a szűken vett belvárosban nagyon szép polgárházakat, igazi kis ékszerdobozokat találni - igaz, ezek állapota sok esetben nem ad okot örömre. Meggyőződésem, ha az önkormányzat az előző években a panelházak felújítására tudott áldozni, elemi érdeke lenne az is, hogy a belvárosban található, egy tucatnál kevesebb régi, nagy épületek megújuljanak. Úgy gondolom, ebből anyagiak tekintetében is nagyobb mértékben kellene részt vállalnia, hiszen ezek drága és nagy összegű beruházások. Tagolt, nagy felületekről van szó, nem csoda hát, ha a benne lakók nem bírják pénzzel a karbantartásukat. 

- Alapvetően pénzkérdés a műemlékvédelem?

- Nem gondolom. Persze, anyagiak is kellenek hozzá, de szerintem elsősorban hozzáállás kérdése. Nehéz ezt bárkin is számon kérni, véleményem szerint sok esetben az ingatlantulajdonosok maguk sem tudják, milyen értéknek a birtokosai. S a mindenkori városvezetés részéről is nagyobb tudatosságra lenne szükség. Szívesen látnék egy olyan listát, amelyben szerepelnek a megőrzésre érdemes értékek. Ezek köre nem változhatna négyévente, minden egyes ciklusban. Lennének olyan épületek, amelyekkel kapcsolatban azt mondanánk: nem nyúlunk hozzájuk, kapjunk érte bármennyi pénzt, jöjjön bármilyen befektető. Inkább megőrizzük őket az utókornak.

-  A minap került fel a világhálóra a régi kanizsai házak történetével és a hozzájuk kapcsolódó "sztorikkal" fűszerezett tanulmánya. Talán ez is segíthet a megőrzésben.

- Így van, és a Halis István Városi Könyvtár közösségi portálján mindenki számára ingyen hozzáférhető. A Hol, mi? - Kanizsai házak és lakóik címet viselő gyűjteményben több száz érdekes adalékot, történetet teszek közkinccsé, de nem valamiféle száraz adatok formájában, hanem reményeim szerint olvasmányos, közérthető módon. Az okozná számomra a legnagyobb örömet, ha minél többen használnák ezt a minden bizonnyal hiánypótló anyagot. 

A műemléki világnapot az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS kezdeményezésére 1984 óta ünneplik világszerte. Április 18-án különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, elsősorban azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség.