Helyszínelők: olvasni a nyomokból

- Legtöbbször a baleseti helyszínelő már az ügyeletes tiszt utasítását meghallva sejti, hogy mi vár rá. A sérülésekről ilyenkor még nem sokat lehet tudni, hiszen a bejelenetők a mentőket szokták elsőként hívni, s csak a legvégén minket. Kiérkezve a rutinosabb kollégák már néhány pillantásból fel tudják mérni, hogy nagyjából mi történt, de a pontos képhez természetesen meg kell hallgatni a baleset résztvevőit, ha csak nem szorulnak épp orvosi ellátásra. Ez után következnek a szemtanúk, mert az általuk elmondottak tovább finomítják a képet, s a történtek elemei így lassan helyükre kerülnek - folytatta az osztályvezető.

S ki maradhat ilyenkor ott?

- Ez a balesettől függ, akinek nincs teendője, az nem kívánatos személy. Például halálos balesetnél csak a helyszínelő, a szakértő, az ügyész, a bizottság vezetője maradhat, illetve a baleset érintettjei, ha éppen nem vitte el őket a mentő - magyarázta.

Ez után következhet a mérés, ehhez először rögzíteni kell az origót, azt a pontot, amihez viszonyítva készül majd a leírás, szerkesztik meg a rajzot. Gyorsaság, szakszerűség versenyez ilyenkor egymással, mert addig nem adhatnak szabad utat a forgalomnak, amíg minden fontos apró jelet nem rögzítenek. Márpedig a legtöbb helyen nincs terelőút. Ezért fontos, hogy lehetőleg többen helyszíneljenek, osszák meg a feladatokat, ám erre nem mindig van mód.

S mit keresnek? A féknyomok alapvetőek, de a blokkolásgátlós autók korában ezek már kevésbé beszédesek. Emellett sodródás, letérés, karcolások, törött darabok, kiömlött folyadékok, mind olyan nyomok, amiket gondosan rögzíteni kell, tehát van miért koptatni a krétát, kattintgatni az exponálógombot.

- Az ütközéskori helyzetből, az irányból is sok mindenre lehet következtetni, és általában maradnak felkenődési nyomok is. Kétségtelenül nehéz ezeket megtalálni, különösen éjjel, lámpafényben - ismerte el az őrnagy.

Az eszköztárukba bóják, mérőlécek, az egyes részletek jelöléséhez számozott fémtáblák, valamint fényképezőgép, alkoholszonda, kesztyűk tartoznak, meg csipesz és nejlonzacskók az apró szemcsék begyűjtésére. Az ütközés erejétől szétfröccsenő darabok után gyakran több tízméteres körzetben kell kutatni, de előfordult, hogy 150 méteres kört jártak be.

Tehát a helyszíni nyomok alapján elkészül a jegyzőkönyv, ami a baleset mechanizmusát leírja. Néha ugyan a felek vitatják a rendőrség megállapításait, ilyenkor kap szerepet a szakértő, de ez már másik történet.


FÉLÉVES TANFOLYAMON TANULJÁK
Az egerszegi kapitányságon jelenleg hat helyszínelő váltja egymást 12 órás szolgálatban, éjjelnappal. Évente 5-600 balesethez vonulnak ki, ezek egy részében szerencsére nincs személyi sérülés, csak a felek nem tudnak megállapodni. Mindezekhez az ismereteket féléves tanfolyamon okítják, amelyen a tipikus balesetekkel, jogi tudnivalókkal is megismerkednek a felkészültségüket záró dolgozattal bizonyító diákok.