A tornagyakorlatok segítségével bejáratódnak az idegpályák

Mozgásterápia hiperaktív gyerekeknek (is)

2009. november 16., 04:29 szerző: zaol.hu, Péter Gyöngyi, Horváth-Balogh Attila
Nagykanizsa - Gyermeke hiperaktív? Netán tanulási nehézségekkel, diszgráfiával, diszkalkuliával küzd? Lehet, hogy az alapozó mozgásterápia jelentheti számára a megoldást.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']:
G->reklam_mentes: 0
Az alább ismertetett terápia hívei szerint a mozgásfejlődés és az idegrendszer között szoros a kapcsolat, a gyerekek mozgásának alakulása ugyanis a központi idegrendszer egy-egy területének irányítása alatt áll.

Kutatások bizonyították, ha a mozgásfejlődés valamely szakasza kimarad, vagy nem megfelelően megy végbe, akkor a kapcsolódó irányító- és érzékelő központok sem differenciálódnak úgy, ahogy kell. Ha mindez több területtel történik, az elégtelen működés miatt különféle tanulási nehézségek léphetnek fel.

A terápiás módszer kidolgozói és hívei szerint ezek kezelhetővé válnak, amennyiben a gyerekek a mozgás keretében újraélik életük egy korábbi szakaszát, amivel az elmaradt idegrendszeri területek újabb lehetőséget kapnak a felzárkózásra .

- Az alapozó terápiát eredetileg dr. Marton-Dévényi Éva fejlesztette ki egy bevált amerikai módszer alapján - tudtuk meg Gerlinger Sándor mozgásterapeutától, aki az utóbbi időben párjával a nagykanizsai Zrínyi Miklós Általános Iskolában tart foglalkozásokat. - Ez egy kötött torna, melyben rendkívüli jelentősége van a rendszerességnek és a fokozatosságnak. Az önfeledt játék és különböző gyakorlatok szisztematikusan váltják egymást. Az alapoktól kezdjük: a gyerekek először a földön fekve végeznek különböző mozgásformákat, hiszen a csecsemő is elsőként a fejét emeli meg. Csak aztán következhet a többi: fejemelés hason, háton, fejfordítás, könyöktámasz, karemelés, térdfelhúzás és így tovább. Az úgynevezett csecsemőkori nagymozgásokat követően átismételjük a különböző életszakaszokhoz kapcsolódó mozgásfázisokat, kúszás, mászás, egyensúly-fejlesztő és a finom motorikus képességet erősítő gyakorlatok révén.

A szakember elmondta továbbá: általában ötéves kortól érdemes a gyerekeket erre az alapozó terápiára hordani, mivel ez az a korosztály, amely már fegyelmezetten képes végezni az előírt gyakorlatokat.

Tapasztalatai szerint egyébként a fellépő tanulási nehézségek általában a terhesség kapcsán, esetleg szülés közben fellépő oxigénhiány miatt alakulnak ki. Közéjük tartozik az olvasási zavar, a diszlexia, az írászavar, a diszgráfia, a számolási zavar, a diszkalkulia, valamint a hiperaktivitás, sőt, még az enyhe értelmi fogyatékosság is felléphet.

- Egy-másfél, esetleg két év alatt lehet kiváló eredményt elérni - magyarázta Gerlinger Sándor. - A legnehezebb a hiperaktív gyerekekkel, mert nehezen viselik a torna kötöttségét, s rá kell szoktatni őket arra, hogy rendszeresen, minden alkalommal ugyanazokat a gyakorlatokat végezzék legalább másfél órán keresztül. Ennyi idő alatt rengeteg információt kap az agyuk, s a végére nagyjából lenyugszanak. Ha a gyermek és mi is kitartóan dolgozunk, ez így is marad, s az eredménye is meglesz.

A szakember azonban arra is figyelmeztetett: önmagában az alapozó terápia sem csodaszer, nem helyettesítheti a tanulást. Abban viszont a gondokkal küszködő gyerekek segítségére lehet, hogy ne kelljen minden szabadidejüket tanulással tölteni.

Gerlinger Sándor egyébként azt tapasztalja, a szülők és az óvodapedagógusok is nehezen ismerik el, ha a saját, vagy a reájuk bízott gyermekeknél felbukkan valamilyen tanulási nehézség. Pedig erre utalhat például, ha a gyermek nehezen megy le váltott lábbal a lépcsőn, vagy görcsösen fogja a ceruzát.

zaol.hu, Péter Gyöngyi, Horváth-Balogh Attila

2009. november 16., 04:29 szerző: zaol.hu, Péter Gyöngyi, Horváth-Balogh Attila

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...