A boldogságot nem keresni kell

Hunyja be a szemét, és tegyen fel magának egy egyszerű kérdést: boldog? Ha a válasz igen, akkor arra kell törekednie, maradjon is meg ez az állapot. Ne tegye hozzá a „de”, illetve az „azonban” kötőszavakat, mert akkor hiányzik valami a mindennapjaiból, s így a boldogsága nem százszázalékos. Amennyiben nemmel felel, ideje a tettek mezejére lépni.

A Boldogság Klub összejöveteleit nem csak nagy beszélgetések, játékos feladatok is színesítik. A csapatból Gerencsér Adél (balról), Tisza Enikő, Takács Ica, Varlamova Maria, Papp Erika tréner segítségével pozitív, optimista szavakat ragasztanak egymásra

E lelkiállapotokat nem csak a lélekdonor témájú könyvek taglalják. Az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának munkatársai ugyanis nemrég készítettek egy tanulmányt. Felmérésekre alapozva „megrajzolták” Magyarország boldogságtérképét. Ebből kiderült: az országban négy megyében – köztük Zalában – élnek a legboldogabb emberek. A miérteket „kézzelfogható” tényekkel támasztották alá a szakemberek. A térkép bejárta a világhálót, egy „recepttel” karöltve. Mégpedig az úgynevezett boldogságprogramról, amit a neves életmódfejlesztő tréner, Bagdi Bella indított útjára. A program szerint a boldogságra való hajlam tanulható. Erre létezik egy tíz lépcsőből álló út, amit többen követnek. Nagykanizsán is, a nemrégiben alakult, húszfős Boldogság Klubban, amit Papp Erika életvezetési tanácsadó koordinál.

– A klub nem arról szól, hogy a jómagam megmondom, mit s hogyan tegyen, valaki, ha boldogtalan, netán elakadt az élete – bocsájtotta előre a szakember. – Sokszor azonban egy külső szemlélő jobban meglátja a másik életében a boldogság gátját – állította Papp Erika. Hozzátette: sokszor találkozik olyan emberekkel, akik saját boldogtalanságukért kizárólag másokat tesznek felelőssé, s akik a rossz időért is idegeneket hibáztatnak. A gócok megoldása csakis az lehet, ha elsőként felszínre hozzuk a problémát.

– Ez történhet beszélgetések, meditációk révén – folytatta az életvezetési tanácsadó. – Amint a boldogtalanság gyökere megvan, neki kell látni a megoldásnak: ami mindig egy cél kitűzése.

A boldogságprogram az élet minden területére kitér: a társas kapcsolatoktól az egészséges életmódon keresztül az önbecsülésig, mivel általában e pontokon szoktak gyülekezni a viharfelhők.

– Pozitív, játékos feladatokat is végzünk a klubfoglalkozásokon – fűzte hozzá Papp Erika. – Olyanokat, amik növelik az optimizmust és hozzájárulnak ahhoz, hogy mosolyra húzódjon az ajkunk. Ez már egy kis boldogság, plusz a napban.

A boldogságra, ami mindenkinek mást jelent, sokan vágynak. Ugyanakkor nem azért népes a kanizsai Boldogság Klub, mert annyi a boldogtalan ember a dél-zalai városban s a környékén. Fiatalok, középkorúak, értelmiségiek, diákok, köztisztviselő és cégvezető is tagja a csapatnak.

A harmincas évei elején járó Tisza Enikő sem azért vesz részt a foglalkozásokon, mert elkeseredett, világvége hangulata lenne. Egészséges, dolgozik, tanul, van társa is.

– Boldog vagyok, azt csinálom, amit szeretek. Így abszolút szabad vagyok, megtaláltam az utamat – vallotta be a fiatal lány. – Viszont vágytam arra, hogy új „arcokat” ismerjek meg, akiknek az enyémhez hasonló az érdeklődési körük. A Boldogság Klubban ilyen emberek vesznek körül – így Enikő.

A csinos és derűs nyugdíjas közgazdász, Takács Ica szintén ott van a havi találkozókon.

– Számomra a boldogság azt jelenti, ha minden helyén van az életemben: a családtól az emberi kapcsolatokon át a hivatásig. Büszke vagyok a négy, gyönyörű unokámra és a családomra. Azonban egy „dolog” hiányzik. Szeretném végre megtalálni a társam – árulta el Ica. Ahogy azt is: a klubba Enikőhöz és a többiekhez hasonlóan azért jár, mert amellett, hogy közös „nyelvet” beszélnek mindannyian, lelkileg is gazdagodnak egymás személye révén. Ami újabb lépés a boldogság felé