Életmód

2017.01.26. 15:50

Trendi az egészségtudat

A korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni, derül ki a GfK friss, 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzéséből.

A GfK legfrissebb étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosság táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálja.

Egyre több szó esik arról, hogy növekvő mértéket ölt Magyarországon a túlsúlyosság, amely számos egészségügyi következménnyel jár. Márpedig a túlsúly legnagyobbrészt - a rendszeres testmozgás mellett - a táplálkozási szokásoktól, így - egyebek mellett - az étkezési alkalmak számától, a bevitt élelmiszerek minőségétől és mennyiségétől függ.

A kutatás szerint 27 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek, és ezzel elértünk oda, hogy 4-ből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására.

- Úgy tűnik, mintha 27 év elteltével elindult volna egy lassú, ám biztos változás a táplálkozási szokásokban és talán a túlsúly, talán a táplálkozás által is befolyásolt megbetegedések elkerülése végett a lakosság is a tettek mezejére lépett. Köszönhető ez vélhetően az egyre erősödő egészségkommunikációnak, illetve az internethez való széleskörű hozzáférésnek - jelzi Csillag-Vella Rita, a GfK cégvezetője. - Az adatokat elemezve azt láthatjuk, hogy az általános étkezési gyakorlatba átment a többször keveset elv, egyre többen fordulnak az egészséges élelmiszerek, így a zöldség és gyümölcs, a teljes értékű gabonák, halak felé, valamint bekerült a köztudatba az elégséges folyadékbevitel szükségessége - világít rá a tendenciákra a szakember.

A kenyér- és péksütemény-fogyasztás eltolódni látszik a teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek irányába
Fotó: Shutterstock

Az adatok azt tükrözik, a táplálkozási szokásokban megjelent a többször keveset elv. Ennek mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nőtt 1989 és 2016 között. A folyamat hátterében az áll, hogy emelkedett a naponta négyszer vagy többször étkezők aránya, így a 27 évvel ezelőtti helyzethez képest 28 százalékkal többen legalább alkalomszerűen tízóraiznak, 34 százalékkal többen pedig legalább alkalomszerűen uzsonnáznak.

Az egyes élelmiszerkategóriák fogyasztásában is szemmel látható változások következtek be 2007 és 2016 között.

Így például mérséklődött az édességfogyasztás gyakorisága: 18 százalékkal kevesebben esznek naponta, hetente vagy hetente többször tortát és süteményt, 15 százalékkal csökkent az édes kekszeket és rágcsálnivalókat ugyanilyen rendszerességgel fogyasztók aránya. A csokoládéval magukat gyakran kényeztetők aránya is 10 százalékkal mérséklődött.

Ezzel szemben a zöldséget, gyümölcsöt és salátákat naponta fogyasztók köre bővült: a zöldség esetében 22 százalékról 38-ra, a gyümölcs esetében 36-ról 46 százalékra.

A kenyér- és péksütemény-fogyasztás pedig eltolódni látszik a teljes kiőrlésű gabonákból készült, egykor reform jelzővel illetett termékek irányába. A fehér kenyeret naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya a 2007-es 76 százalékról 61 százalékra csökkent, mindeközben a barna kenyeret előnyben részesítők köre 34 százalékról 50 százalékra bővült. A 2007-ben rögzített 15 százalékkal szemben idén immár 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy naponta vagy hetente többször is eszik müzlit vagy gabonapelyhet. Megváltozott az egyes kenyértípusok iránti kereslet: rozskenyérből 66 százalékkal, teljes kiőrlésű kenyérből 94 százalékkal vásároltak többet a háztartások 2016-ban 2007-hez képest.

Ha nem is sokkal, de nőtt a halat legalább hetente fogyasztók aránya: míg 2007-ben a megkérdezettek 17, addig 2016-ban már 22 százaléka számolt be arról, hogy hetente legalább egyszer hal kerül az asztalra. A szárnyasokat, marhát, sertést fogyasztók arányában számottevő változás nem következett be.

Az elégséges folyadékbevitel fontossága is átkerülni látszik a köztudatba. Míg a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint 1979-ben az egy főre jutó ásványvízfogyasztás 2 liter/év volt, addig 2016-ban már 126 l/év. A csapvízfogyasztók aránya 2007 és 2016 között 60-ról 74 százalékra, az ásványvizet naponta vagy hetente többször fogyasztók aránya pedig 70-ről 76 százalékra nőtt. Ásványvízből is előtérbe kerültek a mentes vizek, míg a szénsavas vizek fogyasztókat veszítettek.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!