Milyen legyen az a jó játék? - Tippek szülőknek a húsvéti ajándékhoz

A játéküzletek kínálata zavarba ejtően bőséges, mégis gyakran állunk tanácstalanul, hiszen látjuk, sok a műanyag, ráadásul számtalan játékkal nem lehet hosszasan kreatívan játszani, mi pedig azt szeretnénk, hogy a játék is fejlessze, okosítsa, de legalább is színvonalasan szórakoztassa a csemetét. Éppen ezért nem lehet eléggé megbecsülni a fából készült, kevés ponton, vagy sehogysem illesztett tárgyakat. Semmi nem ér fel a színesre festett építőkockákkal, a variációs lehetőségek végtelenek, nem tud elromlani, örökölhető, nem kötődik nemhez. Inkább effélét válasszunk, minthogy húsvét vasárnap azzal szembesüljünk, hogy eltört, kiszakadt, azaz hasznavehetetlenné vált a vadonatúj játék.

A színes fa építőkocka soha nem megy ki a divatból. Kreativitást fejleszt, nem tud elromlani, továbbadható, fiúk-lányok kedvence Fotó: Shutterstock

A játékhoz persze mindig kell partner, ezzel minőségi időt ajándékozunk egymásnak, s főleg a gyerekeinknek. Nincs is annál jobb, mint amikor megérkezik a jó idő, kimehetünk a szabadba, például piros tojást gurítgatni a frissen növögető gyepen. Nem baj, ha a városi parkban lesz ez a zöldövezet.

Ehhez az időtöltéshez az interneten is sok-sok játékötletet találunk, melyeket általában kreatív szülők, anyukák tesznek közkinccsé.

Ilyen a kavicsos amőbázás, amihez csak néhány kelléket kell magunkkal vinni. A játék többi elemét megtaláljuk a természetben. Kavicsokból már otthon készíthetünk katicabogarakat vagy amőbához feliratokat. Pár követ letéve a gyerekeknek, már el is kezdődhet a játék. Tulajdonképpen csak a katicákat és amőba kavicsokat kell elkészítenünk. A táskánkba pedig mindig elfér egy kréta.

A lufidurrantást is nagyon szeretik a gyerekek, kihagyhatatlan, különösen, ha a lufikba kerül egy kis édesség, vagy vicces feladat. A színes lufik akár tojás formájúak is lehetnek. A hasonló elven működő dobálós játékokhoz varrás nélkül készíthetünk bablabdát, vagy a lisztes verziót. (A különböző színű lufiba tölcsérrel öntjük a babot, bekötjük, s már csak néhány műanyag tál, vagy konzervdoboz kell, amit számokkal különítünk el. Egy-egy dobás annyit ér, amelyik vödröt eltaláltuk).

Ha odabenn tart bennünket az időjárás, akkor sem esünk neki a tévének és a számítógépnek. Fektessünk le nagy területen újságpapírt vagy nagy csomagolópapírt: ha szükséges, ragasszuk össze őket celluxszal. Kérjük meg a csemetéket, hogy terüljenek el rajta, hogy filctollal körülrajzolhassuk, majd hagyjuk, hogy színezzék ki önmagukat. Ha megtartjuk a rajzot, a körvonalak segítségével később összehasonlíthatjuk, mennyit nőttek húsvéttól húsvétig.

Hasonlóan izgalmas lehet, ha régi magazinokból vágunk ki képeket és együtt készítünk kollázsokat. Érdekesnek bizonyul majd számunkra is, mert belelátunk a fantáziavilágukba.

A különböző terményekkel, anyagokkal töltött edényeken dobolás nem újkeletű játék, de nem csak az edényekkel játszhatunk, az ételeket is ötletesen fel lehet használni. Vágjunk le nyaklánc vagy karkötő hosszának megfelelő zsinórt, és fűzzünk rá középen lyukas gabonapelyheket. A lyukas száraztészta szemeket függőlegesen rögzített hurkapálcára fűzheti már a kétéves gyerek is, nagyon fogja élvezni.

Végül ne felejtsük el a könyveket. A magyar kuflimesék manapság tarolnak, keressék a könyvesboltokban.