Ásványvizeink jelentősége és szervezetünkre gyakorolt hatásuk (x)

Hazánk vízkészletei szerencsére kiemelkedő méretűek, így belátható időn belül nem fenyeget bennünket a napjainkra számos országot már érintő és immár világméretűvé duzzadt vízhiány. Ellenben a legfrissebb kutatások szerint a betegségek közel 70 százalékának a forrása a szervezetünkbe juttatott víz. A felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik, így egyáltalán nem mindegy, hogy mit és mennyit iszunk. Az igazi nagy értéket ily módon hazánk számára is az ásványvizek jelentik. Az elfogyasztott ásványvizet szervezetünk könnyen feldolgozza és beépíti. Mivel nincs két egyforma ásványvíz – hiszen jellegük és összetételük alapján is rendkívül változatosak – cikkünkben összefoglaltuk a hazánkban is fellelhető és fogyasztható ásvány- és gyógyvizek főbb típusait.

Hogy állunk itthon?

Elöljáróban is kijelenthetjük: méltán lehetünk büszkék hazánk ásvány- és gyógyvízkincsére. Nemcsak arról van szó, hogy ezekből sok esetben már néhány korty is elegendő lehet egy-egy kúra esetén, hanem arról is, hogy gyakorlatilag a 19. század végétől egész Európában, de még a tengeren túl is megkedvelték és fogyasztották a híres magyar ásványvizeket. Ha fellapozzuk az ásványvizekkel foglalkozó korai szakirodalmat – esetleg kézbe vesszük a régi napilapokat – akkor azt látjuk, hogy régebben rendszerint uralkodó beltartalmi értékük, azaz ásványianyag tartalmuk alapján csoportosították az egyes ásványvizeket. Ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet szenteltek a vizek gyógyító hatásainak. Ezen csoportokba sorolt vizek napjainkban ellenben már alig találhatóak meg a palackozott természetes ásványvizek között, hiszen ma már mindenekelőtt a magas sótartalom az ivásra szánt ásványvizek legfőbb erénye. Bár az ásványvizek kinyerésének és csomagolásának sajátosan egyedülálló és érdekes technológiája külön cikk témája lehetne – elég, ha arra gondolunk, hogy az ásványvizeket közvetlenül a víznyerés közelében kell palackozni – manapság a gyártók már nem írhatnak bármit az ásványvizeink címkéire. A vonatkozó állításokat és feltételeiket ugyanis szigorú rendeletek szabályozzák. Ezzel összefüggésben beszélhetünk „csekély ásványianyag-tartalmú”, „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú”, „ásványi anyagban gazdag”, „szulfáttartalmú”, „kloridtartalmú”, „magnéziumtartalmú” stb. ásványvizekről. Köztudott, hogy már a rómaiak által is ismert és kedvelt aquincumi vizek közül az egyik legfiatalabb az Óbudai Gyémánt. A Pannon Aqua és a Pannon Gyöngye ugyancsak több millió évvel ezelőtt keletkezett, melyek napjainkban is a Mátra hegység lábánál fúrt kutakból kerülnek a felszínre. Nyárlőrinc szinte évszázadok óta híres ásványvizéről és a ma forgalomban lévő Apenta Optimáról, akárcsak Debrecen városa az Ave vagy a Cívis ásványvizeiről. Kevesen tudják, de a méltán híres gönczi Amade, az albertirsai Aquarius, a ceglédi Dogerita, a somogyvári Fonte Verde ásványvizek bizony a legfiatalabb ásványvizeink közé tartoznak. Zalaszentgrót régóta híres a boltok polcairól a magyar ember által gyakran leemelt Natur Aqua ásványvízről. A Szentkirályi ásványvíz pedig Szent Istvánról kapta a nevét, amely igen kellemes ízű ásványvízként a szent király ősrégi településéről évszázadok óta tör fel.

A „hagyományos” ásványvizek mellett rengeteg egyéb fajta palackozott víz is kapható idehaza. Ezek közül vannak prémium kategóriás vizek, amelyeket valamilyen speciális módon kezelnek. ilyen például a deutérium mentes víz, amelyből a vízben megtalálható hidrogén egy speciális és emberi egészségre káros izotópját a deutériumot vonják ki.

A prémium termékek mellett kaphatóak olyan palackozott vizek, amelyek nem nevezhetőek ásványvíznek, minőségük nem különbözik lényegesen a jó minőségű csapvíztől, ezek azonban nem is használhatják az ásványvíz megjelölést.