Biciklizés mínuszokban - Nem kell különleges ruházat, csak több réteg

- Nagyon fontos a rendszeres karbantartás, a forgó, kopó alkatrészek tisztítása, kenése, a szezon végén pedig teljes szerviz, szétszerelés, takarítás, olajozás, zsírozás - fogalmazta meg az alapelvet a zalaegerszegi Kovács Attila, aki több évtizede jegyezte el magát a kerékpárral. Eleinte sportolóként, negyedszázada már szakavatott javító, szerelő mesterként.

- A sós latyak nem kíméli a kerékpárt sem, ezért ha tehetjük, olcsóbb, egyszerűbb szerkezetű biciklit koptassunk, ne a teleszkópos, soksebességes, a beállításokra is érzékeny, drága kétkerekűt - javasolta.

- A víz és a kosz a csapágyakat is sokkal jobban igénybe veszi. A jó minőségű kerékagyak, középrészek megfelelően tömítettek, de a rendszeres ellenőrzés ne maradjon el, és időnként töröljük le a tömítésnél a kívülről rárakódott koszt, sót. A forgó alkatrészek, bovdenek mellett legjobban a féket veszi igénybe a tél. A só, a szennyeződések kikezdhetik a felnit és rendkívüli tempóban koptatják a betéteket, ezért elindulás előtt mindig vessünk rá egy pillantást és cseréljük, ha túlzottan lefogyna. Ne várjuk meg, amíg erre fémes hang figyelmeztet. Kapható vizes, jeges körülményekre tervezett fékpofa, ez fémszemcséket tartalmaz, hogy a felnire fagyott jégréteget, vízhártyát eltávolítsa.

Gyakori, akár naponkénti tisztítás és kenés óvhatja meg a forgó alkatrészeket. A lánc különösen érzékeny a szennyeződésekre

Ez viszont sokkal gyorsabban koptatja a felnit, ezért meggondolandó az alkalmazása. Érdemes minden vizes tekerés után áttörölni a felni fékfelületét, és lehetőség szerint a fékpofáét is. Télen különösen kellemetlen a defekt, ez megelőzhetjük, ha naponta ellenőrizzük a futófelületet, mert ha valami beleékelődik, az előbb-utóbb eljut a belsőig. Figyelmeztető lehet a gumitól érkező ütemes kopogó hang is. Ha bekövetkezik a defekt, a belső cseréje a gyors megoldás, pláne ha nem tudunk melegebb helyre vonulni a szereléshez, mert a dermedt ragasztóval nem biztos, hogy eredményre jutunk. Nem csak a hideggel kell dacolni, tegyünk meg mindent a jobb láthatóságunkért. Alapfeltétel az erős világítás, és a biztonságunkat növelhetjük világosabb ruházattal, fényvisszaverő csíkokkal, pántokkal, láthatósági mellénnyel. Ezek nappal is hasznosak lehetnek - mondta.

Véleménye szerint télen a városi közlekedéskor kerékpározni bármiben lehet, nem kell különleges felszerelés vagy ruházat, csak több réteg, mint ahogy amúgy is öltöznénk.

A fékpofákat szinte megeszi a sós latyak, ezért rendszeresen ellenőrizzük az állapotukat és cseréljük, ne várjuk meg a fémes hangot

- Melegen tartó és szélálló kesztyű, sapka, a mozgást nem akadályozó, nem túl vastag kabát, és ha szükséges a nagy hidegben, akkor kamásli a cipőnkre, az arcunk elé kendő vagy sál, szemüveg. Emellett a térd védelmére figyeljünk fokozottan - szólt az intelem.

Tény, akik rendszeresen közlekedésre használják a biciklit, napi tíz kilométernél többet ritkán tekernek. Ez soknak tűnhet, de nem kell a megállóban fagyoskodni a buszra várva, vagy hosszasan vakarni az autót a jég, a hó alól. Ha rászánjuk magunkat, hogy a mínuszok ellenére nyeregbe pattanjunk, érdemes néhány tanácsot még megfogadni. Rátartással tervezzük a menetidőt, így nem kell kapkodnunk, kényelmes tempót diktálhatunk, nem melegszünk ki. Nehéz táskát, csomagot ne vigyünk, rendkívül rontja a manőverező képességet. Mindent tegyünk meg, hogy a közlekedés többi résztvevője számára jól láthatóak legyünk, a mozgásunk kiszámítható maradjon. Kanyarodás előtt fékezzünk, de közben már ne, mert „kitörhet” a bicikli. Mindig a hátsó féket használjuk először, utána az elsőt, de ha a kerék megcsúszik, engedjük fel a féket. Számítsunk rá, a felnire tapadó jég és hó lenullázhatja a fékhatást. Emiatt a követési távolságot is vegyük a szokásosnál nagyobbra. Pedálozás közben a talajt nem éri a láb, ezért kevésbé fázik, a cipőt sem viseli meg a sós lé. Hacsak... Ilyenkor elengedhetetlen a jól méretezett sárvédő, ami a felcsapódó szennyeződést eltereli. A rövid, divatos sárvédők semmit sem érnek. A sárvédő aljára nem árt még plusz toldalékot szerelni, ez nem engedi, hogy térdig beterítsen a latyak. Ha kicsi a távolság a gumiabroncs és a sárvédő között, akkor a felgyülemlő latyak fékezi a kereket, a felesleg a lábunkon köt ki.

Nem kell különleges felszerelés télen sem, csak sárvédő a kerekekre és több rétegű öltözet a biciklisre, mondja Kovács Attila

Fotó: Arany Gábor

Télen kis erővel, lazán, de nagyobb pedálfordulattal tekerjünk, ez jó az ízületeknek is. Ettől kimelegszünk, de annyira nem, hogy ha megállunk, megizzadjunk. Ezért akár vékonyabban öltözhetünk, mintha gyalog indulnánk útnak, de mindenképp több réteget használjunk, amivel könnyen szabályozhatjuk a hőmérsékletünket. Ehhez sokféle aláöltözőt és kiegészítőt is lehet kapni. Aki ennek ellenére fázik, az hajtsa állandóan a pedált, ez segít felmelegedni.

Csúszós, havas úton a szélesebb gumi előnyösebb, ehhez elegendő lehet az is, ha a keréknyomást kicsit csökkentjük, de mindenképpen előrelátóan közlekedjünk: hosszabb féktávolságra, nagyobb ívű kanyarodásokra számítsunk. Ha jégre futunk, kerüljünk minden felesleges mozdulatot. A vastag hó vagy a jégborda megvezetheti a kereket, ne erőltessük az irányváltoztatást: menjünk, amerre a gép engedi, ez biztonságosabb, aztán hagyjuk lelassulni és ha másként nem megy, le is szállhatunk.