1500 férj, apa, nagypapa veszíti életét a kór miatt

Ez az egyetlen adat is ékesen bizonyítja, van miért célkeresztbe állítani a férfibajok ezen, sok áldozatot követelő válfaját. Hazánkban évente mintegy 4500 friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, s 1500 férj, apa, nagypapa veszíti életét a kór miatt.

– A statisztikák riasztóak, de a tapasztalat arról üzen, hogy újabban a korábbinál több korai stádiumú beteget tudunk megműteni – árnyalja a képet dr. Béli László, a Zala Megyei Kórház urológiájának osztályvezető főorvosa. – Ami azért is örömteli, mert az időben felfedezett eseteknél az átlagos túlélés 15 év, míg előrehaladott állapotban 3.

A prosztatarák az 50 feletti férfiakat veszélyeztető, lassú fejlődésű daganat, nálunk a negyedik leggyakoribb ráktípus és rák halálozási ok. Csak kis mértékben függ össze az életmóddal, a környezeti tényezőkkel, ezért megelőzése érdekében szinte semmit nem tudunk tenni. Az viszont, hogy időben fény derül-e a bajra, csakis rajtunk múlik. Mivel a kór kezdeti stádiumban gyakran semmiféle tünetet nem okoz, csak a szakvizsgálat és a vér PSA (prosztata-specifikus antigén) szintjének ellenőrzése kínálhat megnyugvást.

– Kívánatos volna, hogy egyetlen 50 év feletti férfi se fordulhasson meg úgy egészségügyi intézményben, hogy évente egyszer ne ellenőrizzék a PSA szintjét – folytatja dr. Béli László. – Családi halmozódás esetén különös éberségre van szükség, ugyanis apai prosztatarák esetén a fiúnál 2,5-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki a kór, s ha több beteg is akad az egyenesági felmenők között, akkor akár 5 – 10-szeresre is nőhet a kockázat.

Dr. Béli László főorvos egy visszarendelt beteggel konzultál, mellette Nagyné Somlói Eszter orvosírnok. A Zala Megyei Kórház 20 ágyas urológiai osztályán kellő számú orvos dolgozik. Négy fiatal szakorvosuk között egy hölgy is akad, aki nemrégiben tért vissza külföldről a zalai kórházba. Fotó: Pezzetta Umberto

A gének mellett az idő a legerősebb hajlamosító tényező. Némi túlzással kijelenthető, hogy egy bizonyos kor után szinte automatikusan megjelenik a kórkép. Kivételt csak a kasztráltak (eunuchok) képeznek, náluk ugyanis a herék eltávolításával „kiiktatják" a tesztoszteron termelést, a férfi nemi hormon hiányában pedig a prosztatarák nem képes növekedni. Terápia is épül erre.

– A prosztatarákot korai stádiumban műtéttel és sugárterápiával lehet gyógyítani. A műtét radikális, hiszen a prosztatát tokjával, a hozzá kapcsolódó ondóhólyagokkal, s szükség esetén a környező nyirokcsomókkal együtt távolítjuk el. Az előrehaladottabb, vagy áttétes eseteknél elsősorban hormonkezelést alkalmazunk, a prosztatarák ugyanis sok éven át rendkívül érzékeny a tesztoszteron hiányára. Egy idő után kialakulhat ugyan a hormonrezisztencia, de ekkor sem fogyunk ki a lehetőségekből, különféle onkológiai kezelések állnak rendelkezésre.

A szakember kifejti, okosabbak lennénk, ha több információ állna rendelkezésre e daganattípus fejlődéséről, viselkedéséről. Ha egy más okból elhalálozott idős férfi boncolásánál megtalálják a prosztatarákot, abból még nem derül ki, hogy mikor kezdődött, nincs-e már ott akár 20-30 éve mozdulatlan, változatlan állapotban. Ha szélesebb tudásanyaggal, pontos markerekkel bírnánk a betegség dinamikájáról, el lehetne dönteni, hogy a daganat még húsz év múlva is ugyanilyen stádiumban lesz, szükségtelen hozzányúlni, vagy agresszív, másfél év múlva robban, azonnali lépéseket kíván. Ezen tudás hiányában ma – biztos ami biztos alapon – a világban túlkezelés zajlik.

– Amerikai szakemberek körében azonban elfogadott törekvés, hogy a korán felfedezett eseteknél „csak" aktív megfigyelést javasolnak – fejti ki dr. Béli László. – Nálunk nehezen nyer elfogadottságot ez az irányzat, a betegekben riadalmat kelt, ha a kimutatott rákot nem feltétlenül akarjuk azonnal kezelni. Holott a nyomonkövetés sem tétlenséget jelet, hanem igen szoros kontrollt. E módon akár el is kerülhető a műtét, ami azért mindig hordoz magában kockázatot.

Ennek egyik oka, hogy a prosztata tokján futnak azok az idegszálak, amelyek a merevedésért és a vizelettartásért felelnek. A műtét során ezek sérülhetnek, a következmény pedig impotencia vagy inkontinencia lehet, ami igencsak megkeserítheti egy férfiember életét, még 60-70 éves korban is. Ha azonban nem sérülnek az idegek, a prosztata eltávolítása önmagában még nem jár a szexuális örömök elmaradásával. Ondó ugyan nem termelődik, így a magömlés is elmarad, ám ettől még bekövetkezik az úgynevezett száraz orgazmus.

A prosztata rákra ma hazánkban nincs szűrőprogram. Hogy ez baj avagy sem, e tekintetben is megoszlanak a vélemények.

– Két évtizede Tirolban elindult egy átfogó szűrés, PSA-szint méréssel és lokális vizsgálattal. Az eredmény: átlagosan 5 évvel korábbra került a kór felfedezése, a korai stádiumban radikális műtéttel kezeltek száma megháromszorozódott, s a túlélés is növekedett. A sikerek mellett azonban árnyoldalak is mutatkoztak, a résztvevőkben néha indokolatlanul keltett félelmet a magas PSA érték. Ez a mutató ugyanis nem egyértelmű bizonyítéka a prosztataráknak, más ok (idős kor, krónikus gyulladás, jóindulatú prosztata megnagyobbodás, székrekedés) is meghúzódhat a háttérben. Amerikában például, ahol szintén nagy vehemenciával vontak be tömegeket a vizsgálatba, a pszichés teher miatt pszichológusokat kellett bevetni. A behívós, kötelező szűrést talán nem is erőltetném Magyarországon, viszont a veszélyeztetett, 50 év (családi halmozódás esetén 45 év) feletti férfiak évenkénti vérvizsgálata mindenképpen indokolt.

Nálunk egyelőre valószínűleg nem fenyeget az a veszély, hogy magas PSA értékük tudatában széles tömegek esnének pánikba. Készült egy nemzetközi felmérés, amely azt firtatta, hogy az érintett korosztályhoz tartozók milyen arányban ismerik a PSA szintjüket. Amerikában az 50 feletti férfiak 80-85 százaléka pontosan tudta, Németországban 60 százalék ismerte, Magyarországról nincs adat.

– Belegondolni sem merek, milyen számot kapnánk... – mondja csendes malíciával a főorvos, hozzátéve, tíz éve még egy urológus konferencián is igencsak hézagosan érkeztek az igenlő válaszok. – Azóta javulhatott a helyzet, de az egészségtudatos gondolkodás nálunk még ma sem nyert kellő teret, s a prüdéria is egyfajta fék. Kétségtelen, hogy intim területen zajlik a vizsgálat, de az orvos a tapintás által hallatlanul fontos információkhoz jut. Érzi a méretet, a szimmetriát, az esetleges csomót, a rendellenes tömöttséget, keménységet egyránt. Nem szabad elfelejteni, hogy a tapintó ujj a műszerek mellett is mind a mai napig világmárka. Azért is fontos szembesíteni a veszélyeztetett csoportot a rideg tényekkel, mert ha rádöbbennek, hogy mit kockáztatnak, elillan az indokolatlan szemérmesség.

József története

A 75 éves József sok örömét leli a csácsi hegyi birtokban, s négy szép unokájában. Talán egészen máshogy alakult volna az élete, ha hat évvel ezelőtt nem hallgat orvosaira.

– Nem volt nekem semmi bajom, csak egyik reggel arra lettem figyelmes, hogy vizeletürítés után megjelent egy csepp vér – meséli József, aki aktív éveiben műszaki vezetőként dolgozott. – Elmentem a háziorvosomhoz, s a labor után az urológiára küldtek. Ott dr. Kozma-Bognár Tamás adjunktus megállapította, hiába jó a PSA értékem, ő rendellenességet tapint a prosztatán, mintavételre volna szükség. Elmagyarázta, hogy végbélen keresztül történik, s komplikációk is lehetnek. Megijedtem, de pár nap múlva rászántam magam. A mintavétel kellemetlen volt, de utólag már áldom az eszemet, hiszen a biopszia őt igazolta, rosszindulatú daganatot találtak. Műteni kell... Az osztályvezető főorvoshoz kerültem, aki, oldva a feszültséget, egy lelet hátuljára lerajzolta nekem az egész operáció menetét. Máig őrzöm azt a papírt. Nem sokat vacilláltam, ha már így alakult, legyünk rajta túl. A műtétről csak annyit tudok, hogy betolnak, aztán meg hogy felébredek és a feleségem ott ül az ágyamnál. Szerencsére nem volt áttétes a daganat. A legkellemetlenebb az volt, hogy a műtét után nem tudtam megtartani a vizeletet, pár hétig pelenkában kellett járni. De biztattak, hogy ez helyreáll, s úgy is lett. Ma már könnyen beszélek róla, de akkor azért megviselt a dolog. Kezelésre nem volt szükség, gyógyszert sem szedtem, a seb elég hosszú, de alig látszik, a régi sérvműtétem hege sokkal csúnyább. Negyedévente járok kontrollra, előtte van bennem egy kis szorongás, de lekopogom, semmi gond nincs. Augusztus 4-én volt a műtét, akkor ősszel nem tudtam szüretelni és krumplit szedni, de azóta jól bírom magam. Négyszáz tőke kordonos szőlőt és 180 négyzetméteres konyhakertet művelünk a feleségemmel, múltkor permeteztem, ma éppen paradicsomot kötöztünk. Ha kell, szívesen vigyázunk az unokákra. Azóta már a sógoromat is küldtem vizsgálatra, meg is fogadta...

Mi is az a prosztata?

A prosztata (vagy dülmirigy) a férfiak belső nemi szerve, normális esetben szelídgesztenye alakú és nagyságú. A húgyhólyag alatt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el. Az általa, és más mirigyek által  termelt váladék biztosítja a megfelelő kémiai környezetet a hímivarsejtek életéhez és mozgásához.