Zalában készült az év legfinomabb akácméze

Csípős szerelem – avagy a gyalutól a kaptárig

2016. január 10., 06:59 szerző: Horváth-Balogh Attila fotós: Szakony Attila
komment
Nagykanizsa - Hogy lesz valaki bútoripari szakemberből méhész? Mennyire eladható ma a méz? És miért kevernek a jó minőségű magyar termékhez kínait? Egyáltalán, hogyan ismerjük meg a hamisított árut?
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Többek között ezekről is beszélgettünk Bakonyi Barnabás felsőrajki méhésszel, akinek méze nemrég elnyerte az Év akácméze címet a VIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon. A megmérettetésen a 76 településről, 108 méhészetből érkezett, összesen 265 mintát értékelte a szakemberekből álló zsűri. A bírálat során több tényezőt vettek figyelembe, így például a színt, az illatot, az íztisztaságot, a víztartalmat, a termelési tisztaságot és a csomagolást. A mézeket még laboratóriumi vizsgálatnak is alávetették, egyebek mellett a fruktóz-glükóz arányt és a pollentartalmat vizsgálták.

Bakonyi Barnabás mézeivel és az Év akácméze címmel járó kupával, illetve oklevéllel

Bakonyi Barnabás eredetileg bútoripari technikusnak tanult, de egy percig sem dolgozott a szakmájában: 2010-ben végleg elkötelezte magát a méhészet mellett, amivel három évvel korábban kezdett el foglalkozni. Tíz méhcsaláddal indult, de ma már 230-cal dolgozik, s ezt a számot még szeretné növelni 300-ra.

_ Azt a bizonyos 10 méhcsaládot tulajdonképpen édesapám kapta egy falubeli méhésztől, ő kezdett el méhészettel foglalkozni a munkája mellett _ mesélt a kezdetekről Barnabás. _ Engem is elkezdett érdekelni a szorgalmas rovarok világa, s a gyakorlati tudnivalók elsajátításában nagyon sok segítséget kaptam idősebb Czémán Lászlótól _ akitől az előbb már említett első 10 családot kaptuk. 2010-ben döntöttem úgy, hogy megszerzem a méhész szakképesítést és főállású őstermelőként csak méhekkel foglalkozom. Nagyszüleimnek voltak tehenei, tehát volt előzménye a mezőgazdaságnak a családban, én pedig szerettem volna a magam ura lenni és azt gondoltam, a méhészettel elérhetem e célt. Azóta folyamatosan bővítem a méhészetet, az ezzel járó rengeteg munkában édesapám, Bakonyi Jenő, édesanyám, Bakonyi Jenőné és nővérem, Bakonyi Anita segít. Igyekszem jó kapcsolatot ápolni a méhésztársakkal is, megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, azt gondolom, ez fontos ebben a szakmában.

Egy laikus nem is hinné, hogy a méhészet mennyire összetett tudomány, és a jó méhész a szakmája mellett még asztalos és lakatos is. Barnabásék például maguk készítik a kaptárakat, kereteket és édesapjával közösen alakították ki a méhek vándoroltatásához szükséges vontatható pótkocsis konténereket is.

_ Az ország számos méhlegelőjét bejárom, mert csak így nyílik lehetőség fajtamézek gyűjtésére és színes kínálat kialakítására _ magyarázta. _ Az akácméz általánosan jó fertőtlenítő, köhögéscsillapító hatású, a repcének magas a vastartalma, vérszegényeknek, gyomorsavasoknak javallott, a napraforgóméz sütéshez ajánlható, a hárs szintén köhögéscsillapító, a selyemfűméz finom desszertméz, kevés pollentartalommal, ezért allergiások is bátran fogyaszthatják, csakúgy, mint a harmatmézet. A gesztenyeméz érrendszeri problémákra, visszeres betegségekre jó hatású, az aranyvesszőméz pedig vese- és húgyúti bántalmakra ajánlott.

Barnabás sok mindent maga készít el a méhészethez édesapjával, így például az ő kezük munkáját dicséri a vándoroltatáshoz szükséges vontatható pótkocsis konténer is
Fotó: Szakony Attila

Bakonyi Barnabás azt is elárulta: egy méhcsaládba körülbelül 60 ezer méhecske tartozik jó esetben, tehát nyáron, a csúcsidőszakban 15 millió körüli a dolgozó méhek száma. A méhészetben egyébként ősszel kezdődik az év, ekkor végzik el azokat a munkálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a következő évben erős, jó állapotú méhcsaládok legyenek.

_ Az őszi hónapokban kell gondoskodnunk az elegendő táplálékról és a családok egészségéről _ fejtette ki. _ Persze, a téli hónapokban sem pihenünk, édesapámmal ilyenkor készítjük a műhelyünkben a kaptárakat _ ebben a munkában tudom hasznosítani eredeti, bútoripari végzettségem is…

Az úgynevezett hordás, amikor a méhek elkezdenek gyűjteni, tavasszal indul, a főhordást mindig az akác adja. Ennek sikere nagyban függ az éppen aktuális időjárástól, az erős szél például megnehezíti a méhek repülését, az eső pedig tönkreteszi a virágokat.

_ A vándoroltatás már az akáccal megkezdődik, ugyanis e növényfaj nem egy időben virágzik, tájegységenként lehet eltérés. Ezért május elején Somogyba megyünk, a korai akácra, aztán visszajövünk a zalai virágzásra, majd a Hanság következik (facélia), a zselici hárs és a mezőségi napraforgó.

Tele a média azzal, hogy micsoda kárt okoznak a magyar méhészeknek a kínai mézek. De vajon miben nyilvánul ez meg? És a laikus hogyan ismerheti fel a kínai árut? Továbbá: mit tehet, ha el akarja kerülni, hogy becsapják?

_ Az a helyzet állt elő, hogy ma nincs mézfelvásárlás Magyarországon, az árak pedig csökkennek, pont azért, mert nyár óta több 10 ezer tonna kínai méz van jelen a piacon _ jelentette ki Bakonyi Barnabás. _ Ez tulajdonképpen eltelítette a piacot, és mivel a felvásárló emiatt sem tudja eladni a mi mézünket, meg sem veszi azt. A kínai, ipari mézeket egyébként a jobb minőségű, hazai mézekhez keverik, mert a kínai olcsóbb, így több profitra lehet szert tenni. Azért lehet olcsóbb, mert a kínai méhészek nem hagyják sokáig a mézet a méheknél, hanem valójában már nektárként elveszik tőlük, így az kisebb anyagi ráfordítással készül. A nektárból aztán ipari módszerekkel párologtatják el a vizet, míg ezt a méhek különböző enzimek segítségével teszik. Ránézésre nem lehet megmondani egy mézről, hogy van-e benne kínai anyag, vagy nincs, csak laboratóriumi vizsgálatokkal mutatható ki, hogy a beltartalmi értékei rosszabbak. Ezért azt javasoljuk, hogy mézet csak termelőtől vásároljanak.

 

 

Horváth-Balogh Attila

2016. január 10., 06:59 szerző: Horváth-Balogh Attila fotós: Szakony Attila

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...