Soká akarsz élni? Egyél sok-sok brokkolit és kurkumát!

Dr. Letoha Tamás szerint igen. A Szegedről érkezett fiatal kutatóorvos nemrég Nagykanizsán, a Kanizsai Dorottya Kórház orvosklubjában tartott érdekes előadást nemrég. Mint elmondta: nagyon sok betegség (különféle gyulladásos folyamatok, az Alzheimer-kór, a cukorbetegség, vagy éppen a rák) alapja, hogy megváltozik a fehérjék térszerkezete.

– Ezeket, a megváltozott fehérjéket az immunrendszerünk betolakodóként érzékeli és elindít egyfajta immunválaszt: likvidálni akarja őket, de eközben azokat az egészséges sejtjeinket is károsítja, vagy akár el is pusztítja, amelyeken megtapad. Ha ez az immunválasz az idegsejteket kezdi el pusztítani, az elég kellemetlen, mert ezek a sejtek nem regenerálódnak.

Megjegyzem, hasonló folyamat zajlik le a 2-es típusú cukorbetegség, az időskori vakság, azaz a makuladegeneráció esetében, tehát a fennálló tartós gyulladás miatt a testi sejtek is károsodnak. De visszakanyarodva az idegrendszerhez: az elpusztuló idegsejtek feladatának egy részét átveszik a még ép sejtek, ami egy ideig működik is, és ennek következtében alattomban, több évtizeden át folyik az agyi leépülés. Amikor azonban egy kritikus szint alá csökken az idegsejtek száma, az a gondolkodást és a beteg kognitív képességeit is veszélyezteti – kialakul az Alzheimer-kórnak hívott tünetegyüttes. Sajnos, gyakran visznek a „gyerekek” orvoshoz idős beteget akkor, amikor az már ön- és közveszélyes, nyitva hagyja  a gáztűzhelyt, vagy elveszíti a dolgait, esetleg már többször ki is rabolták. Ha ekkor kerül orvoshoz a beteg (márpedig általában ekkor kerül), már késő, olyan, mintha egy leégett házhoz hívnánk a tűzoltókat...

A szakember hozzátette: sajnos, az orvostudomány a mai napig nem tudja, miért alakul át bizonyos fehérjék szerkezete, ennélfogva számos olyan betegség létezik, aminek az alapvető kiváltó oka nem ismert. Az viszont már régóta tudható, csak valamiért az emberek többsége átsiklik fölötte, hogy a növényi hatóanyagoknak fontos szerepük lehet a megelőzésben.

– Egérkísérletek révén igazolódott például a kurkuma jótékony hatása Alzheimer-kór esetén – folytatta dr. Letoha Tamás. – Ez abból indult, hogy a 2000-es évek elején amerikai tudósok népegészségügyi kutatásokat végeztek Indiában, s arra jutottak, hogy az Alzheimer- illetve Parkinson-kórban szenvedő betegek száma töredéke a Nyugat-Európai adatnak. Aztán megvizsgálták az Amerikában élő indiaiakat is – esetükben már nőtt az említett betegségekben szenvedők aránya.

Egyértelmű volt, hogy a titok nyitját az életmódban, a táplálkozásban kell keresni, hiszen ebben mutatkozik a legnagyobb eltérés a két kultúra között. Indiában egyáltalán nem esznek húst, ellenben sok kurkumát, curryt és gyömbért fogyasztanak. Viszont megfigyelték, hogy az USA-ba emigrált, második generációs indiaiak már ugyanannyira betegszenek meg Alzheimerben, mint a teljes amerikai lakosság. Tehát a nem megfelelő étrendnek és életformának alapvető jelentősége van a betegség kialakulásában. És persze az is igaz, hogy hiába kezd el egy magyar ember sok kurkumát fogyasztani, ha mellette továbbra is szalonnázik, a fűszer nem fog használni neki. A  kurkuma – és még számos más növényi hatóanyag – tehát képes arra, hogy megelőzze az említett károsodott fehérje-plakkok lerakódását, adott esetben az idegrendszerben is. Le tudja kötni a káros szabadgyököket, vérhígító hatású, számos, bizonyítottan egészségvédő hatása van.

A másik szupernövényünk a brokkoli. A preklinikai vizsgálatok szerint ennek hatóanyaga, a szulforafán szelektív módon pusztítja a daganatos sejteket, miközben az egészséges sejteket nem bántja. Hatására jellemző, hogy gátolja a hiszton deacetiláz (HDAC) nevű enzim működését, mely igen ígéretes területe a rákos betegségek gyógyításának.

S ha tudjuk, ismerjük ezeket a mechanizmusokat, akkor miért nem kapnak nagyobb szerepet a terápiában, a gyógyszergyártásban? Dr. Letoha Tamás kijelentette: sajnos, a profitorientált gyógyszergyáraknak nem érdekük, hogy az említett hatóanyagok kivonását lehetővé tevő eljárásokat kidolgozzák, ugyanis attól kezdve gyakorlatilag bárki elő tudná állítani az új készítményeket és oda a profit. Mivel azonban több százezer embernek adnak munkát, ezen magatartásuk miatt nem szabad elítélni őket. Annyit azonban mi magunk is tehetünk az egészségünkért, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.