Életmód

2017.06.26. 17:11

Hiánya számos baj okozója - a zalai felmérés tanúsága szerint a páciensek 91 százaléka D-vitamin pótlásra szorul

ZALAEGERSZEG - Csontritkulás, cukorbaj, rosszindulatú daganat, elbutulás... A fenti kórok mindegyike nagyobb valószínűséggel sújt le ránk, ha D-vitamin-hiánnyal küzdünk.

Magyar Hajnalka

Márpedig hazánkban tömegeket érint e zsírban oldódó, összetett hatása miatt hormonnak tekinthető anyag hiánya. Kitűnik ez a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Geriátriai Centrumában folytatott felmérésből is, amit dr. Császár Tamás osztályvezető főorvos végzett.

- Három éve foglalkozom behatóbban a D-vitamin-hiány kérdésével, s ennek során egyre izgatottabbá váltam a felismeréstől, mennyiféle betegség okozója lehet. Ez vezetett oda, hogy elkezdjem vizsgálni a 75 éven felüliek D-vitamin ellátottságát az osztályunkra felvett betegek körében. A felmérés nyomán megdöbbentő eredmény született, a páciensek 91 százaléka D-vitamin-hiánnyal küzd, ezen belül 41 százalék súlyos mértékben - számol be tapasztalatairól dr. Császár Tamás. - Pedig a felméréseket a nyári a hónapokban végeztük, amikor elvileg a legmagasabb D-vitamin szintet várhattuk. Az átlagértékek mégsem érték el a normál tartomány alsó (30 ng/ml) határát.

Dr. Császár Tamás:  –  Az elesés kockázata akár 40 százalékkal is magasabb lehet, megnövekszik a csonttörések száma Fotó: Pezzetta Umberto

Mivel függhet ez össze? Az idősekre jellemző mozgásszegény életmóddal, valamint a zárt ruházattal, ami miatt csökken a szabad bőrfelület, ami a napsütés hatására előidézhetné a D-vitamin képződését. A bőr időskori elvékonyodása ugyancsak rontja ennek hatásfokát. Gyakorlatilag kimondható, hogy ezen korosztály súlyos fokú D-vitamin-hiánnyal küzd.

S hogy ez miért vészterhes? Mert a D-vitamin részt vesz a bőr, az izom, a reproduktiv szervek, a vérképző és az immunrendszer, az idegrendszer sejtjeinek működésében, így hiánya számos kórkép forrása lehet.

Alacsony D-vitamin-szint mellett például nem megfelelő a kálcium felszívódása sem, így gyorsul a csontlebontás, a csontvesztés.

- Ismert tény, hogy krónikus D-vitamin-hiányban jelentősen megnövekszik a csonttörések száma. Ez az állapot együtt jár az izomzat gyengülésével, ami növeli a testtartás bizonytalanságát, s az elesés kockázatát, utóbbi akár 40 százalékkal is magasabb lehet. A folyamat különösen a nőket veszélyezteti, menopauza után. Megfelelő D-vitamin kezeléssel lassítani lehet az izmok sorvadását, az izomerő elveszítését - fejti ki az osztályvezető főorvos, aki egyben a geriáter szakfelügyelő főorvosi tisztet is betölti a nyugat-magyarországi régióban.

A klinikai adatok egy része arra utal, hogy a D-vitamin-ellátottság mértéke kapcsolatba hozható az 1-es típusú diabétesz kialakulásával. E kórkép ugyanis közel 80 százalékban kivédhető a gyermekkori D-vitamin-hiány megszüntetésével. A 2-es típusú cukorbetegség nem előzhető meg e módon, de egyértelműen javítható a szénhidrát-anyagcsere egyensúlya.

A D-vitamin hiánya összefüggést mutat a rákos megbetegedésekkel is, emlő-, vastagbél-, prosztata-, méh-, hasnyálmirigy-, tüdő- és hugyhólyagrák előfordulása esetén lényegesen alacsonyabb D-vitamin-szinteket mérnek. Mivel a szívizomsejtekre, továbbá a legfontosabb rizikófaktorokra (vérnyomás, érelmeszesedés) szintén közvetlenül hat, a szív- és érrendszeri betegségekkel ugyancsak összefügg a jelenléte.

Egy USA-ban végzett vizsgálat szerint pedig a D-vitamin-hiány jelentősen növeli az időskori elbutulás (demencia), az Alzheimer-kór kockázatát. Súlyos hiány esetén ez a kockázat 125 százalékkal növekszik meg.

- Visszatérve a felmérésünkre, az is megállapítható volt, hogy bár a betegek 80 százalékánál a D-vitamin-hiány már klinikai tünetekben is megmutatkozott, mégis, alig egyhatoduk kapott előzetesen D-vitamin kezelést. Ráadásul negyedüknél az sem volt megfelelő mértékű - folytatja dr. Császár Tamás. - Mindebből levonható a következtetés, hogy a preventív célú D-vitamin-pótlással sokat tehetnénk egészségünk megóvása érdekében. Annál is inkább, mivel a táplálékkal bevihető mennyiség nem elegendő a kívánt szint eléréséhez, a természetes források (például hal, máj, olaj, margarin, méz, élesztő, búzacsíra) nem szerepelnek kellő súllyal az étrendben. Egy átlagos magyar felnőtt napi tápláléka a szükséges mennyiség tizedét is alig biztosítja. Fontos tudni, hogy D-vitamin esetében túladagolás nem fenyeget, a szervezetben csak a szükségletnek megfelelő mennyiség képződik.

Magyarországon egy tavalyi konferencián született konszenzus a D-vitamin-szükséglet mértékéről, amit az egészséges emberek számára 1500-2000 NE/nap dózisban határoztak meg. Idősek esetén egész évben javasolják adását, súlyos hiány esetében pedig úgynevezett „feltöltést” tanácsos végezni, 2-3 hónapon át heti 30000 NE dózissal. Ezt követően napi, kétheti vagy havonkénti adagolásra lehet áttérni.

- Idén folytatódnak osztályunkon a kutatások, azt vizsgáljuk, hogy betegeink körében kimutatható-e a javasolt D-vitamin pótlás eredménye. Januárban kezdtük, augusztusig tart a vizsgálódás, a tapasztalatokat szívesen megosztjuk majd a nyilvánossággal - ígéri dr. Császár Tamás.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!