Hogyan téveszti meg a rákos sejt az immunrendszert? - dr. Máhr Károly egy új terápiáról

A zalaegerszegi Németh Ernő asztalosként dolgozott, s vélhetőleg a sok vegyianyag, lakkozás, s  dohányzás is hozzájárult ahhoz, hogy 2010-ben daganatot találtak  a gége mindkét oldalán. Kemoterápiás kezelést követően az elváltozás műthető állapotba került, majd sugarat kapott. Visszatérhetett a   munkájához, ám két éve újból növekedni kezdett a korábban sugarazott góc. Újabb műtét következett, majd egy tavaly nyári kontroll a daganat ismételt növekedését állapította meg.  A férfi ezt követően   került be az    immun-onkológiai programba.

Mozsa Hajnalka nővér immun-onkológiai kezeléshez készíti elő Németh Ernőt a pózvai osztályon

– Január óta kapja az infúziókat, nagyon bizakodunk, mert jelentősen csökkent a daganat mérete – osztja meg velünk a jó hírt  felesége. – Se hajhullás, se hányinger nem kísérte a kezelést.   A  férjem   újra kijár a műhelybe, jó erőben van, míg   régi betegtársai közül sajnos már egy sincs életben.

De mit is takar  a célzott daganatgátló kezeléseknek ezen új formája?

– A módszer lényege az immunrendszer lendületbe hozása, jelképesen rálépünk a  védekező mechanizmus gázpedáljára – világít rá dr. Máhr Károly, aki kiemelt szerepet tulajdonít az ismeretterjesztésnek, hiszen a betegeket gyakran viszik tévútra  az internetről szerzett információk. – Az immunrendszer képes elpusztítani a rosszindulatú daganatsejteket, de csak abban az esetben, ha felismeri  azokat. A rákos sejtek azonban kiválóan álcázzák, maszkírozzák  magukat, s evvel  elkerülik, hogy az immunsejtek rájuk támadjanak. A megtévesztett védekező mechanizmus  gyakorlatilag barátként azonosítja az ellenséget, s ezért  nem lép fel ellene.   A daganatos sejtek felszínén ugyanis olyan  receptorok helyezkednek el, amelyek meggátolják a helyes beazonosítást, vagy csak olyan gyenge választ váltanak ki, amely nem elegendő az elpusztításukhoz. A terápia révén azonban gátoljuk a gátlást, vagyis  ráébresztjük feladatára az immunrendszert.

Dr. Máhr Károly

Belegondolni is félelmetes, hogy egy daganatsejt olyan fifikás lehet, hogy álcát ölt önmaga védelmében, s képes megtéveszteni „ellenfelét”.  Hogyan vérteződhetett fel ilyen tulajdonsággal? Erre is választ kapunk.  A daganatsejtek méretükben, formájukban és genetikájukban egyaránt  különböznek a normáltól,  eredetileg azonban ezek is egészséges sejtek voltak.  Csak éppen átalakultak, mert valamiért belül megváltozott a DNS-ük. A felszínükön azonban  továbbra is  hordoznak olyan receptorokat, amelyek a „jó” korszakuk nyomait őrzik, s ezek elfedik valódi természetüket.

– Az immun-onkológiai kezelés során   bejuttatott szer  azonban „felnyitja az immunsejtek szemét”, s a T-limfociták   már képessé válnak   felismerni és elpusztítani a daganatsejteket – részletezi dr. Máhr Károly. –  Ezek  a terápiák hosszú időre  stabilizálni tudják a beteg állapotát, megkisebbítik a daganatot, sőt, bizonyos esetekben el is tűnhet a tumor. A módszer  egyértelműen eredményesebb  a hagyományos kemoterápiánál, ezt igazolják a túlélési adatok. Mindez jó életminőséggel párosul, hiszen a készítmény mellékhatásai   szolidak,  nem kell tartani   hajhullástól,  hányingert  csak kis százalékban okoz. Persze ez esetben is figyelni kell a vérképet, a máj és vesefunkciót, de az esetleges rendellenességek gyógyszeresen uralhatók.

Dr. Máhr Károly vizit közben konzultál kollégáival.  Balról: dr. Bíró Enikő, dr. Lukács Judit, valamint Mozsa Hajnalka

Egyelőre főként áttétes betegeknél alkalmazzák, vagy ha a daganat elhelyezkedése, mérete miatt nem műthető. A terápia nem minden daganattípusnál   vethető be, leginkább melanoma, vese- és tüdőrák esetében alkalmazzák.

– A tudomány azonban halad, nemzetközi szinten  jelenleg vagy  húszféle daganattípusra vizsgálják a készítmények  hatékonyságát.  A tapasztalatok  nyomán kiderülhet, milyen biomarkerek megléte mellett lehet legeredményesebb  a terápia.

Immun-onkológiai kezelést a kórházak onkológiai centrumában zajló klinikai gyógyszervizsgálatok keretében  kaphatnak a betegek, ezekbe két éve az egerszegi onkológia is bekapcsolódott fej-nyaki daganatokra  és májrákra alkalmazva a terápiát. Létezik  azonban tb által finanszírozott  szer is, melanoma vagy veserák esetén egyedi  méltányossági kérelem alapján lehet  hozzájutni.

1 milliárd sejt

Daganatsejtek időnként mindannyiunkban képződnek, de ezeket kis számban képes kontroll alatt tartani, kiiktatni  az immunrendszer. A mechanizmus  ébersége akkor blokkolódik, ha nagy tömegben, daganat formájában találkozik velük. Gondoljunk csak bele, egyetlen  köbcentiméterben 1 milliárdnyi  sejt található...

A tumorsejten levő MHC fehérje miatt nem idegenként, hanem barátként azonosítja az immunrendszer a daganatsejtet

A PD1 és/vagy a PDL1 fehérje gátlása bekapcsolja az immunrendszert

A T immunsejt és más sejtek közötti bonyolult, egymás hatását befolyásoló kapcsolat látható az ábrán