Ki az a belső csodagyermek?

Néhány éve már bemutathattuk a zalai Hírlapban Kádár Annamáriát, akit akkor a baki iskola hívott meg, hogy szakterülete, a mesepszichológia segítségével támogassa a pedagógusok munkáját.

A Marosvásárhelyen született, 1999-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karán pszichológusi oklevelet szerzett tudós az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán, a kognitív fejlődés programon végezte doktori tanulmányait. Dolgozott iskolapszichológusként valamint egyetemi adjunktusként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségén tanít. Előadásainak, könyveinek hatásfokát jelzi, hogy Nyári Krisztián irodalomtörténész beválogatta korunk 10 legnagyobb hatású magyar hölgye közé.

Vasi előadásának apropóját az adta, hogy két év után megjelent a Mesepszichológia második kötete, amely a kényes nevelési helyzetekhez kíván útravalóul szolgálni. Ilyen a dackorszak, a félelem és a szorongás, a gyászfeldolgozás, az engedékenység vagy szigorúság témaköre. Ahogy az első ízben, ezúttal is találunk témához illő meséket a könyvben.

Azonban van egy óriási különbség a két könyv létrejöttének körülményeiben. Kádár Annamária ma már maga is gyakorló anyuka, kislánya épp most lett egy esztendős.

- Akasztják a hóhért? Élesbe fordult a tudomány?

- Most valóban a gyakorlatban élem azt, amit eddig pszichológusként, a hozzám fordulók élethelyzetein át ismertem meg. Lehetőségünk nyílt arra, hogy formáljuk Lilla élettörténetét, átkeretezzük a sorsát, szárnyakat adjunk neki. Hatalmas nyereség az én életemben, úgy érzem, rengeteg erőforrást ad. Noha, eddig is gyerekek közelében éltem, most egészen más a szeretetmező, ami körbevesz.

Kádár Annamária elmondta, a poroszos típusú, szabályelvű, utasításos nevelési elvrendszer felbomlott, új közelítési módok jelzik, a gyerek személyiségét, fejlődési ritmusát, érzelmi töltöttségét érdemes figyelembe venni. A lassabb fejlesztés célravezetőbbnek tűnik, mint az, ha már ovis korban aggódunk, mert még nem tud olvasni, sem angolul beszélni a gyerekünk.

- De felnőttként is arra kell törekednünk, hogy megőrizzük magunkban a belső gyermeket, a csodát, amely átsegít a válságokon, nehéz helyzeteken figyelmeztet a világot, országot járó pszichológus, aki kifogyhatatlan energiákkal bír.

Moldován Mária illusztrációja a Mesepszichológia 2. kötetben a Tengermese című, az érzelmi intelligenciát fejlesztő szöveghez

- Ki az a belső gyermek?

- Az, aki hisz a szerendipitásban, azaz a csodás véletlenekben, amik segítik az életen. Aki nem tart az ismeretlentől, bátran kilép a komfortzónájából, s ezáltal fejlődik. Hisz a játékban, a nevetésben, a humorban, hagyja, hogy átélhetők legyenek az élet apró, jelentéktelennek tűnő eseményei. Az a csodagyermek, aki képes arra, hogy a vele történt kellemetlen, stresszes életeseményeket átkeretezze, feldolgozhatóvá tegye. Aki szeret csak úgy bárányfelhőket nézegetni, aki nem szorong, ha épp nem csinál semmit, aki biztosítja magának a ráérős pizsamanapot , ha azt érzi, lassítania kell. Keressük meg azt a gyereket, biztos, hogy lenne mondanivalója számunkra.