A fiatal gazdák összefogásával még tovább virágzik az Újhegy

A zömében 30 év körüli fiatalokból álló civil szervezet céljai érdekében nemcsak programokat szervez és fejlesztéseket kíván megvalósítani, de a tagok többek közt arra is törekednek, hogy ne legyen elhanyagolt, gazdátlan birtok a mintegy hatszáz fős falut övező hegyháton. Többek között erről is beszélt lapunknak Kaj István elnök, aki a község önkormányzati képviselőjeként is segíti az egyesületet. - Az elmúlt évek során jelentős generációváltás következett be a hegyháton, hiszen egyre több fiatal kezdett foglalkozni a szőlőműveléssel - emelte ki. - Ennek is köszönhető, hogy a pusztaszentlászlói Újhegyen teljesen más kép fogadja az ide látogatót, mint a közeli hegyhátakon, akár a Söjtöri-hegy pusztaszentlászlói részét, akár Pusztamagyaródot nézzük.

- Az önkormányzat is támogatja céljainkat, a közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletben azt is lefektettük, hogy a belterületen és a zártkertben nem megengedett az érési idő kitolásában és a gombás betegségek elterjedésében szerepet játszó fehér akác telepítése, s az önerdősülés megelőzéséről is gondoskodnia kell minden tulajdonosnak - sorolta Kaj István, majd hozzátette: részben ennek, továbbá az egyesületi tagok aktivitásának köszönhetően ma nincsenek elhanyagolt birtokok a területen. Ha egy pince vagy ültetvény gazdátlanná válik, keresnek rá tulajdonost vagy saját maguk vásárolják meg, ám a gazt nem hagyják elburjánzani.

Így tettek azzal az elhanyagolt, már beerdősült területtel is, ami a hegyhát legmagasabb pontján volt található. A birtok önkormányzati tulajdonba került, 12 méter magas kilátót létesítenek rajta, illetve Pusztaedericsről egy régi, faboronás építményt is áttelepítenek ide, amit pincemúzeummá alakítanak át.

Kaj István egyesületi elnök Kiss Zoltán birtokán mutatja, hogy minden termést azért a pusztaszentlászló melletti Újhegyen sem vitt el a tavaszi fagy és a jégkár Fotó: Gyuricza Ferenc

- Az említett erőfeszítéseinknek köszönhetően az újhegyi ingatlanok iránt egyre nagyobb az érdeklődés - jelentette ki Kaj István. - Az eladó terület kevés, évente talán ha egy akad, ám arra rögtön lesz is jelentkező. Várunk és szívesen fogadunk minden olyan személyt, aki a szőlővel foglalkozni akar, de a befektetői spekulánsokat nem nézzük jó szemmel. A többség azonban azért vásárol itt területet, mert valóban művelni akarja a szőlőt. Nemrégiben egy monori család vásárolt birtokot a hegyen, ők például minden hét végén itt vannak, sokszor előfordul, hogy még hét közben is. Van egy budapesti tulajdonos is, ő azt is jelezte, hogy kísérleti céllal a pezsgőgyártással is megpróbálkozik.

Az egyesületi elnök azt is elmondta: jelenleg körülbelül ötven birtok van az Újhegyen, ezek nagysága általában ezer négyzetméter, tehát pár száz tő körüli. Nagy százalékban a kordonos művelés a jellemző, míg hagyományos, a helyiek által gyalogtőkésként ismert ültetvényből alig egy-kettő akad. Hegyközségi tagságuk jelenleg még nincs, de ez is céljuk, akárcsak a borvidéki besorolás megszerzése.

Kaj István szerint a terület felértékelődésében a minőségi szőlő- és borkezelésnek is nagyon fontos szerepe volt. A szakmai segítőjük dr. Kántor Mónika borász, aki előadásaival és személyre szabott tanácsaival rengeteget tett annak érdekében, hogy előbbre tudjanak lépni. Az eredmény önmagáért beszélt, a legutóbbi minősítőn öt százalékra csökkent a hibás borok aránya.

- Az alapvető infrastruktúra adott ahhoz, hogy minőségi borkezelést tudjunk végezni, aszfaltozott út, vezetékes víz, elektromos áram van a hegyháton - mutatott rá az egyesületi elnök. - A fiatalok példája az idősebb tulajdonosokat is ösztönzi, ma már nem ciszternavízzel mossák ki a hordókat, és egyre több a korszerű eszköz, illetve az edény. Bár azt tartja a szakma, hogy a fahordónál nincs jobb, arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy gombákkal teli hordó inkább árt, mint használ. Ezeket a tudnivalókat folyamatosan igyekszünk továbbadni a gazdáknak, többségük el is fogadja a tanácsokat.

Kaj István kérésünkre beszélt az idei várható termésről is. Mint mondta, április 21-én jelentős fagy, később pedig jégkár is sújtotta a területet, a terméskiesés ezért igen nagy. A szőlőt azóta próbálták biostimulátorral helyreállítani, ez a beavatkozás azonban a jövő évi termés érdekében történt, igyekeznek a növényt abba az állapotba hozni, hogy az elkövetkező év elején jól kiérlelt vesszővel indulhasson.