A víziközmű ágazat gondjairól is szóltak

Az országos értekezlet házigazdája ezúttal a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. volt, amelynek vezérigazgatója, Kassai Zoltán történeti áttekintést adott a közel 270 főt foglalkoztató és 103 településen szolgáltató társaság elmúlt száz évéről, illetve a jelenlegi állapotokról.

A víziközmű cégek vezetőit Dénes Sándor, Nagykanizsa és Novák Ferenc Zalakaros polgármestere is köszöntötte, majd a plenáris ülés keretében a víziközmű-szolgáltatást érintő jogszabályváltozásokról, az ágazat tavalyi adatairól is szó esett.

Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke (balról), dr. Szalóki Szilvia, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese és Kassai Zoltán, a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. elnök-vezérigazgatója már a szakmai tanácskozás előtt is szót váltott egymással

Fotó: Szakony Attila

– A víziközmű ágazat 2013 óta komoly forráshiánnyal küzd, az akkor bevezetett közműadót igazságtalannak és túlzónak tartjuk – említette Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, aki hozzátette: a kormány által a minap elfogadott minimálbér és bérminimum emelés ugyan szükséges volt, ám a víziközmű társaságokat aggodalommal tölti el, hogy a plusz költségekre nem jelent elegendő fedezetet az 5 százalékos járulékcsökkentés. – A szektoron belül egyéb problémák is mutatkoznak, jelesül ma már óriási a szakemberhiány, szinte lasszóval kell fogni a hálózatszerelőket, csőszerelőket, s villanyszerelőket.

A szövetség elnöke a fentiek mellett azt is megemlítette, hogy sok helyen a csőhálózat is elavult.

– Ha a jelenlegi ütemben újítjuk fel a vízműhálózatot, akkor 300-500 év alatt érnénk a feladat végére, holott a csövek élettartama 30-50 évre szól – magyarázta az elnök, aki ettől függetlenül bízik abban, hogy a jövőben is minőségi szolgáltatást képes nyújtani az ágazat.