Adózás a diákmunka után

2013. július 22., 07:10 szerző: Hajdu Péter
A nyári vakáció alatt sok diák dönt úgy, hogy a szünet egy részét munkával tölti. Érdemes azonban odafigyelni a munkavállalásra vonatkozó adójogi szabályokra is, erről adott összefoglaló tájékoztatást lapunk számára a NAV.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Munka törvénykönyve szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte, a törvény azonban az iskolai szünet alatt annak a 15. évét betöltött tanulónak is engedi a foglalkoztatását, aki általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában nappali rendszerű képzésben tanul.

Kovács Mária, a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóságának szóvivője alapvető szabályokra hívta fel a figyelmet. Többek között arra, hogy a tanulóknak minden esetben szükségük lesz a munkavégzéshez adóazonosító jelre. Ha nincs, azt a NAV-hoz eljuttatott 13T34-es számú nyomtatványon kérhetik.

Diákmunka: a karosi fürdőben Gaál Nóra és Árvai Regina animátorként foglalkozik a gyerekekkel (Fotó: Szakony Attila)

A diákok más munkavállalókhoz hasonlóan többféle jogviszonyban foglalkoztathatók. Ha munkaszerződéssel történik ez, akkor a jövedelem bérjövedelem, így személyi jövedelemadó köteles, melyből a munkáltató 16 százalék adóelőleget von le, a tanulót pedig a következő év május 20-ig szja-bevallási kötelezettség terheli. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló a jövedelme után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot is fizet. Utóbbiakat a munkáltatónak kell bevallania és befizetni.

Az úgynevezett egyéb jogviszonyban való foglakoztatás megbízási szerződéssel történhet, és a díjazása önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. Megbízási díj kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad, vagy a számlákkal igazolt tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Az adó ez esetben is 16 százalék. Járulékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a fiatal havi jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.

Egyszerűsített foglakoztatás esetében a közterhet a munkáltató fizeti, a munkabérből nem vonhat le adót és járulékot, a diáknak pedig nem kell a keresetét bevallania, ha az nem haladja meg a mentesített keretösszeget (idén a foglalkoztatás napjainak száma, szorozva 4510 forinttal, a minimálbér alapján számított napibérrel).

Közkedvelt lehetőség iskolaszövetkezet tagjaként munkát vállalni, úgy munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, a fiatalt terhelő adókötelezettséggel.

A NAV szóvivője felhívta a figyelmet, a diákok figyeljenek arra, hogy a megszerzett jövedelmükről kapjanak igazolást a kifizetőtől, mivel a bevallást az alapján tudják elkészíteni.

Hajdu Péter

2013. július 22., 07:10 szerző: Hajdu Péter

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...