Az idei diótermést a fagyos időjárás és különböző kártevők tették tönkre

A zalai diófák termésével mennyiségi és minőségi problémák is voltak idén. Az április végi éjszakai fagyok miatt a fák fiatal levélzete mellett a porzós-termős virágzat is jelentősen károsodott. Emiatt szinte csak elbarnult lombozatú, virágzatú fákkal lehetett találkozni – összegezte Szabó Béla, a Zala Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetője.

– Tovább rontotta a helyzetet, hogy a kiemelkedően csapadékos, mégis meleg esztendő több, a termés szempontjából jelentős károsítónak is kedvezett – ismertette a szakember. – Mindez a termésburok barnulását, feketedését, a termésbél megbetegedését okozta.

Szabó Béla elmondta: a fán lévő termés barnulásának, rothadásának okát nehéz pontosan meghatározni, mivel hasonló tüneteket okozhat a dió baktériumos betegsége, de több gombaféle önálló, illetve együttes megjelenése is.

A hahóti Kámán Péter hobbi kertész diófái idei „termését" mutatja

– A sor folytatható a rovarkárosítókkal – jelezte az osztályvezető. – Ilyen a dió burkában fejlődő őshonos dió buroklégy, vagy a 2011-től észlelt, majd Magyarországon is megtelepedett dióburok fúrólégy. A rovarkárosítók esetében különösen a zöld dió burkában fedezhetőek fel a fiatal lárvák, legyek esetén a nyüvek. A termésérés időszakában azonban már csak az elbarnuló, elfeketedő, terméshéjra tapadó burok és az összeaszott, értéktelen bél jelzi a kártételt – jelezte Szabó Béla, hozzátéve: a dióburok fúrólégy, amely szinte egy időben jelent meg hazánkban a szintén invazív keleti cseresznyeléggyel, a jövőben jelentős károsítóvá léphet elő.

A házi légynél valamivel kisebb kártevők terjedését elősegíti a szélmozgás, valamint a kartondobozokkal és farekeszekkel történő szállítás, de az aktív repképességük is. Mivel tápnövényeik, a diófélék mindenfelé előfordulnak – akár termőültetvényekről, házi kertekről, szórvány területekről, útszélekről vagy erdőalkotó elegy fafajokról lévén szó – terjedésük megállítása lehetetlen.

A Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-felügyeleti, Növény- és Talajvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának munkatársai évek óta nyomon követik előfordulásukat sárga ragacslapos csapdákkal, s az idei esztendőben mérsékelt jelenlétet tapasztaltak. Az említett kártevőket Lenti és Alsópáhok térségében dióültetvényekbe kihelyezett csapdák segítségével fogják be. Július közepe és szeptember közepe között csak Alsópáhokon észlelték a megjelenésüket. Az osztály munkatársai a dió termését, levelét, hajtásait megbetegítő károsítók esetében a megelőzésre hívják fel a figyelmet. A lehullott levélzet, a termések megsemmisítésével, a beteg ágak eltávolításával a jövő évi fertőzési forrás jelentős mértékben gyéríthető.

Ebből a dióból sem lesz zserbó karácsonykor: a tavaszi fagy és a különböző kártevők „jóvoltából”

A dióburok fúrólégy esetében ez a módszer azonban csak részleges megoldást jelent, hiszen a rovar áttelelő báb alakja a fák lombkoronája alatti, illetve ahhoz közeli talaj felső rétegében található, s innen fog a következő év nyarán kirepülni, kirajzani.

A tavaszi fagy és a sok kártevő tehát jelentős károkat okozott a zalai termésben, a Hahóton élő Kámán Péter például egy darab diót sem tudott betakarítani a kétszázötven fájáról.

– A faluhoz közeli hegyháton található diósunkat a fúrólégy, a házunk tőszomszédságában lévő ültetvényt pedig a fagy emésztette fel. Fiatal, 10-12 éves ültetvényről van szó, még oltott példány sincs benne – mondta a hobbikertész. – A fekete burok, a barna héj és a „folyékony" beltartalom is utal a kártevőre, a fagyra. Magas réztartalmú szerrel a konkrét betegség ellen lehetett volna védekezni, bár a dió esetében a permetezés nem gyakori, a több száz fa esetében elég költséges is lett volna – mondta Kámán Péter, akinek otthonában a karácsonyi diós sütik csakis párja, Marika leleményességének köszönhetően készülhetnek el. Az asszony ugyanis a tavalyi termésből félretett egy adagot a biztonság kedvéért.

Vannak azonban olyan gazdák, mégha kevesen is, akiknél nem károsodott a dió, Molnár Mária gazdálkodó a balatongyöröki négy fája alól bőséges és egészséges termést szedett össze.

– Arrafelé nem pusztított a betegség – így a termelő. – A fagytól pedig a Balaton-parti klíma és a domborzat óvta meg a diót.

Aki a piacokon vagy az üzletekben szokta beszerezni az ünnepre a diót, annak jócskán utána kell járnia, hogy hol lehet vásárolni, az idei árakról nem is beszélve... A kanizsai vásárcsarnokban alig pár standnál láttunk magyar dióbelet. A szűkös kínálat felfelé nyomta az árakat, Nagykanizsán azt tapasztaltuk, hogy 3500–4500 forint körül mozog jelenleg a dióbél kilónkénti ára.

A magyar diót nagy tételben szállították külföldre a korábbi években, most azonban sokan rászorultak a behozatalra. Ukrajnából, Romániából, sőt, még Kínából is érkezik dió a hazai boltokba, feldolgozókba, de információink szerint az import áru minősége jócskán alulmúlja az itthon nevelt csonthéjasét.