Cafeteria: számolva jó

A cafeteria-elemek válogatásánál figyelni kell 2015 egyik újdonságára, az éves keretösszeg változására. Az előző két esztendőben ötszázezer forint volt a felső határ, ez évtől azonban két kategóriát állapított meg a jogalkotó.

Erzsébet-utalványból idén is havi nyolcezer forint értékben kaphat a munkavállaló. Fotó: Pezzetta Umberto

Az éves keretösszeg 200 ezer forint, ami tartalmazhatja például a munkahelyi étkeztetést, a vállalati üdülést, nyolcezer forintos havi mértékben az Erzsébet-utalványt, a helyi bérlet árának térítését, az iskolakezdési támogatást, valamint az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást. Ezeknek az adóterhe továbbra is kedvező, 35,7 százalékos, ám ha valaki túllépi az egyedi vagy az éves keretet, az e fölötti részre már 51,17 százalékot kell fizetni, mondja Fata László cafeteria szakértő.

– Ezeket a 200 ezres keretbe tartozó béren kívüli juttatásokat is bele kell számolni az évi 450 ezer forintos, úgynevezett rekreációs keretösszegbe, amely még a Széchenyi Pihenőkártya három alszámlájára – szálláshely, étkezés, szabadidő – adott juttatást tartalmazza. Eddig a határig változatlanul 35,7 százalék az adóteher.

Fata László cefeteria szakértő. Fotó: archív

Ám vannak olyan elemek is, amelyek adómentesek, s nem számítanak bele az éves keretekbe. Ilyen például az évi 50 ezer forintig adható kulturális belépő, illetve a korlátlanul felhasználható sportbelépő és a számítógép-használat támogatása. A lakáscélú támogatás is ebbe a körbe tartozik, amit vásárlásra vagy építésre, illetve tavaly óta már lakás célú hiteltörlesztésre is lehet használni. A munkáltató a vásárlás vagy építés költségének 30 százalékát, de öt évre vetítve maximum ötmillió forintot adhat dolgozójának, adómentesen.

Egy kutatás szerint az átlagos éves cafeteria keret Magyarországon 262 ezer forint, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók elsősorban olyan elemeket választanak, amelyek igazodnak fogyasztási szokásaikhoz.