Egyre több a kamarai szolgáltatás

E szerteágazó kamarai élet tavalyi évéről és az idei tervekről tartott sajtótájékoztatót kedden Süle Katalin.

A NAK elnökségi szóvivője és egyben Zala megyei elnöke elsőként az őstermelőkkel, az őstermelői igazolványok tavalyi cseréjével foglakozott. Év végén az országban 257 ezer kártya alapú igazolványt igényeltek az őstermelők, 35 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A részben közös igazolványokhoz 321 ezer őstermelő tartozik, akiknek a száma 38 ezerrel kevesebb a 2015. év végéhez képest.

A csökkenés okát részben a munkából való kiöregedéssel, kisebb számban időszakos tevékenységgel magyarázható, utóbbi kategóriába tartozók majd csak év közben, valamely terményhez kapcsolódva váltják ki az igazolványt. Másrészt az új őstermelői rendszer és igazolvány bevezetésének nem titkolt szándéka a gazdasági fehérítés volt, aminek eredményeként nem kevés „ál-őstermelő" került ki a rendszerből. Az új igazolványoknak és egy telefonos applikációnak köszönhetően a vásárlók számra is könnyen ellenőrizhető már az őstermelői értékesítés szabályszerűsége.

Süle Katalin elmondta továbbá, hogy a kamara tavaly több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében vett részt, és fogalmazott meg az életszerűséget, és a gazdálkodók érdekeit figyelembe vevő, és az adminisztrációs terheket csökkentő javaslatokat. Ezek közé sorolható a növényvédelmi rendeletek megreformálása, és eredményt értek el az engedély nélkül épített kutak legalizálása érdekében.

A tájékoztató kamarai résztvevői: Lendvay Miklós, az agrárkamara Zala megyei igazgatója, Süle Katalin, Szabad Enikő megyei elnöki kabinetvezető Fotó: Pezzetta Umberto

– Életbe lépett az a kamara által kezdeményezett törvénymódosítás, ami 2018. december 21-ig lehetővé teszi, hogy bírság megfizetése nélkül fennmaradási engedélyt kapjanak a 2016. június 4. előtt engedély nélkül létesített kutak. Ez azért fontos, mert az idei év fontos momentum lesz az öntözésfejlesztés, és az öntözéssel kapcsolatos pályázatok szempontjából. A gazdálkodók időt nyertek a kutak legalizálására és modernizálására. Nemzeti érdek a meglevő vizeink megtartása és az öntözés fejlesztése, ami kapcsolódik az uniós irányelvekhez is – emelte ki az öntözés ügyét a kamara elnöke.

További sikeres közreműködésként szólt a vízkészlet-járulék gazdálkodók számára előnyösebb változatának bevezetéséről. Néhány ezer köbméter vízfelhasználás helyett öntözésfejlesztés esetén 50 ezer köbméterre, halgazdálkodás és rizstermesztés esetén pedig 150 ezer köbméterre emelték a vízfelhasználás térítésmentességének a határát.

A falugazdászok tavaly 130 ezer területalapú támogatási kérelem beadásában működtek közre, de a kamara ezen túlmenően számos kiadvánnyal segítette a gazdák tájékozódását. Az agrárkamara több tízezer hektárra tápanyaggazdálkodási tervet készített, az újonnan meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási pályázat keretében területmérési szolgáltatást indított. Ötven falugazdász részvételével pedig egy biztosítási értékesítő hálózatot hoztak létre.

– Szeretnénk elérni az egységes támogatási kérelmek átalakítását. El kell érni a kérelmek dömpingszerű beadását, ehhez szükséges lenne, hogy a falugazdászok a kérelembeadási időszak előtt rögzíthessék az igénylők adatait, és az elkészült kérelmeket a csúcsidőszakon kívül is beadhassák. Szorgalmazzuk, hogy a kérelmek benyújtása előtt ki lehessen szűrni az egy területre történő több kérelem beadását – mondta Süle Katalin, aki szólt még az 1300 milliárd forint támogatású vidékfejlesztési program pályázati kiírásaiban való részvételről és a pályázati tanácsadó hálózat létrehozásáról.

A kamara elnöke az idei főbb célok között szólt az országos jégesőelhárítási rendszer létrehozásáról, kamarai szolgáltató hálózat beindításáról, valamint a kamarai tagok számára egy telekommunikációs szolgáltatás beindításáról. A mobiltelefonos szolgáltatás három kedvezményes tarifacsomagot kínál és öt sim-kártya használatát, továbbá ingyenes beszélgetési lehetőséget a 650 falugazdásszal. Végül kitért a tagdíjfizetési konstrukció megújítási tervére.

Ez lehetővé teszi majd, hogy az igénybe vett kamarai szolgáltatások díját beszámítsák a tagdíjba. Kamarai igazolvány kiadását is tervezik, amivel pontokat lehet majd gyűjteni, és külső szolgáltatók által kínált kedvezményeket lehet igénybe venni. Az évi 2-10 ezer forint közötti, legkisebb tagdíjfizetők számára – ők a tagság 85 százaléka – szeretnék lehetővé tenni, hogy az igénybe vett szolgáltatások pontjaival akár kiválthassák a teljes kamarai tagdíjat.