Engedély nélkül alakult horgásztóvá a záportározó

Az ajkai gátszakadás után teljesen megnyugtatónak nem mondható helyzet szakszerűbb leírását a 634 lakosú Salomvár árvízvédelmi tervében találjuk meg. Eszerint rendkívüli csapadék esetén a lezúduló víz károkat okozhat, gátszakadás esetén...

A gátszakadás életeket veszélyeztethet a községben. A tótól délnyugatra lévő dombokról összegyűlt vizet a Lesvár utca végében épült záportározónak kellene csendesíteni. A tavaszi összcsapadék eléri a 770 millimétert, a téli 700-at, de extrém időjárás következtében előfordult csapadék maximuma 24 óra alatt 110 milliméter is volt. A csapadék lefolyása sokévi átlag szerint 25–30 százalékban problémás. Mindezek miatt jelentős lefolyással kell számolni, csapadékszikkasztás nem jöhet szóba.

A dél-észak irányú árkok törései, a szűk átereszek miatt jelentős a hordalékmozgás, az utakon átfolyások, a burkolat megbontása várható. A házakhoz vezető kocsibejárók mérete, illetve elhelyezése felülvizsgálata szükséges, szerepel a tervben, amelyet Kemény József nyugállományú polgári védelmi ezredes készített. Nem osztotta aggodalmát Mónok István polgármester, mikor a hivatalban kerestük:

- A tó tökéletesen megfelel annak, amire építették. Felfogja a vizet, nem engedi a falura. Korábban a központot is elárasztotta többször az ár, még a hivatalba is betört, amíg a tározó nem épült meg - idézte a ´90-es évekig jellemző helyzetet a polgármester. - A tó magánterületen épült, a terület tulajdonosának felelőssége a zsilip karbantartása, a biztonságos szint beállítása. Igaz, maradt a mederben víz, de miért probléma a másodlagos hasznosítás, miért szakadna át a gát, én még szivárgást se láttam ott. Valakit zavar, hogy kedvelt szabadidőközpont alakult ki ott?

- Már 2008-ban elrendeltük az árvízvédelmi tervek elkészítését, tehát nem az ajkai események állnak e mögött - vetette közbe Molnár Csaba alezredes, a zalaegerszegi polgári védelmi kirendeltség vezetője, s hozzátette: - Illetékességi területünkön nyolc víztározó található, a salomvári kivételével a többi kettős rendeltetésű. Akkor lennénk nyugodtak, ha a tározóra vonatkozó előírásokat betartanák, tehát csak minimális víz maradna benne.

- A Lesvár utcában élők tudják, mit kell tenniük, mert a tározó megépülte előtt már több áradást átéltek - fogalmazta meg véleményét az aggodalmakról Mónok István. A tározóból a gátba a zsilipnél beépített 60 centi átmérőjű csövön jut a patakba a felgyűlt víz. Abban az esetben, ha túl sok csapadék érkezne, akkor pedig a terméskőből kiépített árapasztó vápán is átbukhat a víz. Ez már elegendő mennyiséget enged át és ezért a víz nem tudja másutt kikezdeni a gátat, tudtuk meg, Vaski Endrétől, a vízügyi igazgatóság szakaszmérnökétől. Hozzátette, az engedélyt száraz tározóra adták ki.

- A kettős funkciójú, árvízcsúcsot csökkentő és jóléti tavaknál az üzemi víz és az árapasztó vápa szintje között legalább 20 centi van, hogy nagy mennyiségű csapadékot tudjon befogadni, csillapítsa az ár levonulását. Ennél a tározónál legalább 40 centi látszik indokoltnak - magyarázta.

A terület tulajdonosa, Andalics Csaba, aki az építés idején a község jegyzője volt, érdeklődésünkre közölte, a kettős funkció érdekében a vízjogi üzemeltetési engedély kérvényezése folyamatban van.

Állítása szerint szakemberrel egyeztetett, amikor a zsilip és ezzel a víz szintjét beállította, ám mértékét nem tudta megmondani. Ottjártunkkor a tó azonban az apasztó vápa szintjéig ért. A záportározó tehát a jelenlegi formájában szabálytalan. Építési engedélyt ugyan kértek rá, de a munkálatok meg kezdéséről már nem tájékoztatták a zöldhatóságot, ahogy a funkció módosításáról sem. Ez már a nyugat-dunántúli vízügyi felügyelőség leveléből derült ki, amikor a jelenlegi helyzetre rákérdeztünk. E szerint vízjogi létesítési engedélyt a Salomvár, Kisbüki-patakon tervezett záportározó kivitelezéséhez 2002-ben adták ki, de nyilvántartásuk szerint vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkezik, erre kérelmet sem adtak be.

A záportározót arra tervezték, hogy a belterületi szakasz kiépítésének megfelelő árvízi vízhozamot engedje tovább, a többit pedig átmenetileg tartsa vissza, a többit tározza. Ezért a tó csak időszakosan töltődik fel, állandó vízszinttartása nincs. Ettől eltérő használat csak a záportározó áttervezése esetén engedélyezhető.

Állandó vízfelületnél az ingatlanügyi hatóság engedélye is kell a termőföld más célú hasznosításához. Mivel a terv és az engedély szerint a tározótérben nincs állandóan víz, nem határozták meg annak biztonságos szintjét sem.

A záportározó kettős rendeltetésű víztározóként való üzemeltetésére a vízjogi üzemeltetési engedély megkérésekor lett volna lehetőség, ami viszont nem történt meg. Az engedélyezési terv a vízgyűjtő terület nagyságán, a lefolyási viszonyokon és a különböző előfordulási valószínűségű csapadékokon alapul. A 2009. január 1-től hatályos jogi szabályozás szerint a feltételezett töltésszakadás, töltésmeghágás alatti mederszakaszra elöntési térképet kell készíteni...   

A tennivalókat a Kemény József által tavaly készített csapadékelvezetési és árvízvédelmi terv is összefoglalta: a záportározó felülvizsgálata, helyreállítása; a csapadékvíz- elvezető árkok töréseinek lehetőség szerinti megszüntetése, átereszek keresztmetszetének növelése, a töltés magasításhoz anyagok készletezése, műszaki mentő polgári védelmi szervezet és a lakosság polgári védelmi felkészítése. De ebből még nem történt meg semmi.