Érthetetlen migrációs álérvek - A népakarat állíthatja meg

Az EU országaiban ugyanis 22 millió munkanélkülit tartanak nyilván, s a többségük fiatal, tetterős, munkára vágyó ember.

- Magyarországon mostanra 5 százalékra csökkent a munkanélküliség - fogalmazott a politikus -, de Európa több országában ez az adat 20 százalék körüli, a fiatalok esetében pedig megközelíti az 50 százalékot. Nehéz arra magyarázatot találni, hogy Brüsszel miért nem bennük, hanem a többségében képzetlen, nyelvet nem beszélő és egyébként dolgozni sem akaró migránsokban látja a gazdasági fejlődés lehetőségét. Napvilágot látott: a tavaly Németországba érkezett mintegy 1,5 millió illegális bevándorló közül a nagyobb cégeknél kevesebb, mint hatvanan kezdtek el dolgozni. Szemmel látható tehát: sem a társadalmi, sem a munkaerő-piaci integráció nem működik. És ezt a problémát a nyugati és az északi államok, amelyek gyakorlatilag meghívólevelet küldtek a migránsoknak, most szét akarják teríteni az egész közösségben.

Cseresnyés Péter szerint veszélybe kerülhet biztonságunk, jövőnk s a gazdasági fejlődés is

- Mennyibe kerülne mindez Magyarországnak?

- Pontos számot nem lehet mondani, ugyanis ez egy felülről nyitott kvótajavaslat, vagyis akik Európába érkeztek és érkeznek, azokat szétosztanák a tagállamok között - szögezte le Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője. - Az viszont tény, hogy már egy-kétezer ember kötelező betelepítése is tízmilliárdokat emésztene fel, hiszen el kell szállásolni őket, fizetni kell az étkeztetésüket, az egészségügyi ellátásukat, a szakmai és nyelvi képzésüket, és még sorolhatnám. S akkor ezt még szorozzuk meg legalább hárommal, hiszen a családegyesítés lehetőségével - ezt pontosan tudjuk a statisztikákból - egy bevándorlóval, nem sokkal később, legalább további három érkezik. A felső korlát nélküli kvótával pedig nem egy-kétezer emberről beszélünk, hanem sokkal többről, akár egy-két éven belül is. Ezt a pénzt pedig, ha győz a brüsszeli-berlini diktátum, akkor valahonnan elő kell teremteni.

- Erre a gazdasági fejlődés nem ad fedezetet?

- Amit az elmúlt években, közös erővel, mindannyiunk munkájával elértünk, azt a kötelező kvóta lerombolhatja. A gazdasági fejlődés, amit például a felminősítésekkel a nemzetközi piac is elismer, a magyar embereket szolgálja. Ha nem állítjuk meg a brüsszeli törekvéseket, s erre a népszavazáson mondott nem a legerősebb, leginkább demokratikus és legfajsúlyosabb eszköz, akkor ezeket a forrásokat nem a munkahelyteremtésre, az egészségügyre, a szociális ellátásra kell fordítanunk, hanem a migránsok kötelező befogadására, ellátására, képzésére. És akkor még a biztonságunkról, a jövőnkről nem beszéltem.

- Ebben a folyamatban mit érhet a magyar „nem"?

- A legtöbbet. A népakarat az, amely megállíthatja Brüsszelt. Nézze, ez nem pártpolitikai ügy, most Európa és Magyarország jövőjéről döntünk, a népszavazás ugyanis gyermekeinkről és unokáinkról szól, s aki nemmel szavaz, felelős döntést hoz hazájáról és családjáról. Mi, dél-zalaiak, tavaly szeptemberben „ízelítőt" kaptunk abból, milyen riadalmat kelt, amikor egy 1500 fős tömeg átmenetel a térségünkön, s azt is tudjuk, hogy az európai merényletekben olyanok is közreműködtek, akik Magyarországon át gázoltak Nyugat felé. A kormány a határon emelt kerítéssel megvédte az országot, ám ez a biztonság a kötelező betelepítéssel veszélybe kerül. A népszavazás pont arról szól, hogy eldönthetjük-e, kivel akarunk együtt élni, és milyen jövőt szánunk Magyarországnak, magunknak és az utánunk jövőknek. Olyat-e, amely az önfeladásról, a félelemről szól, amelyben robbantanak, nőket molesztálnak és erőszakolnak meg, késelnek s kamionosokat vernek?! Akár a szomszédunkban is, hiszen ha lesz kötelező kvóta, akkor ne legyen kétségünk, Magyarország bármely településére beköltöztethetnek olyan embereket, akik nem tisztelik a törvényeinket, hagyományainkat, értékeinket, normáinkat.