Gyenge minőség és árak - Közel 80 százalékos betakarításnál újabb leállás az eső miatt

A múlt hét azonban jelentős előrelépést hozott. Mint Süle Katalintól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnökétől megtudtuk, a tegnapi aratási koordinációs értekezleten már arról volt szó, hogy a néhány nappal korábbi 40 százalék helyett e hét elejére a 29 ezer hektárnyi búzaföld 77 százalékán, 22.353 hektáron befejezték a megyében az aratást.

- Eddig 6 tonna körüli a megyében a búza termésátlaga, a minőségi kategóriák nagyságrendileg nem változtak - mondta a kamara elnöke.

Vagyis a betakarított őszi búza nagyobb része, 60 százaléka továbbra is takarmány minőség, a fennmaradó 20-20 százalék pedig malmi és euró minőségű.

Bíróné Tulu Ildikó a beszállított őszi búza fehérje- és sikértartalmát méri egy gabona gyorselemző készüléken a Baki Agrocentrumban
Fotó: Katona Tibor

- Más megyék kamaráitól tudjuk, hogy sokfelé már befejeződött a búza aratása. Nálunk Zalában azonban az elmúlt időszakban a tavalyi évhez képest 50 milliméterrel több csapadék hullott. Sajnos most ismét leállt az aratás az eső miatt - közölte az elnök.

Ez az újabb aratási szünet pedig nem fog kedvezni a minőségnek, és a szükségessé váló terményszárítás miatt vélhetően növekednek a termelők költségei is.

- Alapvetően a sütőipari érték és a sikértartalom, az export esetében pedig a fehérjetartalom határozza meg a búza minőségi paramétereit. A fehérjetartalmat alapul véve a 13-14-15-ös és ennél magasabb fehérjetartalmú búzák a keresettek, utóbbit már javító minőségnek nevezzük. Ilyent sajnos nem találni. A laboratóriumunkban eddig vizsgált búzáknak, beleértve a saját termelésünket is, 10-20 százaléka étkezési minőségű. Hasonló mennyiség az euróbúza, a nagy többsége takarmány. Az idei évjárat sajnos ilyen, aminek nem lehet örülni. Ez a körülmény ráadásul egy nagyon gyenge, 35-40 ezer forintos tonnánkénti árral párosul. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt is volt ilyen ára a búzának, de a termelési költségek ugyanezen idő alatt 40-50 százalékkal felmentek. Ez azt jelenti, hogy a termelők többsége számára nem hoz nyereséget a búza - mondta el érdeklődésünkre Balogh Rudolf, a Baki Agrocentrum vezetője.

Elmondta továbbá, hogy az aratás kezdetén legfeljebb a beszállított őszi búza 10 százalékát kellett szárítani. Az azóta történt esőzés miatt azonban fennáll a kockázata, hogy az aratásból hátralevő mennyiségnek a felét, vagy annál is nagyobb arányát szárítani kell. Ez attól is függ, hogy a termelők közül kinek mekkora a kockázattűrő képessége, a bátorsága, vagyis meg meri-e várni vagy sem a jó időt.

- A másik kockázat, hogy a rossz idővel előjöttek a gabonát fertőző toxinok, amelyek rontják az értékesítési lehetőségeket - tette hozzá Balogh Rudolf.